NEM! A Városliget beépítésére!

A Főváros megkérdezte, hogy mi a véleményünk a Városliget beépítéséről. Megírtam.

Őszintén örülök, hogy Magyarország Kormánya „óhajt építeni egy Múzeumi negyedet”. Sőt, ezen óhajának több ízben is hangot adott. Minden fejlesztés, a kultúrára fordított minden forint sokszorosan hozza meg hasznait. Nem tisztem beleszólni, nem is kérdezték meg tőlem, hogy vajon most, egy helyre, ennyiért, új épületekbe kell-e e tervüket megvalósítani, ezért nem is ezzel foglalkozom.

Azzal foglalkozom, hogy miért kellene ennek a negyednek letarolnia a világ első, a főváros lakosságának legkedvesebb közparkját?
Esetleg nem értesült róla a kormány, hogy mennyi üresen álló ingatlan és elhagyatott ipari övezet várja a fejlesztéseket, a hasznos funkciókat?
Kérem, hogy értesítsék előbb erről az illetékeseket, hogy fejlesztéseik következtében e rozsdás területek felzárkózzanak a város látogatott, szép területeihez, ne taszítsák a turistákat és a városlakókat egyaránt.
Én Szeneczey Balázzsal értek egyet, aki a portfolio.hu -n nekem igen szimpatikus zöldítést és barna mezős beruházást ígért egy február végi nyilatkozatában! Azt, hogy zöldíteni fogják a fővárost…nem lekaszálni a legszebb, legnagyobb zöld parkját.
” A következő években egyrészt a Duna menti területek fejlesztése lesz kiemelt szempont,…”
„Jelen pillanatban túl vagyunk azon a munkafázison, hogy felmértük, Budapest adottságai, alulhasznosított és barnamezős területei pontosan milyen fejlesztési célokat tudnának szolgálni.”
Hol van itt szó a Városliget beépítéséről? Remélem nem ültek fel annak a hamis közlésnek, miszerint a Városliget alulhasznosított! Amikor esős őszi időben 7500, hét végén 15 ezer ember használja, nyári időszakban és rendezvények idején ennek a sokszorosa! Költeni kellene rá, fejleszteni! Nem beépíteni.
Egy kormány „óhaj” nem írhatja felül a Budapest 2030 tervet!!! Ezért van a fővárosnak önkormányzata, hogy kormányozza saját magát! Nem pedig kormányzati óhajokat hajtson végre.
A Városliget a városlakóké! Szeretettel látjuk itt a turistákat. Vendégül. Nem úgy, hogy minket kiszorítsanak belőle. Nem a turisták, hanem a saját kormányunk a saját önkormányzatunk segítségével. Na ne!

Kérem, hogy mielőtt teljesítik a kormánynak azt a kérését, hogy az ország egész területére érvényes OTÉK szabályait negligálják azért, hogy további beépítésekkel zsúfolják agyon az ország legsűrűbben lakott településének (BUDAPEST), legsűrűbben lakott kerületeinek szomszédságában (VI-VII. kerület), a 2. legsűrűbben lakott kerületek egyikének (XIV. ker.)
1 négyzetkilométerét……….Kérdezzék meg, hogy ismerik-e ezeket a tényeket és még mindig fenntartják-e építési szándékukat. Mert elképzelni nem tudom, hogy a tények ismeretében is ez lenne az egyetlen reális helyszín javaslatuk a múzeumok építésére. Holott a környék egyetlen rekreációra, pihenésre, aktív és passzív kikapcsolódásra alkalmas tere.
Ha a lakosság véleménye nem lenne elég, olvassák el a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Tájépítészek szövetsége véleményét! Nézzék meg, értékeljék az egyre szaporodó építészeti alternatív terveket!
Felhívom a figyelmüket arra, hogy a 2013. évi CCXLII. Tv  ( továbbiakban Városliget törvény) jogilag nem érvényes! Ugyanis az ókori Róma óta nem hozható törvény arról, hogy törvényes legyen ami sérti az ország hatályos törvényeit!

