3,2 milliárdos uniós támogatás az észak-balatoni hulladékgazdálkodásra
Jól haladnak az Észak-Balatoni Környezetbarát Hulladékkezelő építésének előkészületei. A beruházás annak a 6,5 milliárd forintos hulladékgazdálko-dási programnak egyik legfontosabb eleme, amelyet az Európai Unió az ISPA-keretből 3,2 milliárd forinttal támogat. A létesítmény, amely számos Veszprém megyei település hulladékproblémájának megoldásához járul hozzá, Szentgál külterületén, a községtől 5 km-re épülhet meg. A beruhá-zást a tervek szerint még ebben az évben helyi népszavazás előzi meg.
Miért van szükség regionális hulladékkezelőre?
Az uniós csatlakozás az európai környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szabályok átvételét is jelenti. A jogharmonizáció csak az első lépés volt, számos beruházást kell megvalósítani, hogy a szigorú szabályozásnak eleget tegyünk. Az ország egész területén létre kell hozni egy regionális elven működő, komplex hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, amely minden telepü-lésen biztosítja a szelektív hulladékgyűjtést, a hasznosítás és a biztonságos ártalmatlanítás feltételeit. Veszprém megye önkormányzatai ezért dolgozták ki az Észak-Balatoni térség regio-nális települési szilárd hulladék-kezelési rendszerét. A rendszer szükséges eleme egy új, kör-nyezetbarát hulladéklerakó megépítése.
A beruházást az európai integráció mellett más ok is sürgetővé teszi. Az észak-balatoni térségben található hulladéklerakók néhány év múlva már nem lennének képesek befogadni a keletkező hulladékot. Hamarosan betelik a veszprémi hulladéklerakó, a balatonalmádi és balatonfüredi le-rakót pedig a hatóságok bezárásra kötelezték. A megyében a kisebb depóniák nagy részét a je-lenlegi előírásoknak megfelelő műszaki védelem nélkül alakították ki, így potenciális veszélyt je-lentenek a környezetre. A legtöbb érintett településen nem megoldott a hulladékok válogatása, és újrahasznosítása sem.
A megoldást a komplex hulladékgazdálkodási rendszer létrehozása jelenti. Azaz biztosítani kell a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás feltételeit, és egy modern, az uniós környezetvédel-mi előírásoknak megfelelő, több települést ellátó hulladéklerakót kell építeni. Ezt is tartalmazza az a pályázat, amelyet Veszprém és 161 megyei település nyújtott be a magyar kormány és az Európai Bizottság felé.
Az ISPA-projekt: célok és beruházások
A közös hulladék-gazdálkodási problémák megoldása érdekében 162 Veszprém megyei telepü-lés fogott össze. Konzorciumot hoztak létre, és az Európai Unióhoz fordultak támogatásért. Az „Észak-Balatoni térség regionális települési szilárd hulladék-kezelési rendszer” ISPA projektet 2002. májusában nyújtották be Brüsszelbe. Az Európai Unió Bizottsága és tagállamai támoga-tásra alkalmasnak találták a pályázatot. A pénzügyi megállapodást az Európai Bizottság Regio-nális Főbiztosa aláírta.
A projekt célja, hogy a települések megteremtsék a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosí-tás műszaki és szervezeti feltételeit, a szelektív hulladékgyűjtéssel csökkentsék a lerakott hul-ladék mennyiségét, a hulladékból előállított másodnyersanyagok felhasználásával mérsékeljék a természeti erőforrások igénybevételét, a régi, műszaki védelem nélküli lerakók bezárásával és rekultivációjával pedig javítsák a térség környezeti állapotát.
A fenti célok eléréséhez számos konkrét beruházásra van szükség:
1. Szelektív hulladékgyűjtő zsákok és edények biztosítása a háztartások számára.
2. Hulladékszigetek létrehozása. A szigeteken a papír, műanyag, fém, üveg és szerves zöldhulladék szelektív gyűjtése történik.
3. Hulladékudvarok létrehozása a nagyobb településeken. A bekerített, őrzött udvaro-kon díjmentesen elhelyezhető a külön gyűjtött hasznosítható hulladék, a lakásokban kelet-kezett lom és a lakossági veszélyes hulladék.
