Sebastian Bauer és Dominik Petersen (Németország), illetve egy egész osztály lett az idei nemzetközi Duna Művész Mester. Az Ingolstadtban élő 13 éves fiatalok a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (International Commision for the Protection of Danube River – ICPDR) és Duna Környezetvédelmi Fórum (Danube Enviromental Forum –DEF) képzőművészeti pályázatának nemzetközi fordulóját nyerték meg.
Az ICPDR és a Duna Környezetvédelmi Fórum a nemzetközi Duna Nap keretében immár másodszor hirdette meg a nemzetközi ifjúsági képzőművészeti pályázatot a Duna-medence 13 országának fiataljai számára. A díjakat pénteken adta át Őri István, az ICPDR soros elnöke, a KvVM közigazgatási államtitkára. A pályázóktól olyan pályaműveket vártak, amelyek asszociatív módon mutatják be a Dunát, valamint felhívják a figyelmet a környezettudatos szemléletformálás szerepére.
Schulteisz Bence és Bene GergőA pályázat magyarországi nyertesei: Schulteisz Bence és Bene Gergő. A Duna Művész Mester pályázat alkotásai október 17-től két héten át láthatóak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Galériájában, köztük az idei nemzetközi Duna Nap kapcsán első alkalommal meghirdetett fotópályázat díjnyertes felvételei is. A felhívásra képzőművészeti alkotást benyújtó diákoknak nemcsak az esztétikai szépségre kellett ügyelni, hanem arra is, hogy a Dunáról és a környezet világáról megfogalmazott gondolataikat képi formába öntsék.
A pályázat a gyerekeket arra ösztönözte, hogy tudjanak meg minél többet a Dunáról, látogassanak el a helyi folyók környékére és gondolkodjanak el a folyók és környezetük kapcsolatáról, jelentősségéről és tegyenek azok védelméért. A 2005-ös Duna Nap jelmondata „A Duna, több mint egy folyó”. A felhívásra beérkezett műalkotásokról ez az eszme tükröződik vissza; vagyis az, hogy a folyó szimbolizálja az életet, az erőt, az élelmet, az ivóvizet, a közlekedést és az újjáéledést is. A Duna egyensúlyban tartja környezetét, egyesíti a medencében élő különböző kultúrájú és történelmi gyökerekkel rendelkező, illetve más-más nyelveket beszélő embereket. Mindezeken túl a Duna-medencének egyedülálló és nevezetes flórája, faunája van. Az alkotásokban a folyó ezen összetett és sokrétű jelentéstartalma tükröződik vissza. A művek a természetben, a Duna helyi szakaszain, illetve mellékfolyói mentén születtek. A felhasznált anyagok közvetlenül a Duna életteréhez köthetők, például sodródó fadarabok, levelek, kavicsok, kagylók, illetve a folyóba dobált és parton talált szemét. A pályázat kétfordulós volt: nemzeti és nemzetközi szakasz.
A Duna Művész Mester felhívás győzteseit a Duna-medence 13 országában meghirdetett nemzeti versenyek győztesei közül választották ki. Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Németország, Moldávia, Románia, Szerbia-Montenegró, Szlovénia és Ukrajna iskolásai körülbelül 2200 pályamunkát küldtek be a pályázatra. Az országok győztes alkotóinak jutalma 3 napos magyarországi utazás október 14-16. között Az egyes országok győztes alkotói meghívást kaptak a nemzetközi díjkiosztó ünnepségre, amelynek az idén Budapest ad otthont; az eseményre hivatalosak a Duna menti országok nagykövetségeinek képviselői is. Őri István, a KvVM közigazgatási államtitkárának köszöntő gondolatai szerint a pályázat azt szimbolizálja, hogy a Dunáért folytatott környezetvédelmi tevékenység kölcsönhatásban áll a kultúrával és az ifjúság környezettudatos nevelésével, és ráirányítja a figyelmet a nemzetközi együttműködés fontosságára is.
Háttérinformáció:
A Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) Az ICPDR bécsi székhelyű nemzetközi szervezet, amelynek tagja a Duna-medence 13 állama és az Európai Unió. Az ICPDR 1998-as állandó szervezetté alakulása óta az európai nemzetközi vízgyűjtő együttműködés egyik legnagyobb és legaktívabb testülete lett. Tevékenysége nemcsak a Dunát, hanem mellékfolyóit és a teljes Duna-medence vizeit és a hozzájuk kapcsolódó ökológiai rendszereket is érinti. Az ICPDR célja az 1994. június 29-én aláírt, a Duna Védelméről és Fenntartható használatról Szóló Egyezmény maradéktalan megvalósítása és „élő” instrumentummá tétele. A szervezet küldetése, hogy ösztönözze és koordinálja a fenntartható és méltányos vízgazdálkodást – ide értve a vízkészlet megóvását, minőségének javítását és ésszerű felhasználását – a Duna-medencében élő országok és lakosságuk javának érdekében. Az ICPDR oly módon tesz eleget küldetésének, hogy ajánlásokat fogalmaz meg a vízminőség javításával kapcsolatban, árvíz- és katasztrófavédelmi mechanizmusokat dolgoz ki, kibocsátásra érvényes szabványokat fogadtat el és gondoskodik arról, hogy a nevezett intézkedések a Szerveződő Felek nemzeti törvényhozásában és politikájában is tükröződjenek.
Az ICPDR aktuális feladatai között meghatározó az EU vízpolitikája (ún. Víz Keretirányelv) Duna-medence szintű végrehajtásának koordinálása és a Duna-medence árvízvédelmi program megvalósítása. Tevékenységében egyre hangsúlyosabb helyet foglal el a társadalmi részvétel és a környezettudatosság fokozása, valamint a vízi környezet védelmében érintettek teljes körével (ún. stakeholders) való együttműködés. A Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF): A DEF nem kormányzati, nonprofit és politikailag független környezetvédelmi szervezetek Duna-medence szintű hálózata. A DEF küldetését a Duna térség kormányzati és nem kormányzati szervezetei együttműködésének ösztönzése, információcsere támogatása és a környezetvédelmi döntéshozatali folyamatokba történő társadalmi részvétel szorgalmazása révén törekszik betölteni Jelenleg az ICPDR 13 tagországának 174 NGO szervezete képezi a DEF tagságát.
A DEF Titkárságának Pozsonyban a DAPHNE Alkalmazott Ökológiai Intézet ad otthont. A DEF koordinációs tevékenysége a 13 ország úgynevezett nemzeti Focal Point-jain keresztül valósul meg. A szervezet nyitott újabb tagok irányába a Duna-medence országa mindazon csoportjai előtt, amelyek a vízi környezet védelméért tevékenykednek. A DEF az ICPDR fontos partnere az EU Víz Keretirányelv által is elvárt társadalmi tájékoztatás és részvétel megvalósításában.