Nem kell hát annyira sietniük ezzel a szabályozási tervvel, amellyel részesévé válnak a törvénysértésnek! Egy munkahelyen sem köteles végrehajtani a dolgozó a jogsértő utasításokat!
Nem kell beleegyezniük abba, hogy tervet rakjanak egy esztelen beruházási ötlet alá. ( Mert e Liget Budapest egy ötlet! A Terv az előkészített, körültekintő, a jövőre is gondoló is valami.) Holott csak decemberre ígértek előkészítő tanulmányokat.
Nem kell elvállalniuk, hogy a saját területüket egy vagyonkezelő hasznosítsa, Önök pedig boldogan szállítsák a szemetet és szervezzék meg a múzeum negyed köré a város közlekedését!
Nem kell sietniük elvállalni, hogy a múzeum negyed hasznaiból ne részesüljenek, az elfogyasztott javak visszapótlásáról ne kelljen gondoskodnia a vagyonkezelőnek!
Nem kell segíteniük a kormánynak abban, hogy a 2013. január 1-vel célzottan megváltoztatott biológiai aktivitás érték számítás bűvészkedésének segítségével egyenértékűnek tartsanak egy zöld tetőt, vagy fasort egy évszázados fákkal borított terület asszimiláló felületével. Hiszen Önök tudják, hogy egyetlen hatalmas fa levélfelülete sokszorosan meghaladja az ugyanarra a területre telepített gyep vagy facsemete asszimiláló, légszennyeződés megkötő, oxigéntermelő képességét. A város lakosságának sem mondhatnak mást.
Önök tudják azt is, hogy a biológiai aktivitás érték számítása alapján, a város bármely más pontján is létesíthető ugyanakkora zöld felület, mint amennyit kiirtottak a Városligetből.
Önök tudják, hogy a VI. és VII. kerület, vagy Zugló lakosságát sem csöndhöz, sem jó levegőhöz, sem árnyas ligetben sétáláshoz, focizáshoz, gördeszkázáshoz nem juttatja a Soroksárra telepített zöld.
Önök azt is tudják, hogy jogszabályba lehet foglalni, hogy a vízfelület is biológiailag aktív…jogilag, de a valóságban a Városligeti tó nem nádasokkal, fűzfákkal és nyárfákkal szegélyezett természetes tó, hanem egy kibetonozott aljú teknő, amelyben nyáron felszaporodik a zöldmoszat, és rohad a kacsák perece. Ez is biológiai aktivitás, de nem termel jó levegőt, csak jól mutat a tervekben.
Nem kell magukra venni annak következményeit, hogy ezt a lakosság (és az utókor) az Önök bűnéül fogja felróni.
A szabályzat elkészítésének valóságos célja, hogy lehetővé tegyék egy NEM beépítésre szánt terület beépítését, felfüggesszék az építési szabályokat, hogy 200 éves közparkunkon nagy hasznot remélő beruházást valósítsanak meg.
Nem kell hozzájárulniuk!

Az elmúlt időszak környezetkárosításairól ombudsmani állásfoglalások is készültek. Segítségül, hogy érvelni tudjanak a Városliget törvény ellen:
– Az ombudsman 2012-es jelentésében foglaltak alapján felhívom a figyelmüket arra, hogy a fentiek sértik a lakosság egészséges élethez és környezethez való jogát. AJB 670/2012
– Ebből megtudhatják, hogy bármely településen a zaj-, légszennyezettség-, környezetkárosítás ellen az önkormányzatnak fel kell lépnie és nem elősegíteni azt.
– A lakosság kizárása az előkészítésből nemcsak alaptörvény sértő, hanem sérti az aarhusi egyezményben biztosított jogunkat a környezeti kérdésekbe való beleszóláshoz.
– A kiemelt beruházások előkészítési idejének lerövidítése nem teszi lehetővé a számos szakmát érintő folyamat akkurátus, körültekintő lefolytatását. AJB-3069/2012
AJB 1082/2012…belvárosi forgalomszervezés, AJB1326/2012…zajvédelem
Az ombudsman (hasonlóan a szakmai szervezetekhez), azért van, hogy hallgassunk a szavára. Nem utólag!
Nemcsak jogsértő, hanem aljas dolog is a lakosság tudatos és módszeres megtévesztése, amikor a Városliget megújításáról és a zöld felületek növekedéséről nyilatkoznak az illetékesek.

Üdítő színfolt a hazugságok és megtévesztések tengerében a főváros Tájékoztatója.

