Egyre fontosabb a helyi, jó minőségű élelmiszer vásárlása, és egyre tudatosabb a fogyasztó is: a Szatyorbolt, mely egy baráti társaság kezdeményezéséből nőtte ki magát, a közösségi vásárlást köti össze a szemléletformálással egy újszerű vállalkozásban. Nem csak lakótelepi paradicsomtermelők és társasházi lekvárbefőzők figyelmébe!
A Szatyorbolt „újkori társadalmi vállalkozás”- mondja Kármán Erika, a hasonló nevű Zrt. vezérigazgatója, melyben a profitszerzés – annak ellenére, hogy mi a társasági forma – mellékes szempont. Szerinte a társadalmi misszió a fő cél, ami a környezettudatosság propagálása és a szemléletformálás.
A Szatyorbolt egyrészt a hasonló nevű webshop átvevőhelye: minőségi helyi élelmiszereket, bio- vagy azzal azonos minőségű zöldséget, gyümölcsöt, pék- és húsárut, tartós élelmiszereket lehet elhozni online megrendelés alapján. A boltból ugyanakkor közösségi tér nyílik, ahol a Szatyor Egyesület eseményeit tartják: termelői bemutatókat, magbörzéket, ez utóbbin saját vetőmagjaikat hozhatják és cserélgethetik az érdeklődők. Tartanak közös befőzéseket a konyhában, de olyan workshopok is vannak, amikor azt lehet megtanulni, hogyan lehet gangon, ablakban saját magunknak termeszteni, vagy mi értelme a kiskertekben a biodiverzitásnak, a fajok sokféleségének.
A nyolcadik kerületi Gyulai Pál utcai boltban minden apró részlet a társadalmi célokra emlékeztet: a second hand bútorok és az újrahasznosított tárgyakból (tojástartó, befőttes üveg) készített lámpák, a permakultúrával foglalkozó szakirodalom a könyvespolcon, a kézműves kozmetikumok vagy a zöld gondolatokat megfogalmazó szómontázsok a falon, melyet egyébként a MOZA cementlap manufaktúra termékei díszítik. Az ezeket készítő Kauker Szilvi iparművész is a Szatyorközösség tagja.
Társadalmi és kereskedelemi tevékenység
A Szatyor Egyesület egy 6-7 évvel ezelőtt szerveződött baráti közösségből nőtte ki magát, amelynek Kármán Erika is része volt. A társaság kitalálta, hogy közvetlenül a termelőktől fognak hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez, kihagyva a szokásos kereskedelmi csatornákat. Körülbelül hét-nyolc család állt össze azzal a megegyezéssel, hogy egyikük hozza például a mézet, a másik a burgonyát. Kialakult a közösségi vásárlás egy informális szervezete, ahol nemcsak az élelmiszer beszerzése, hanem a hasonszőrű környezettudatos fogyasztókkal való tapasztalatcsere is fontos lett. Aztán ismerősök ismerősei, és azok ismerősei csatlakoztak. A közösség 2-3 éve nőtt akkorára, hogy már nem működhetett szervezett keretek nélkül. Létrehozták az egyesületet. Az élelmiszer beszerzése, elosztása viszont teljes munkaidőben foglalkoztatott embereket kívánt, és kicsit ingoványosnak érezték azt is, hogy társadalmi szervezetként egyfajta kereskedelmi tevékenységet végeznek. Ezért alapítottak céget, méghozzá az egyesületi tagsággal átfedésben tulajdonolt részvénytársaságot. Hitelt nem kellett felvenniük.
A boltot egy meglehetősen lelakott önkormányzati bérleményből pofozták ki, a kialakításához közel 6 millió forintra volt szükségük, az induló árukészlet pedig 1,5 millió forint értékű volt. Jelenleg az egyesület és a bolt szimbiózisban működnek – meséli tovább Erika. A boltban egy teljes állású alkalmazott, valamint alkalmi jelleggel dolgozó munkatársak és Erika dolgoznak, lehetővé téve a közösségi vásárlást és a betévedők kiszolgálását.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK >>>
