Március 22. a Víz Világnapja. A WWF Magyarország nemzetközi természetvédő szervezet ez alkalomból arra hívja fel a figyelmet, hogy az országban évente súlyos problémát okozó belvizekre megfelelő mezőgazdálkodással hosszú távon fenntartható megoldást lehet találni.
Néhány évvel ezelőtt 250 ezer hektár földterület került belvíz alá. Idén közepes a belvíz kiterjedése – jelenleg az országban kb. 40ezer hektár van víz alatt, ami körülbelül Budapest területének háromnegyedével egyenlő. Ez leginkább a mezőgazdaságból élő gazdálkodókat érinti hátrányosan, mivel a vízzel tartósan borított szántóföldeken hozamkiesés várható.
A belvizek olyan mélyebb fekvésű területeken jelentkeznek, ahol a talaj telítődik a talajvízzel és ezzel párhuzamosan tartósan nagy mennyiségű csapadék hull. Tavasszal több helyen megindul a belvíz elleni védekezés, amelynek költségei akár a milliárdos nagyságrendet is elérhetik évente.
A WWF Magyarország szerint gazdaságosabb és hosszú távon fenntartható megoldást jelentene, ha a földhasználat a földrajzi adottságokhoz és a belvizekhez alkalmazkodna. Minden évben ugyanazon a területen alakul ki belvíz, amelyet feleslegessé nyilvánítanak és elvezetnek, ám ez a vízmennyiség nyáron, aszályos időszakokban hiányzik. A vizek megtartását teszik szükségessé a klímaváltozás miatt kialakult egyre szélsőségesebb vízhiányos időszakok is.
A belvízkárokkal leginkább jellemezhető területek korábban éppen vizes élőhelyek, árterek, lápok, mocsarak voltak, melyeket később lecsapoltak és elsősorban mezőgazdasági célok szolgálatába állítottak. Pontosan ezért a belvíz által leginkább sújtott térségek, például a Hanság, a Kis-Balaton környéke vagy az egykori Ecsedi-láp bizonyos területei nem alkalmasak a szántóföldi gazdálkodásra, hiszen a víz évről évre visszaköveteli területét. A WWF szerint nincs értelme milliárdos költségeken vízteleníteni olyan területeket, ahol természetes módon gyűlik össze a víz, mivel így milliárdokat költünk egy magunk által feleslegesen kialakított probléma megoldására.
„Azt javasoljuk, hogy a belvízzel jobban összhangban lévő földhasználati rendszert hozzunk létre.. Így a jelenlegi, belvizek által gyakran elöntött szántóföldek egy részét vizes élőhellyé, legelővé lehetne visszaalakítani, vagy célszerű lenne erdősíteni. Ezek mind olyan földhasználati módok, amelyek a nemcsak a természet, de a gazdálkodók számára is hasznot hoznak, s nemzeti aszálystratégián sem kell majd törnünk a fejünket.” – mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója.