Az 5. oldal 2.3. -ban olvashatja először a lakosság, hogy a Városliget megújítása
( Zöldfelületek megújítása) a terv kiagyalói számára azt jelenti, hogy a Király- (Szánkózó-) domb alá besüllyesztenek egy ismeretlen tartalmú Gyermek és ifjúsági Tudás- és Élményközpont nevű valamit, mely alatt mélygarázs lesz. Ennyi hely, pénz, idő és figyelem jut a zöldfelületre.
A Tájékoztatóból látszik, hogy a „tervek” szerint a Városligetben körülbelül annyi zöld felület lesz, amennyit az OTÉK egy nagyobb parkolóba kötelezően előír! De még ezt sem kötelesek betartani, mert az un. Városliget tv. ezt is felfüggeszti! De még elegendő számú parkolót sem kell építeni, hiszen az „ötletpályázat” szerint a fele is elég! Kinek?
Kérem, hogy a napi és hetilapokban is hozzák nyilvánosságra, beszéljenek róla a közrádióban és a köztévében, hogy a tényekkel is tisztában legyen a lakosság és valóságosan partnereikké válhassunk az együtt gondolkodásban a városfejlesztésében.
Így válik világossá, mi marad a közparkból. A Liget egy ezred része. Mint zöldtető a mélygarázson. A Városliget nem lesz többé közpark!!!
Ha ezt tudnák, vajon hányan támogatnák az építkezést?

Így az is világos, hogy miért szükséges a Liget Kapu megépítése: hiszen valahol szedni kell a mélygarázs belépő díját. Ez tehát parkoló-pénz szedő házikó lesz, nem díszkapu.
Kérem, hogy ne járuljanak hozzá, hogy e gyalázatos funkció megvalósulásához felhasználják Nebbien Henrik nevét, aki a Városligetet úgy tervezte, hogy falusias környezetet biztosítson a mai VII. és VI. kerület sűrűn beépített övezetében lakók számára.
A beruházás pénzügyi vonatkozásai is csúsztatásokkal, megtévesztésekkel, elhallgatásokkal kerültek a közvélemény elé. Az Önök tájékoztatójából köszönettel értesülhettünk a források elosztásának arányairól. Kiderült, hogy valóban nem mondott igazat az a nyilatkozó illetékes, aki szerint a projekt 150 milliárdos összegéből 75 milliárdot fordítanak a múzeumi épületek építésére és a maradék 75milliárdból megújul a zöldfelület.

Mert a „maradék” 75 milliárdból épül a Tájékoztatóban felsoroltakon kívül
– a Vágány utca, Szabolcs utca teljes hosszában a Múzeumi restaurátor és raktárközpont
– a Vidámpark helyén a 15 milliárdos Biodom is…akármi is legyen az.
A maradék maradékából fogják megépíteni
a) a parkolókat, mélygarázsokat, parkolóházat. (a mocsár, a szigetelés, akkor is, ha csak fele annyi parkolót kell építeni, mint amennyit az OTÉK előír.)
b) kibővített Nagycirkuszt
c) A régi Közlekedési Múzeum épületének rekonstrukcióját
d) A gasztronómiai falut
e) A Nebbien kaput?
F) A közlekedés áthelyezését ( Koós Károly forgalmának valahova elvezetése, a 70-es, 72-es, 74-es, 75-ös, 79-es troli útvonalának áthelyezését)
g) A Városligeti tó kibővítését
h) A Palme ház hasznosítását
i) A művészetek terének kialakítását…akármit jelent is ez..
j) Az új útvonal rendszer kialakítását,
k) Az elektromos midibuszok beszerzését, működtetését, töltőállomással, mert csak a város túloldalán van egy elektromos töltő állomás…
l) Egy korszerű, ökológiai oktatási és látogató központot Zöld Liget néven (szerepel az eredeti ötletben!????)
m) a parkolókból fedett helyen juthassanak el a látogatók a múzeumokhoz, de azok ne legyenek a múzeumok alatt (biztonsági okból.) A múzeumok alatt csak a dolgozói parkolók lehetnek és az épület kiszolgálását végző gépjármű beálló helyei. = alagút hálózat, nehogy megázzanak a turisták
n) A favágók nem ingyér vágják ki a fákat, de elszállításuk is pénzbe fog kerülni. Ha eladják a fát, még be is jöhet valami az árából. De ha most is a szegények kapják tüzelőnek, az nem lesz jó üzlet.
o) Területőrzés, biztonsági őrökkel….
p) Az 56-os emlékmű bontását, áthelyezését +
q) a Városliget szobrainak (ideiglenes?) elszállítását, raktározását, felújítását, majd újra visszahelyezését…mert visszateszik ugye?
A maradék maradékának a maradéka vajon elegendő lesz a „Városliget megújítására”? Vajon lesz maradék? Vagy ugyanúgy, ahogyan más építkezések esetében szokott lenni, addigra elfogy a pénz és elmarad?

