A beporzóbarát kert fogalma napjainkban már széles körben ismert, aminek köszönhetően az ilyen célból ültetett ágyásokkal, kertrészletekkel a városokban is találkozhatunk. Ezek az ágyások lehetnek őshonos, esetleg gyomfajokból álló természetes hatást keltő gyepek, de gondos faj és fajtaválasztással tervezett ágyások is, melyek az emberek számára rekreációs értékű, szemet gyönyörködtető összeállításokként jelennek meg. A következőkben a beporzóbarát kert kialakításának fő szempontjait mutatjuk be, melyekkel akár meglévő társításainkat, kiültetéseinket is kiegészíthetjük, így kedvezve a kertbe látogató állatoknak.
Városi biodiverzitás és a beporzók
Amikor beporzókról van szó, a méhek, azon belül is a házi méh az, mely a legnagyobb figyelmet kapja, így például a méhlegelők létrehozása is őket célozza. Azonban ennél színesebb társaságról van szó, mivel számos rendszertani csoportból kerülnek ki a beporzó szervezetek. Magának a beporzóbarát kertnek is fontos szerepe van a városi biodiverzitás megőrzésében, hiszen táplálkozó helyet adnak, nagyobb, összefüggő kiültetések esetén pedig már búvó- és szaporodó helyet is jelentenek számos ízeltlábú csoportnak. Így pozitív hatással vannak a városi táplálékláncra, de olyan zöld szigetekként is felfoghatók, melyek az egyes élőhely foltokat összekötik egymással, lehetővé téve az átjárást közöttük.
A méhek családján (Apidae) belül még a poszméhek, bundásméhek, vadméhek is képviseltetik magukat, de a darazsakat sem hagyhatjuk ki, hiszen a fém- és kaparódarazsak egyaránt kiváló beporzók. A lepkék rendjén (Lepidoptera) belül számtalan nektárfogyasztót találunk, melyek között nappal és éjszaka aktív fajok egyaránt jelen vannak. A nyári időszakban a virágzó levendulát látogató fehérlepkéket (Pieridae) szinte mindenki ismeri, de a mozgásában kolibrire emlékeztető kacsafarkú szender is gyakran látott vendég a dísznövényeken. A bogarak rendjéből (Coleoptera) különböző díszbogarak, szúfarkasfélék, virágbogarak, cincérek látogatják még a virágokat. Nem lehet meglepő, de a zengőlegyek és a gyapjaslegyek (pöszörlegyek) is fontos városi beporzók.
A helyszín kiválasztása
Egy ilyen kertrész kialakítása során nem csupán a növények igényeit kell figyelembe vennünk, hanem az azon majd táplálkozó rovarokét is, amiben közös pont a megvilágítás mértéke. Legalább 6 órányi megvilágításra van szükség ahhoz, hogy a méhek, lepkék aktívak lehessenek. Emellett fontos számukra a zavarástól mentes terület, ami lehet akár már meglévő növények hátterében is.
A beporzóbarát kertek a városokban jobban érvényesülnek a nagyobb forgalmú területeken, hiszen egy járda melletti rovarcsalogató növény a járókelők számára nem feltétlenül előnyös, de a közösségi kertek, intézménykertek, zöldtetők- és zöldfalak már jó helyszínként szolgálhatnak egy ilyen kert számára. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a balkonon vagy konténerben nevelt növények alkalmasak-e erre a célra. A válasz egyértelműen igen, hiszen kis alapterületen is kedvezhetünk a beporzóknak. Ilyen esetben a táplálkozó helyen túl egyéb funkciót (búvóhely, telelőhely, szaporodóhely) azonban már ritkábban tudunk biztosítani.
Dekoratív és hasznos: a növényválasztás fontossága
A beporzóbarát kialakításhoz a napos fekvés fontosságát az előzőekben már tisztáztuk, tehát a választott növények a nagy fényigényű csoportból kell, hogy kikerüljenek, de nem ez az egyetlen szempont. Lényeges, hogy lehetőleg kora tavasztól késő őszig mindig legyen virágzó növény a kertben. Előnyös, ha több virág és virágzattípus társul ehhez, így többféle beporzónak tehetjük attraktívvá a kertet. Ezen kívül érdemes kis gondozási igényű növényeket választani, hogy az ápolási munkákkal se zavarjuk a növénylátogató rovarokat.
Egy beporzóbarát szeglet kialakítása néhány növény felhasználásával is történhet, de ilyenkor ügyeljünk arra, hogy eltérő időben nyíló növényeket telepítsünk. Erre a célra összegyűjtöttünk néhány példát a könnyű gondozású évelők közül, melyek a városi környezetben is sikeresek. A tavaszi időszak poszméhek által kedvelt növénye a kórkusz (Crocus), de az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) is jó választás. A nyár eleji időszakban nyíló borsos varjúháj (Sedum acre) nem csupán rovarcsalogató, de talajtakaró, szárazságtűrő növény is. Hasonló igényű növényeket az évelő aromanövények között is találunk. Egy ilyen kertbe a közönséges szurokfű (Origanum vulgare) és az orvosi zsálya (Salvia officinalis) is elültethető alkalmazható, ezeket akár a talajtakaró kerti kakukkfűvel (Thymus vulgaris) is kombinálhatjuk.
A nagyméretű virágzataival feltűnő bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) és a méhbalzsam vagy ápolka (Monarda) teheti még színesebbé a nyári hónapokat. A nyár végi és ősz eleji időszakban nyíló pompás varjúhájak (Sedum spectabile), valamint a különböző őszirózsák, így kopasz- (Aster novi-belgii) és törpe őszirózsa (Aster dumosus) is könnyen beilleszthetők a beporzóbarát kertbe.
Horotán Katalin – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Kisvarga Szilvia – Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Fotók: iverde
Felhasznált források:
Bennett JM, Thompson A, Goia I, Feldmann R, Ştefan V, Bogdan A, Rakosy D, Beloiu M, Biro IB, Bluemel S, Filip M, Madaj AM, Martin A, Passonneau S, Kalisch DP, Scherer G, Knight TM. A review of European studies on pollination networks and pollen limitation, and a case study designed to fill in a gap. AoB Plants. 2018 Oct 31;10(6):ply068. doi: 10.1093/aobpla/ply068. PMID: 30591830; PMCID: PMC6302952.
Vilà Montserrat, Bartomeus Ignasi, Dietzsch Anke C., Petanidou Theodora, Steffan-Dewenter Ingolf, Stout Jane C. and Tscheulin Thomas 2009Invasive plant integration into native plant–pollinator networks across Europe. Proc. R. Soc. B.2763887–3893
http://doi.org/10.1098/rspb.2009.1076
Theodorou, P., Radzevičiūtė, R., Lentendu, G. et al. Urban areas as hotspots for bees and pollination but not a panacea for all insects. Nat Commun 11, 576 (2020). https://doi.org/10.1038/s41467-020-14496-6
https://op.europa.eu/webpub/eca/special-reports/pollinators-15-2020/en/
