Nem tűzi napirendre a bányászati ciántechnológia és az ólomgyártást betiltó határozattervezetet az erdélyi Nagybánya városának önkormányzata, miután a kérdésben korábban megrendezett népszavazáson nagyon alacsony részvételt jegyeztek.
A Krónika című erdélyi napilap tudósítása szerint a város vezetői eredetileg úgy tervezték, hogy a referendum másnapján vitatja meg a szóban forgó határozattervezetet az önkormányzati testület. Ez azóta se történt meg, és Ludescher István megbízott polgármester legutóbb úgy nyilatkozott: a népszavazás rendkívül gyenge eredményének fényében nem tartja valószínűnek, hogy a közeljövőben az önkormányzati képviselők közül bárki is előterjeszti majd a javaslatot. Az elöljáró szerint csak késleltetni lehet az aranykitermelés elkezdéséhez szükséges engedélyek kibocsátását, mivel egy helyi közgyűlési határozat nem írhatja felül az ország törvényeit.
A városban július végén szerveztek népszavazást a ciántechnológia és az ólomkohászat betiltásáról, de a referendum érvénytelen volt, mivel a lakosságnak mindössze 12,67 százaléka járult az urnák elé.
A népszavazást a helyi önkormányzat írta ki, amely meg akarta akadályozni az orosz tulajdonban lévő Romaltyn Mining Rt.-nek a 2000-es tiszai ciánszennyezést okozó egykori Aurul vállalat helyén tervezett ciántechnológiás beruházását.
A városi tanács áprilisban felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását, hogy meghiúsítsa a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Polyus Gold tervét. Az aranykitermelő óriás nagybányai leányvállalata több tíz millió eurós beruházással kívánja feldolgozni az évtizedeken át a kitermelés nyomán felgyűlt aranyat és ezüstöt egy Nagybánya közeli zagytározóból. A városatyák azonban kifogásolják, hogy az oroszok külföldről is a Zazar-parti városba szállítanának nyersanyagot, amiből ugyancsak cianidos módszerrel nyernék ki az aranyat és az ezüstöt.