Köszönet az őszinte tájékoztatásért, amiből kiderült, hogy
1. a 150 milliárdot messze meghaladó költségvetéssel kell számolni
2. olyan minimálisan akarnak költeni a zöld felületre, amely egy lakótelepi játszótér méretére elegendő lehet, de a Városligetnek nyoma sem marad.
A Városliget közpark státusa és funkciója ezzel megszűnik!
Egyáltalán! Honnan lesz erre pénze az országnak? Ha az Európa Uniótól nem kapunk, nekünk nincs, akkor????
Milyenek a hitel felvétel költségei? Mennyi idő alatt térülnek meg a beruházások?
A múzeumi belépőktől várják a megtérülést, vagy további vendéglátós, és szálloda, fürdő beruházástól? Parkolójegyek árától?
Kérem, hogy akadályozzák meg, hogy a (ne adj isten létrejövő) múzeumi negyed nevében bármilyen módon felhasználják a Városliget nevet, vagy akár a Liget nevet.
Akár a Liget Budapest nevet!
Ha a kormány meg akarja szüntetni a Városligetet, vállalják a nevének megszüntetését is! Elég, ha tesznek egy emléktáblát, hogy „e helyen állt 200 évig a Városliget”. Ennyi.

Bárhol keresem, nem találom, hogyan szervezik, alakítják a főváros közlekedését azután, hogy 3 kilométeres körzeten belül felépül
– hat múzeum,
– 9 vendéglátó egység és
– néhány stadion a reménybeli Olimpiának?
NEM tervezhetnek építési szabályzatot erre az egy négyzetkilométerre, miközben a főváros 525 négyzetkilométer és fuldoklik a dugókban, a koszban, szemétben, szmogban! Teljesen egyetértek azzal, hogy az autóforgalomnak semmi keresni valója nincs a Városligetben. Azonban a kiszervezéséhez az M3 forgalmának levezetését is meg kellene oldani. Mert az nem megoldás, hogy az Ajtósi Dürer sorra vezetik. Így ugyanis 3x akkora utat kell megtenniük azoknak, akik a belváros felé mennek tovább (Andrássy út felé).
Tudják Önök, hogy a Stefánia út- Ajtósi Dürer sor- Hermina út (egyes esetekben Hungária krt.) útvonalon járnak a Stadionok buszpályaudvar távolsági autóbuszai is?
Tudják Önök, hogy mind a Hungária krt., mind a Dózsa György út minden reggel szerepel a taxi társaságok dugójelzéseiben? Mi lesz itt, ha megnövekszik a forgalom és Baán László javaslatai alapján a Dózsa György út leszűkül 2×2 sávra?
A Hungária körút jelenleg is fuldoklik a dugóban. Erre jön majd a Fradi pálya és az MTK pálya remélt forgalomnövekedése. A 4-es Metró továbbépítésére még tervek sincsenek, ami tehermentesítené a Thököly út felszíni forgalmát….(de legalább tönkretenné a házakat)…a metróhoz kötelezően megépítendő P+R parkolók építése is késik, vagy elmarad???
Kérem, hogy tüntetések, érdeklődésre számot tartó sportesemények és Békemenetek idején próbáljanak meg akár gyalogosan, akár tömegközlekedéssel, akár autóval közlekedni a környéken. Észre fogják venni, hogy lehetetlen. Pedig a jelenlegi látogatószám duplázódása azt jelenti a Liget környéke számára, hogy minden nap ez a tömeg várható!
Ne támogassák ezt az építkezést!
Amikor a Tájékoztató a parkolóhelyek és a közlekedés szervezését besorolja a Fenntartható Fejlesztés és Üzemeltetés alprogram alá, mint a városfejlesztés szempontjából egyetlen releváns részt, végleg világossá válik, hogy feltehetőleg egy szünidős 13 éves gyerek írta a Városliget beépítésének tervét! Ott még nem tananyag a fenntarthatóság. Vagy a feladat ellátására már alkalmatlan 65 év fölöttiek?
Önök pedig tudják, hogy mit jelent a XXI. században a Fenntarthatóság!
„Fenntarthatónak tekinthető az a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és társadalmi erőforrásokra, beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget és a humán tőkét is.”
Önök bizonyosan ismerik az Ökológiai Intézet Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2012 kiadványát: A Fenntartható fejlődés címmel. Idézetek:
„……. Úgy kell ma élnünk, hogy holnap is élhessünk”

