Állítólag három mesterséges szigetben össze lehetne gyűjteni a Balatonból kikotort iszapot – ez az érv is támogatná a megvalósításukat. A színész-rendező Bujtor István tudomása szerint vállalkozói tőke is megmozdulna a beruházás érdekében. A szigeteken kialakított szórakoztatóipari létesítmények által ugyanis megtérülhetne az építkezés ára.
– Ökológiai merénylet lenne szigeteket építeni a tóba, legalább ötven környezeti érv szól ez ellen – dr. Garádi Péter agrármérnök, a tó szerelmese. Hozzátette: az intézkedés nem oldaná meg a gondokat. Számításai szerint ugyanis a három, 500-500 méter átmérőjű létesítményben a balatoni iszapnak csak két százaléka része férne el.
A kikotort iszap elhelyezése nagy probléma, a Balaton Fejlesztési Tanács jelenleg is keresi a lehetőségeket. Az érintett önkormányzatok azonban igyekeznek úgy manőverezni, hogy a zagyterek ne az ő területükön kerüljenek megvalósításra. Igaz, a készülő országos területrendezési törvény várhatóan intézkedik majd arról is, hogy egy település ne mondhasson nemet a beruházásra, amely nagyobb térség érdekeit szolgálja. Felmerült, hogy a kikötőkből, strandokról kikotort iszapot a tó mélyebb pontjaira engednék viszsza, ehhez azonban meg kellene változtatni a Balaton-törvény szövegét. A tanács egyelőre nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy szigetekben tárolhatják majd az iszapot.
Vajon kiszámolta már valaki, hogy a Balatonból kikotort iszap elférne-e három, 500–500 négyzetméter átmérőjű szigeten? – kérdezte dr. Garádi Péter. Persze nem mindegy, hogy mióta összegyűlt iszapról van szó; ami 12 ezer vagy ezer év alatt, vagy csak az utolsó száz esztendőben rakódott le?
– A Balatonban 0,5–1,5 méter vastagságban lágy iszap van, ennek a víztartalma 80 százalékos. Ezalatt három méterig laza, még lejjebb pedig sűrű az üledék. A térképek alapján leginkább 1–8 méter vastag iszapról beszélhetünk, az átlag öt méter. Egy helyütt, a Zala folyó torkolatánál az iszap vastagsága eléri a tíz métert. A különböző típusú iszapokat átlagosan 60 százalékos víztartalmúnak véve az ötméternyi iszapból kiszárítva két méter magas „földoszlop” lenne – tette hozzá dr. Garádi Péter. – A Balaton területe 596 millió négyzetméter. Ha a három szigetet tíz méter magas szárazanyagból építenék meg, akkor is csak a tó iszapjának kétszázad része férne el bele. Az mindössze 2,4 centiméterrel csökkentené a nedves iszap mennyiségét. Dr. Garádi Péter ráadásul úgy gondolja, hogy a Balaton egész területének műszaki kotrása műszakilag kivitelezhetetlen. Szerinte tehát helyi kotrásokból lehetne létrehozni a szigeteket, úgynevezett iszapcsapdák létesítésével, amik a vízáramlás segítségével feltöltődnek. Így a szigetek létesítése nem segítene a zagy elhelyezésén.
– Az ökológiai krimivel szemben nem érv, hogy üzleti szempontból jó elképzelés a sziget építése – tette hozzá. – S az sem, hogy a teljesen eltérő környezetben levő Japánban és Hollandiában már alkalmazták a technológiát. Igaz, már a rendszerváltás előtti években is szóba került a lehetőség, de hát gondolkodtak akkor citrom és rizs termesztésén is, mint ahogy a nagy Szovjetunióban meg akarták fordítani a hatalmas szibériai folyók folyásának az irányát.
Dr. Garádi Péter azt is felidézte: korábban Nemcsók János kormánybiztos azzal állt elő: úgy emeli a Balaton vízszintjét fél méterrel, hogy ilyen mélységben kikotortatja a medret. Csak azt nem mondta meg, hogy a tizenkilencből melyik lesz az a megye, amelyik területének a felét vastagon beborítja a tó iszapjával.
2003.01.24.
Forrás:SOMOGYI HÍRLAP