4. Hulladék előkezelő üzemek létrehozása Tapolcán, Balatonfüreden, Veszprémben és Ajkán. A szelektíven begyűjtött hasznosítható hulladékot a négy gyűjtési körzetben léte-sítendő üzemekben anyagfajtánként (papír, műanyag, üveg, fém) szétválogatják, bálázzák, és elszállítják azoknak az üzemeknek, ahol az újrahasznosítás történik.
5. Komposztáló üzem létrehozása Tapolcán, Balatonfüreden és a 8-as út mellett. A biológiailag lebomló hulladékot aprítás és keverés után zárt, szagmentes technológiával komposztálják.
6. Építési hulladék feldolgozó üzem létesítése Veszprémben. Itt történik a veszélyes hulladékkal nem szennyezett építési törmelék feldolgozása és újbóli nyersanyaggá alakítása.
7. Új regionális hulladékkezelő létesítése Szentgál külterületén. Az újrahasznosítható és a veszélyes hulladék leválogatása után ide szállítják a vegyes, ún. „maradék hulladékot”.
8. Öt régi típusú hulladéklerakó bezárása és rekultivációja Baltonfüreden, Bala-tonalmádiban, Tapolcán, Veszprémben és Ajkán.
A programban érintett lakosság száma: 300 000 fő, az általuk termelt hulladék mennyisége évi 400 ezer m3. A beruházás összes költsége 6,5 milliárd forint, amelyhez az ISPA 3,24 milliárd forinttal (50 %) járul hozzá. Az önkormányzatok a költségek 10 százalékát, míg a központi költségvetés a környezetvédelmi tárcán keresztül 40 százalékát finanszírozza.
A hulladékkezelő helyszínének kiválasztása
Veszprém megyében nagyon nehéz feladat hulladéklerakó létesítésére alkalmas helyet találni. A térség nagy része természetvédelmi védettség alatt áll. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett 22 természetvédelmi terület, 2 tájvédelmi körzet, számos védett barlang, kunhalom, erdőrezervátum található a megyében. Szintén kiesnek a lehetséges helyszínek közül a vizes élőhelyek, tehát a Balaton-part egésze a Tihanyi-félszigettel együtt. A projekt-terület közel fele kiemelt üdülőkörzetbe tartozik, ahol a „Balaton-törvény” megtiltja a hulladéklerakók üzemelte-tését. A fennmaradó területen a geológiai adottságok nehezítik meg a helyszín kiválasztását: a Bakony zömében nyílt karsztos területén a vízbázis védelme kiemelt szempont.
Az egyik szakmailag lehetséges helyszín, Királyszentistván esetében 2001-ben helyi népszavazás utasította el a hulladékkezelő megépítését: a beruházás elfogadása kevesebb, mint 10 szavaza-ton múlt. 2002-2003-ban Veszprémben kezdték el az új hulladéklerakó építésének előkészítését. Ezt a tervet egy időközben életbe lépett törvényi változás hiúsította meg, amely megtiltotta, hogy repülőtér körzetében 15 kilométeren belül hulladéklerakót létesítsenek.
Olyan új helyszínt kellett keresni, amely mind a geológiai, mind a környezetvédelmi, mind az egyéb törvényi előírásoknak megfelel.
A 8-as út melletti terület (Szentgál külterülete)
A szakértők a Szentgál külterületén található, a községtől 5, a szomszédos Herendtől 3,5, a legközelebbi polgári reptértől pedig 18 kilométerre lévő területre tettek javaslatot. A terület a vízbázis védelmét biztosító, kellő vastagságú üledékes réteg felett helyezkedik el. Megközelíté-se is optimális, hiszen a 8-as úthoz közel található, és így Szentgál vagy Herend érintése nélkül is elérhető.
Jelenleg a környezetvédelmi hatásvizsgálat és tanulmány készítése folyik. Ennek alapján hoz-nak majd döntést a szakhatóságok. A magyar döntés engedélyezési eljárás után még Brüsszel-nek is el kell fogadnia az új tervet. Az idő azonban kevés: idén december 31-ig meg kell szü-letnie a döntésnek, különben elvész az uniós támogatás.
A hulladékkezelő műszakai paraméterei
A tervezett hulladékkezelő megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírások-nak. A teljesen zárt telephelyre kerülő hulladékot egy kombinált, többszörös szigetelésű, biz-tonságos záróréteg választja el a felszíntől, így az semmilyen formában sem kerülhet kapcso-latba a talaj vízadó rétegeivel.
A telephely nem fogad veszélyes hulladékot. A beérkező hulladék típusát és minőségét rendsze-resen ellenőrzik. Ehhez szükség esetén akár laboratóriumi vizsgálatokat is igénybe vesznek. Nem 162 település összes hulladékát szállítják a telepre, hanem csak az újrahasznosítható üveg-, fém-, papír- és műanyag-hulladék leválogatása valamint a veszélyes hulladékok elkülönítése után fennmaradó részt. A talaj, a levegő és a víz minőséget, a természetes és mesterséges szigetelést figyelő kutak, érzékelő rendszerek és egyéb mérőeszközök segítségével folyamatosan ellenőrzik majd, az adatokat mindenki számára hozzáférhetővé teszik.
A mesterségesen kibővített szigetelő réteg több mint félméteres rétegben kerül a földfelszínre. Gondoskodni kell arról is, hogy a szél se hordhassa szét a hulladékot: naponta takaróréteg kerül a maradékhulladékra, a telep köré két méter magas kerítés épül, emellett pedig 30 méter széles erdősávval veszik körül a területet. A folyamatosan feltöltött parcellák vastag termőföld borítást kapnak, az arra telepített növényzettel pedig visszaállítják a természet eredeti állapo-tát. A telepre kerülő hulladék jelentős részét komposztálják, amelynek eredményeképpen az nagy tápanyagértékű, földszerű tőzeggé alakul át.
A szentgáliak döntése
Az új helyszínt nemcsak a hatóságoknak, hanem a szentgáli polgároknak is el kell fogadniuk. Ezért Szentgál Község Önkormányzata – várhatóan december első felében – helyi népszavazás kiírását tervezi. A település vezetői tudatában vannak annak, hogy a hulladék-elhelyezési gon-dokat a megyében csak összefogással, felelős gondolkodással lehet megoldani, és készek az együttműködésre. Ugyanakkor a hulladék befogadásáért cserébe a település fejlesztéséhez kértek támogatást az érintett önkormányzatoktól:
• Szentgál alpolgármesterének kezdeményezésére a konzorcium városi önkormányzatai – Ajka, Balatonfüred, Tapolca és Veszprém – vállalták, hogy 63 millió forintos egyszeri támogatást nyújtanak a községnek. Így meglenne a régóta hiányzó önrész az új szentgáli iskola építésé-hez, amelyet mintegy 600 milliós címzett támogatásból kívánnak megvalósítani.
• A Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanács támogatta Szentgál csatornafejlesztési programját.
• A KvVM segítségével felgyorsulhat a Nitrokémia vállalat által a 80-as években Szentgálra szállított elhelyezett veszélyes-hulladék ártalmatlanításának folyamata.
• A konzorcium vállalta, hogy a lerakó befogadása esetén minimum 50%-kal csökkenne a hulladékszállítási díj a községben.
A beruházás megvalósulása egyéb előnyökkel is járna a település számára:
• A hulladékkezelő üzemeltetésével évi 30 millió forint iparűzési adóbevételhez jut az önkor-mányzat, melyből évente akár 5 km járda épülhet, juthat pénz a kultúrház felújítására és a község csinosítására is.
• A munkanélküliséggel sújtott községben számos új munkahely létesülhet.
• A hulladékkezelő hozzájárulhatna az illegális szeméttelepek felszámolásához a környéken.
A népszavazásig hátralévő időben ezekről a várható előnyökről is tájékoztatni fogja a konzorci-um a szentgáli szavazókat. És persze arról is, hogy a lakossági maradék hulladékot minden-képpen el kell helyezni valahol. Az Európai Unióban pedig jogszabályok kötelezik a települése-ket a szelektív hulladékgyűjtésre, ami alól a csatlakozás után nem lehet kibújni. Ha most meg-hiúsul a beruházás, akkor pár éven belül saját forrásból, az önkormányzatok pénzéből kell majd mindezt megoldani.
Közvélemény-kutatás Szentgálon (383 KB Word)
2003.10.24.
