A Reflex Környezetvédő Egyesület állásfoglalása
A Balaton Fejlesztési Tanács elnöke elfogadhatatlannak tartja (Népszabadság, december 16.), hogy a WWF nemzetközi környezetvédő egyesület támadja a Rába elterelésének koncepcióját, mert az elnök szerint már tartottak társadalmi és szakmai vitákat, és ott nem tiltakozott senki.
Valóban, például tavaly novemberben Sárváron volt egy nagyon szépen csengő nevű rendezvény: “A Rába, az évtized folyója”. A vízügy és a természetvédelem államtitkárai, térségi szakhatósági emberei beszéltek arról, hogyan lehet újra természetközeli állapotba hozni a Rába tönkretett szakaszait. Elhangzott, hogy természetvédelmi oltalom alá kell hoznia a felső, vadregényes részét, illetve, hogy a folyógazdálkodás bevezetésével meg kell szüntetni a víz szanaszét terelgetését, helyette kékfolyosó, zöldfolyosó, igazi víz- és természetvédelem lesz. Sárváron, a Rába mellett élő, úgymond “helyi lakosságot” erről tájékoztatták, és egy szót sem ejtettek arról, hogy már készül a terv a folyó “felesleges vizének” Balatonba terelésére.
Erről egy másik térség helyi lakosságát tájékoztatták, Siófokon. (Közbevetőleg kérdezzük: Mit kell érteni egy folyó felesleges vizén? Eddig úgy tudtuk, hogy a “folyó” a medrében áramló vizet jelenti.)
A Reflex Környezetvédő Egyesület (Győr) álláspontja azonos a WWF álláspontjával: ne tereljék a Rábát a Balatonba. Ezt az álláspontunkat a sárvári konferencián is kifejtettük volna, ha ott szóba jött volna a folyóelterelés terve.
Lajtmann József Reflex
2003. január
balaton.jpg
Az interneten található Vituki archívumban www.vituki.hu megvannak a siófoki vízmérce napi adatai az elmúlt száz évre. A mellékelt ábra ennek alapján mutatja a havi átlagokat. Jól látszik, hogy a jelen állapot nem “különleges” még akkor sem, ha csak száz évre
tekintünk vissza.
