A tavalyi élelmiszerbotrányok jelentősen befolyásolták a magyar lakosságot az élelmiszerkockázatok megítélése terén. Ugyanakkor a valódi kockázatok felismerésében, az egészséget veszélyeztető tényezőket illetően számos tévhit él, s még mindig alulinformáltak a fogyasztók – ez derült ki egy friss felmérésből.
Milyen egészséget veszélyeztető tényezőktől tart? Mit vár el az élelmiszerektől? Milyen mértékben bízik a különböző szervezetekben az élelmiszerkockázatokkal kapcsolatos információk terén? Milyen jótékony hatású élelmiszereket ismer és miért tartja annak? – többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Szent István Egyetem és a Cognative Kft. közös felmérése.
A tavaly év végi élelmiszerbotrányok következményeként az egészséget veszélyeztető tényezők listáját az élelmiszerfertőzések vezetik. A megkérdezettek többsége szerint az egészségtelen életvitel is veszélyforrást jelent, 65 százalék jelölt meg legalább egy ilyen tényezőt; ezen belül is különösen a mértéktelen alkoholfogyasztást és a dohányzást tartják a leginkább veszélyesnek. Mindeközben a helytelen táplálkozási szokások, az egészségre káros ételek gyakori fogyasztása a megkérdezettek csupán 43 százaléka szerint jelentenek nagyobb veszélyt.
Az élelmiszerekkel szemben elsősorban a frissességet, a jó ízt, a magas vitamin és tápláló értéket, az ásványi anyag tartalmat és az alacsony koleszterinszintet tartják fontosnak a mekérdezettek. Ugyanakkor ma már arra is figyelnek, hogy lehetőleg ne tartalmazzon E-betűs összetevőket a kiválasztott termék. A közvéleménykutatás arra is kiterjedt, hogy a magyar lakosság miként próbálja csökkenteni a kockázatokat. A megkérdezettek 54 százaléka kerüli az illegális árusoktól való beszerzést, ennél valamivel kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy nem vásárolnak gyanúsan olcsó terméket, s csupán 37 százalékuk részesíti előnybe a magyar árut, 36 százalékuk pedig csak a megszokott boltban vásárolnak.
A megkérdezettek leginkább a fokhagymának és a halnak tulajdonítanak pozitív hatást, csak ezután említették a tejet, a zöldség-gyümölcs féléket, a csirkehúst, a salátaféléket, a sárgarépát, illetve a teljes kiőrlésű gabonaféléket. Kevésbé tartják csodaszernek a savanyított tejtermékeket, az olívaolajat, a paprika és a friss paradicsom, valamint a paradicsomkészítményeket. A kutatók megjegyezték, hogy például sokkal több paradicsomot kellene fogyasztani, akár frissen, akár sűrítményként, mert annak magas a likopin tartalma, amely több betegséget is kivédhet.
A felmérést végző szakemberek szerint sok a tévhit a pozitív hatású élelmiszerek terén és az is elgondolkodtató, hogy mely betegségek ellen tartanak hatásosnak egyes élelmiszereket. Leginkább az orvosokban és egészségügyi szervezetekben, legkevésbé pedig a kormányzati szervezetekben, a tévéreklámokban, illetve a politikai pártokban bíznak a megkérdezettek, akik a kereskedelmi tévéket, reklámokat, valamint a hipermarketeket szintén kevésbé tartják megbízható forrásnak.
A felmérés szerint az elmúlt évtizedben mind az élelmiszerkockázatok, mind az egészségkockázatok észlelt szintje jelentősen megnőtt, viszont a kockázatkezelési alternatívák és az ehhez kapcsolódó táplálkozási ismeretek alacsony szintűek maradtak. Az ezer fős városi mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.