„ A projektek pénzügyi fenntarthatósága például azzal törődik, hogy a projekt zárása után is finanszírozható legyen.”
„ Az ember azonban beleszeret a saját maga által alkotott képbe, hiszen abban ő is benne van, és a hamis képet életre kelti. Nem az a baj tehát, hogy szükségszerűen hamis képet alkotunk a világról, hanem, hogy végre is hajtjuk és aszerint cselekszünk.”
„Mit, miért teszünk? Muszáj megtennünk? Kinek válik hasznára, és kinek kárára, ha valamit megteszünk? Milyen lehetőségeink vannak elérni egy adott célt? A fenntartható fejlődés kérdései tehát elemző, bölcselkedő kérdések, a rendszerszemléletű vizsgálódást szolgálják, és minden esetben MEGELŐZIK a cselekvés mikéntjének a kiválasztását.” ( kiemelés tőlem)
„ Az ember számára a változások általában romlást jelentenek ahhoz az állapothoz képest, amihez alkalmazkodott.”
Vegyük számba ez utóbbi romló körülményeket, melyek jelentősen rontják a lakosság életfeltételeit, egészségi kockázatot jelentenek számunkra:
– Az eddigi, zöld terület ontotta a jó levegőt, megkötötte a légszennyező anyagok jelentős részét, csökkentette a nyári meleg hatását, jelentősen csökkentette a környezetének felmelegedését. Ehelyett 12 emelet magasságú épülettömbök ontják a légszennyezőanyagokat és a meleget, hogy nyáron, éjszaka sem lehessen elviselniük a hőséget. Egyre többen és többen fognak a fűtésszámlájuknak megfelelőösszeget költeni a hűtésre. Egyre többen lehetnek asztmásak és allergiásak. Egyre csökken a pesti lakosság várható élettartama. De a szélcsatornát is elzárva sokkal lassabban fog felhígulni a szennyezett levegő.
Az őszi téli szmog után rövidesen megismerkedünk a rendszeres, nyári (un. Los Angelesi típusú) szmoggal, ami a túlzott beépítés, a túlzott köztéri burkolás és a napsütés, meleg hatására alakul ki. Ha az emberiség erre már felfigyelt, ha tudunk róla, hogy ez a fajta, a 60-as években divatos szocreál építkezés ilyen súlyos következményekkel jár, miért akarnánk ezt a hibát elkövetni?
– Zajterhelés növekedése., melyet elsősorban a gépjármű, autóbusz forgalom fog okozni, de az újabb vasúti és metro megállók olyan helyeken is zajnövekedést okoznak, ahol eddig is igen súlyos volt a helyzet. Pl. a Hungária krt. -on, ahol a zajterhelés eddig is 12-17dB-lel haladta meg a még elfogadható értéket. A helyzetet súlyosbítja, hogy az éjszakai zajterhelés is igen magas, ami kialvatlansághoz, idegességhez vezet. De jelentős lehet a megnövekedett vendéglátó helyek számának zajkibocsájtása is….holott nyári időszakban péntek-szombat esténként már most is hajnalig mulatunk, és hétfőinket a kertünkben keletkezett szemét eltávolításával töltjük.
De zajosak lesznek az épületek szellőzői, szemétszállítás, áruszállítás is.
Köztudomású, hogy a beépítettség növekedése növeli a zajhatást, nincsenek elnyelő felületek ( fák), de növekszik az „érintettségi mutató” is ( sok ember él és dolgozik a növekvő zajterhelést jelentő építkezés mellett).
Az Ajtósi Dürer sori és a Hermina úti iskolákban a jelenlegi forgalom mellett sem lehet tanítani/tanulni nyitott ablaknál, akkora a zaj!
– A fényszennyezés éjszakai növekedési is várható. Erről is van már tapasztalatunk. A Metalimpex székház (ma Hermina Tower) visszatükröződő fénye csak téli napsütésben kellemes, nyáron kibírhatatlan hőséget okoz, összetörik rajta magukat a madarak…
Miért kellene Önöknek, Kedves Képviselők, eltérni a Budapest Főváros Környezeti Állapotértékelésében foglaltaktól ( 2011)?
„ Útkorszerűsítés és/vagy terület-felhasználás megváltoztatása során ma már minden esetben készül zajterhelési vizsgálat, zajvédelmi munkarész.” Hol van?
