A Greenpeace elfogadhatatlannak tartja a bécsi Umweltsenat heiligenkreutzi hulladékégetőre adott engedélyét, mely teljesen figyelmen kívül hagyta a helyiek és a környezetvédők ellenérveit.
Tömöri Balázs a Greenpeace kampányosa szerint fontos, hogy a most lezajlott környezeti hatásvizsgálat nem tárgyalta például az égető szemétigényével kapcsolatos problémákat. Az égető kapacitása Burgenland teljes szeméttermelésének mintegy tízszeresére van tervezve, Ausztriában már most százezer tonna kihasználatlan égető kapacitás van. Ez előre vetíti, hogy hatalmas mennyiségű szemetet kellene nagy távolságból a helyszínre szállítani, ami ellentétes azzal az elfogadott uniós elvvel, miszerint a hulladékot a a keletkezéséhez minél közelebb ártalmatlanítsák. Az engedély szerint a több, mint háromszázezer tonna szemétnek akár felét is közúton, kamionokkal szállíthatják a helyszínre.
A Greenpeace ezt hajmeresztőnek tartja.
Tömöri Balázs azt is elmondta, hogy minden szemétégető a hulladékcsökkentés ellen hat, amíg nem használtuk ki a hulladék keletkezésének megelőzésében, újrahasználatában, újrahasznosításában rejlő minden lehetőséget, addig nem elfogadható.
Az Európai Uniós tagságunkból és az Espoo-i egyezményből az következik, hogy a környezetpusztításra készülő országnak még jobban be kell vonnia a hatásviselő szomszédját- ezért a Greenpeace különösen rossznak tartja, hogy a hatóságok még Szentgotthárd városát is kizárták az eljárásból.
Ausztria ezzel a döntésével és a hulladékégető erőltetésének folyamatával meghazudtolja jó környezetvédelmi hírét, és azt bizonyítja be, hogy csak addig érdekli a környezetszennyezés, ha az saját határain belül jelentkezik. Az uralkodó szélírány miatt ugyanis a hulladékégető kibocsátott szennyező anyagai 30 méter után a közvetlen közelben fekvő Szentgotthárd városa, majd az Őrségi Nemzeti Park fölött fog elterülni.
A Greenpeace a leghatározottabban jelenti ki: az osztrák hatóságok cinikus támogatása ellenére az égetőmű nem épülhet meg, annak megakadályozására a helyi civilekkel együtt minden erőszakmentes eszközt be fog vetni.
Háttér:
A szentgotthárdi hulladékégető ügye már több éve húzódik. A várostól száz méterre tervezett létesítmény mind Szentgotthárd városát, mind az Őrségi Nemzeti Parkot veszélyeztetné. Az osztrák beruházásba sajnos kevés beleszólása van a magyar hatóságoknak, holott a negatív hatások többségére Magyarországon kellene számítani, a nyugati széljárásnak köszönhetően legfőképp a magyar oldalt fogja szennyezni a létesítmény. Az égető tervezett helyszínével számos probléma akad. A finompor-szennyezettség a környéken már most eleve az átlagérték felett van (37 mikrogramm/m3), ráadásul nem történt komoly alternatíva-keresés a helyszínt illetően.
Teljesen figyelmen kívül hagyták továbbá azt is, hogy az égetőmű közvetlen környzetében két általános iskola van mintegy ezer diákkal, a közelben működő termálfürdő vendégeinek száma jelentősen csökkenhet a károsanyag-szennyezés miatt, ami az egész környék idegenforgalmárnak a sorsát megpecsételheti.
A Greenpeace 2008 óta folyamatosan kampányol a tervezett hulladékégető megépítése ellen, 2009 márciusában egy 40 aktivista részvételével szervezett akcióval hívta fel a figyelmet a problémára. Az aktivisták segítségével a hulladékégető életnagyságú modelljét luftballonok segítségével képezték le az eredeti helyszínen, tiltakozva mind az ellen, hogy az Őrségi Nemzeti Parktól 300 méterre fekvő 96 méter magas létesítmény nagyban rontaná a táj szépségét, egyben a környezetvédelmi aggályokra is felhívva a figyelmet.
Bár a hulladékégető elméletileg Burgenland tartományának az igényeit elégítené ki, a valóság az, hogy a létesítménynek az égetési kapacitása tízszerese annak, amennyi hulladék Burgenlandban éves szinten keletkezik. Felvedődhet a gyanú, hogy egyenesen Olaszországból importálnának több száz tonna hulladékot Szentgotthárdra, így nem csak az adott területen keletkező káros hatásokkal kell számolni, hanem az importált hulladékkal együttjáró negatívumokra is, hiszen a hulladék nagy távolságokra történő szállítása teljesen felesleges. A megnövekedett teherforgalom mentén levegő- és zajszennyezéssel is számolni kell, ami ráadásul számos környezetvédelmi és ökológiai problémával is jár. Az égetéshez szükséges napi 1000 tonna csaknem annyi finompor-szennyezéssel jár, mint amennyit az erőmű maga kibocsát.
A Greenpeace továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a túlméretezett hulladékégető miatt jelentősen visszaeshetnek a hulladékcsökkentésre és újrahasznosításra irányuló törekvések, hiszen a hulladékégetőnek folyamatosan a teljes kapacitást kihasználva kell működnie. Sajnos már volt erre példa Burgenlandban, a bécsi hulladékégető kapacitásának növelése után jelentős csökkenésnek indult a szelektív hulladékgyűjtés mind a műanyagáruk, mint a komposztálható szerves hulladékok tekintetében. A szomszédos tartományban egy nemrég kiadott engedély 450 ezer tonna hulladék égetését eredményezi, ami gyakorlatilag szükségtelenné teszi a 325 ezer tonna égetési kapacitású Heiligenkreuzi létesítmény megépítését, hiszen Burgenland tartományában ma összesen 30.000 tonna hulladék keletkezik.
2009 februárjában a Greenpeace aktivistái 150 zsáknyi szemetet borítottak a BEGAS engergetikai cég központja elé, demonstrálva a szemétégető közvetlen lakókörnyezetre mért hatásait. A szentgotthárdi diákok, civilek is tiltakozásukat fejezték ki a létesítmény ellen, de az osztrák Greenpeace is becsatlakozott a harcba, és a legfelsőbb szinten támadta meg a tervezett hulladékégető építési engedélyét. Az eseményt helyi civil szervezetek, többek között az osztrák BIGAS és a szentgotthárdi PRONAS is támogatták.
További információ:
Tömöri Balázs kampányfelelős + 36 20 469 69 09
Vay Márton sajtószóvivő + 36 20 525 35 00
Kapcsolódó anyagok:
