Norvégiában a zöldségesnél négyfajta alma kapható és eközül a legdrágább a kicsi, savanyú norvég. A legolcsóbb pedig a nagy, édes argentin alma. Igaz erről nem tudni, hogy mennyi a vegyszermaradék benne.
Darvas Béla növényvédelmi szakembert arról kérdeztem, hogy vajon mennyire számít az élelmiszerek árának kiszámításánál a vegyszerszint.
D.B.: Nyilván ebbe az árban, mert azért ez egy magasabb ár mint amit például Magyarországon megszoktunk, bele van kalkulálva ez a bizonyos szállítás, viszont a többi árba bele volt kalkulálva az ami a növényvédelmet illetően drágább, tehát hogy korszerűbb vegyszereket használtak, vagy a biotermesztés esetében bele volt kalkulálva az elveszített termékmennyiség és ehhez természetesen kell egy olyan fogyasztói réteg, amely ilyenekre odafigyel és amely ezt meg tudja fizetni.
S.P. : – Van egy olyan közgazdasági fogalom, hogy externália. Ez azt jelenti, hogy például a benzin árában minden olyan külső tényezőt, költséget beépítenénk amit okoz az autós közlekedés, az utak kopása, autógumik kopása, a házak megrongálódása, illetve a légszennyezés miatt a betegség gyógyítás, az egészségügyre fordított költség akkor becslések szerint legalábbis egyes zöld szakértők azt mondják, hogy legalább az öt-hatszorosába kellene, hogy kerüljön a benzin mint a mostani ár. Mi a helyzet mondjuk, ha egy ilyen analógiát veszünk alapul a mezőgazdaságban. Tehát hogy ha én mondjuk vegyszermentesen termelnék akkor valószínűleg mondjuk 40 százalékkal alacsonyabb lenne a terméshozamom viszont hogy ha meg kellene fizetnem a vegyszeres mezőgazdaság egyéb költségeit akkor az több lenne, tehát mondjuk az, hogy a növényvédő szereim szennyezik a talajvizet, azt tisztítani kell, stb.
Darvas Béla: – Teljesen biztos, hogy növényvédő szerek felhasználásakor különösen hogy ha korszerűtlenebbeket vesszük, akkor felmerül egy csomó olyan költség amely nem jelentkezik a növényvédő szer árában. Hát ugye ilyen a talajok, a talalvizek a levegőnek az elszennyezése, amelyet valamilyen módon másodlagos hatásként érzékelünk aztán később, de ez sajnos nem jelenik meg az árában, tehát ez majd valahol társadalmi költség lesz amikor például romlik az egészségügyi állapotunk, hogy elszennyeztük a ivóvizünket, hogy bizonyos területeken a csapvíz is némi rizikót jelent. Valószínűleg itt is nagyon megváltoztatná a támogatási rendszert. Jelen pillanatban még van olyan törekvés, amely a mezőgazdaság vagy a növénytermesztésnek az intenzitását azt a növényvédő szer felhasználásával köti össze, tehát növényvédő szer felhasználáshoz támogatást biztosít. Ami én úgy gondolom, hogy nem szerencsés. Pontosan azért, mert elve ugye például ezeknek van göngyölegük, azt elvileg ugye meg kellene semmisíteni, mint veszélyes hulladékot, vagy ha a gyártás Magyarországon történik ugye, akkor annak szintén keletkeznek veszélyes hulladékai, amit valahol tárolni, megsemmisíteni kell, stb. Hát erre Magyarországon a legismertebb példa a garéi hulladéktárolónak az esete amely szintén egy növényvédő szergyártásból raktározott veszélyes hulladék ügy amellyel ez az ország ugye most már legalább egy évtizede ismerten küzd.
S.P.: – És akkor még nem említettük azt a tényezőt, hogy ha mondjuk rovarirtó szereket használnunk és mondjuk ez által 20 százalékkal nő a terméshozamunk, ugyanakkor azt senki, még csak gondolom meg se becsülte, hogy milyen károkat okozunk az élővilágában, hiszen végül is nincs forintban kifejezhető értéke egy-egy élőlénynek.
Darvas Béla: – Illetve vannak akik készítettek arra vonatkozóan kalkulációt, hogy bizonyos vegyületeknek a környezetünkből való kivonása mennyibe kerülne és itt meghatározásra kerül egy-egy összeg amely után az emberben azok a kérdések merülnek fel, hogy ha ez emberre vonatkozik, hogy vajon mennyit ér egy emberi élet. Egyhavi bérünket, kéthavi bérünket, a kiképzésünk költségét, stb. és ezen a területen valami nagyon furcsa területre juthatunk, ahol megpróbálhatunk esetleg a számoknál maradni, de az érzelmeinkre hallgatunk akkor nehéz lesz ezt a kalkulációt végigcsinálni.