„ A stratégiai zajtérképet előíró jogszabályok ( közösségi irányelv, hazai kormányrendelet) előírják, hogy a zaj elleni védelem nem csak a meglévő magas terheltségű területek csökkentésére kell, hogy kiterjedjen, hanem UGYANOLYANFIGYELMET KELL FORDÍTANUNK A MÉG MEGLEVŐ, KEDVEZŐ KÖRNYEZETI ÁLLAPOT, A CSEND MEGŐRZÉSÉRE IS.” (kiemelés tőlem)
– A talaj pusztulása az építkezés és a mélygarázsok, közművesítések miatt igen nagyfokú lesz. Ha eddig nem volt arra pénz, hogy talajcserével, talajjavítással segítsék a Városliget zöld felületének életét, akkor az építkezés után erre már nem kell költeniük. Hiszen a fővárosban szokásos „minden legyen leburkolva” szemlélet szerint egyszerű söpréssel megoldható a takarítás. Talajra nincs szükség!? Higgyék el, hogy van!!!!
– A felszíni vizekkel úgy bánnak ma a fővárosban, hogy igyekeznek az esővizet azonnal levezetni ( a csatornába), hogy azután a talajban vezetett csövekkel öntözhessék a fákat, cserjéket, egy nyáriakat. A római korban már tudták, hogy a víz érték! Gyűjtötték! A gondolkodó háztulajdonosok ma is ezt teszik! Miért nem lehet város-méretben is a jó gazda gondosságával eljárni? Miért ne lehetne?
– A fentieknél is súlyosabb probléma, hogy a talajvíz útját sem vizsgálták. Érdemes legalább Önöknek előkeresni a főváros által megrendelt 2010-es talajgeológiai vizsgálatok eredményét arra az esetre, ha a Felvonulási téren mélygarázsokat építenek. Eszerint az Ajtósi Dürer sori házak alagsorába betör a víz, ha elzárják a talajvíz útját a Duna felé. De a Dózsa György úti házak alatt kiszáradó tőzeg is veszélyezteti a házak stabilitását. Nagyobb esők idején máris betör a víz a házak pincéibe. Mi lesz, ha teljesen lezárják a talajvíz normális mozgását az épületek alapozásával, a mélygarázsokkal? Miből gondolják, hogy ami a felszínen nem látszik, az nincs?
Mi indokolja, hogy az álmok útjában álló természeti törvényeket negligáljuk? Nem kellene inkább felébredni az álomból?
Nem kellene inkább tudomásul venni a természet és a józanész szabta kereteket és azok között tervezni?
– A települési szilárd és folyékony hulladék többszöröződése, annak ártalmatlanítása, szállítása, lerakása a fővárosnak fog pénzébe kerülni, de a hasznokból nem részesülnek majd.
– Sajnálom, hogy a Városligetet soha, senki nem nyilvánította természetvédelmi területté! Nem nyilvánítottak védetté fákat. Így most bárki bármit építhet, vághat, fűrészelhet. ( Igaz, hogy ezt megteszik a védett területeken is sajnos). Talán azért nem lett védett a terület, mert SOHA SENKINEK nem jutott eszébe, hogy megszüntesse….belevágni még csak-csak, na de beépíteni?! Ne vegyék magukra ezt a terhet. Az utókor megvetését.
Folytathatnám, de nem rabolom az idejüket. Remélem ennyi is elég…a többit megírják a lakosok, a szakemberek.

Kedves Képviselők!
Remélem, hogy elgondolkodtak a felsorolt érveken. Múzeum Negyedet építeni a Városliget helyére bűn! Minden szempontból elfogadhatatlan, tarthatatlan ötlet! Remélem, hogy nem támogatják ezt az elhamarkodott, szakmai és lakossági diskurzus nélkül hozott kormányhatározatot!
Építési szabályzat fabrikálása helyett kérjék inkább a kormányt önmérsékletre, a szakmák véleményének figyelembe vételével készülő új terv készítésének elősegítésére. Önök pedig továbbra is törekedjenek törvényes úton, hosszú távú városfejlesztésben gondolkodni

Tisztelettel kívánok Önöknek bölcsességet, önmérsékletet, körültekintést, hosszú távú városfejlesztésben gondolkodást, együttműködést:
Budapest, 2014. március 30.