A XIX. század 80-as éveire befejeződött a magyar törzsvonalhálózat kiépítése. Nyugat-Nógrád, Hont és Bars megyék egy jelentős része azonban még mindig nem élvezhette a vasút által nyújtott előnyöket.
Az Osztrák-Magyar Államvaspálya Társaság (OMÁV) nevével ellentétben osztrák-francia tulajdonú magánvasút saját üzleti kockázatára kezdte el a Budapest-Bécs fővonalból kiágazó mellékvonalainak építését. Első lépésben a Párkány (Šturovó)-Csata (Čata) vonalszakasz készült el, majd ezt a Csata-Ipolyság (Šahy) közötti rész követte. Nógrád megye székhelye, Balassagyarmat, ekkor már több sikertelen vasútépítési kezdeményezésen volt túl, ezért a vitás kérdések tisztázása után támogatta a vonal meghosszabbítását. Az Ipolyság-Balassagyarmat vonal ünnepélyes megnyitását 1891. augusztus 11-én tartották. Balassagyarmat örült, hogy végre vasutat kapott. de a fő célkitűzés a Budapesttel való közvetlen összeköttetés nem valósult meg, miközben Nógrád megye nyugati és középső része még mindig vasút nélkül volt. Hosszas szervező és vitáktól sem mentes előkészítő munkálatok után a Nógrád Vármegyei Helyi Érdekű Vasút nevű társaság 1896-ban megépítette az Aszód-Losonc (Lučenec) vonalát. Ezzel létrejött Losonc és Párkány között Balassagyarmat, Ipolyság, Csata érintésével egy Budapestet elkerülő szállítási útirány, amelyet az itt élő emberek Ipoly-völgyi vasútként emlegettek, bár hivatalosan sohasem viselte ezt a nevet.
A vasút forgalma a századforduló után töretlenül fejlődött s ez kihatott a mellette fekvő településekre is. Az I. világháború után a vasútvonal birtoklásáért súlyos harcokat vívtak. A békeszerződésben meghúzott határ az Ipoly-völgyi vasutat két helyen szelte át, sehová sem vezető vasútvonal lett belőle. A békeszerződés fenntartotta a jogot, hogy a csehszlovák szerelvények PEAGE (átmenő)-forgalomban használhatták a vonal magyarországi szakaszát. Ez mindkét ország lakosságának kedvező volt. Csehszlovákia nagy tengelynyomásra alkalmas fővonali pályát szeretett volna, de ennek létrehozásához sem a csehszlovák, sem a magyar félnek nem volt forrása, ezért az átmenő forgalom 1927-ben elhalt.
1938-ban az Ipoly-völgyi vasút teljes hosszában a MÁV-hoz került. A személyi forgalomba könnyű motorkocsikat állítottak be. A polgári teherforgalom mellet 1941-től megjelentek a katonai szállítmányok. A német hadsereg korán felfedezte, hogy a vasútvonal a keleti hadszíntér felé kitűnő utánszállítási útvonalat jelent. 1944-ben az Ipoly-völgyi vasút története során a legnagyobb forgalmat bonyolította le. A visszavonuló német alakulatok szerelvényei az agyonbombázott Hatvan és Budapest kikerülésével viszonylagos nyugalomban haladhattak nyugati irányba. Az angolszász és a szovjet légierő többször megtámadta a nyílt vonalon haladó szerelvényeket és az állomásokat.
1945-ben a harci cselekmények után nem indították újra a forgalmat Drégelypalánk és Ipolyság között. A pályát az évek során lassan benőtte a gaz. Az 1960-as évek elején aztán több szakaszban felszedték a síneket. Ettől kezdve az Ipoly-völgyi vasút nyugati részét nemcsak az országhatár, hanem a hiányzó 6,3 km-es vonalszakasz is kettéválasztja. A vonal keleti részén azonban máig példaértékű együttműködés alakult ki. A Nagykürtös (Velk? Krtíš) környéki bányákból származó szenet Losonc körzetében kívánták hasznosítani. Csehszlovákia és Magyarország kormányközi megállapodása alapján a Kishalom (Malé Straciny)-Nógrádszakál között épített új vonalról belépő szerelvények a Nógrádszakál-Ipolytarnóc vonalszakaszt PEAGE-forgalomban használják, és így közlekednek Losonc irányába. A forgalom 1951. szeptember 12-én indult meg. A vasúti pálya magyar szakaszát a két ország felújította, ahol az elsőrangú fővonalakra engedélyezett 21 tonnás tengelyterhelésű szerelvények közlekedhetnek.
A határ két oldalán élők közel húsz esztendős óhaja az Ipoly- völgyi vasút feltámasztása. Ezt célozza az Ipoly Unió azon kezdeményezése, hogy a felszedett vonalszakasz megtisztított töltésén 2001. augusztus 18-án jelképes vonat közlekedik Ipolyságról Drégelypalánkra. Ezzel is demonstrálni kívánjuk, hogy az országhatár két oldalán élő nép közös érdeke a vasútvonal felélesztése, amely reményeink szerint közelebb visz a közös Európához.
Az Ipoly-völgyi vasutak története
1885. június 1. Megnyitják a Párkány-Csata vonalszakaszt.
1886. szeptember 24. Átadják a Csata-Ipolyság közötti részt. Ezzel megnyílik az út Ipolyságtól Párkányig és onnan Pozsonyig (Bratislava).
1891. augusztus 15. Az Ipolyság-Balassagyarmat vonal ünnepélyes megnyitása.
1896. december 1. Teljes hosszában átadják az Aszód-Balassagyarmat-Losonc vonalat.
1899. április 6. Elkészül az Ipolyság-Korpona szakasz, ezzel összeköttetésbe kerül a két Hont vármegyei város.
1909. július 4. Befejezik a Drégelypalánk-Vác közötti vasút építését, ezzel megteremtik a közvetlen Ipolyság-Vác-Budapest kapcsolatot is.
Az Ipoly-völgyi vasút szerepe egy ipolysági lakos nézőpontjából
A XIX. és a XX. század fordulóján Ipolyság már vasútjaival bekapcsolódott Magyarország gazdasági vérkeringésébe, ezzel összeköttetésbe került az egész világgal.
Jelenleg vasúthálózatunk visszafejlődött: csak nyugati és északi irányban van összeköttetésünk. Vajon meddig tart még ez az áldatlan állapot, amelyet megérez az Ipoly-völgy egész gazdasága?
Ne feledjük: Hont vármegye főispánjának, Majthényi Lászlónak és az alispánnak, Czobor-Czibulya Lászlónak köszönhetően vasútjaink már 110 évvel ezelőtt minden irányban megvoltak. Felújításukat nekünk kell vállalni!
Évfordulók
Idén ünnepeljük
augusztus 15-én az Ipolyság-Balassagyarmat vonalszakasz megnyitásának 110. éves,
szeptember 13-án az Aszód-Balassagyarmat, majd
december 1-én a Balassagyarmat-Losonc vonal 105 éves, szeptember 24-én a Csata-Ipolyság vonalrész 115 éves évfordulóját.
Szeptember 12-én 50 éves az időközben Nagykürtösig meghosszabbított Kishalom-Nógrádszakál vonal és a PEAGE-forgalom.
Az Ipoly Unió közlekedési programja
Egyesületünk 1992 óta civil eszközökkel segíti a vasúti infrastruktúra megőrzését, fejlesztését. Szemléletformáló és érdekérvényesítő tevékenységünkkel elő kívánjuk segíteni a környezetkímélő közlekedési eszközök szerepének növekedését. Vasúti programunk célja az Ipoly-völgyi vasútvonalak állapotának javítása, illetve az IpolytarnócKalonda közti vasúti határátkelőhely újbóli üzembe helyezése, valamint az 1963-ban felszámolt 6,3 kilométer hosszúságú Drégelypalánk-Ipolyság (Šahy) vasútvonal újjáépítése, ezeken keresztül a vasút, mint környezetkímélő közlekedési eszköz szerepének növelése a térség közlekedésében. Szorgalmazzuk továbbá a térség vasútvonalainak felújítását, fejlesztését, a vasúti szolgáltatások bővítését.
Az ügyben számos tanácskozást szerveztünk, országgyűlési képviselőket kerestünk meg, valamint tárgyaltunk a vasútpolitika irányítóival.
Mindemellett nagyon fontos számunkra, hogy a jelenlegi körülmények között is minél hatékonyabban működjenek a térség vasútvonalai. Partnerségi kapcsolat építettünk ki a területileg illetékes vasúti szervvel, a Nógrád-vidéki Regionális Vasúttal. Egyesületünk fő kezdeményezője volt a Szövetség Börzsöny-Cserhát-Vidék Vasútra Épülő Turizmusáért szervezetnek, melynek feladata a vasúti turizmus népszerűsítése és térhódításának elősegítése.
Tevékenységünknek is köszönhető, hogy nem számoltak fel vasútvonalat a térségben, valamint számos fejlesztést hajtottak végre, így például motorkocsikat újítottak fel, automata sorompókat szereltek fel.
Elértük, hogy Orbán Viktor és Mikulas Dzurinda miniszterelnökök az 1999. február 12-én Pozsonyban tartott megbeszélésükön elvi megállapodást kötöttek az Ipolyság-Drégelypalánk vasútszakasz újjáépítéséről.
2000 nyarán részt vettünk az NRV és a MÁV által szervezett vasút-közlekedési vándorkiállítás balassagyarmati rendezvényén.
IPOLY UNIÓ Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület2660 Balassagyarmat, Rákóczi út 12,tel: + 36 (35) 300-217, fax: (35) 301-5792600 Vác, Postafiók 184, Ilona utca 3,tel: + 36 (27) 304-484, fax: (27) 304-483IPEL’SKÁ ÚNIA Ochranárske a kultúrne združenie Poiplia93601 Šahy, P.O.Box 58, Hlavné námestie 1,tel/fax: + 421 (812) 7413288,e-mail: ipelunion@ba.telecom.sk
Támogatóink, partnereink
Környezetvédelmi Minisztérium
Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC)
MÁV Rt. Pályagazdálkodási Főnökség, Vác,
III. és IV. Főpályamesteri szakasza
Drégelypalánk Önkormányzata
Regionálna rozvojová agentúra Ipeľ-Hron, Šahy
Ipeľský Euroregión, Šahy
Združenie obcí a miest Hontiansko-Poipeľského regiónu, Šahy
Samospráva mesta Šahy
ŽSR, Divízia dopravnej cesty, Správa železničných tratí a stavieb, Zvolen
Regionálne občianske združenie v Honte, Šahy
Információ: Kurucz Márta program koordinátor, Ipoly Unió. Tel: 27/304-484
