Az Országos Madártani Egyesület közzétette, hogy a Romániát is fenyegető madárinfluenza-járvány elterjedésének megakadályozásáért a lakosságnak mit kell tennie. Az egyesület a központi és helyi hatóságokat, illetve a civil szervezeteket arra sürgette, hogy terjesszék a megelőzéshez szükséges tudnivalókat.
Az egyesület figyelmeztet, hogy a betegség a háziszárnyasoknál alakul ki, elsősorban azokban a gazdaságokban figyelhető meg a kór tünetei, ahol a szárnyasokat zsúfoltságban, nem megfelelő körülmények között tartják. Romániában még nem jegyeztek egyetlen olyan esetet sem, amelyben a vándormadarakról emberre terjedt volna a madárinfluenza. A pontos tájékoztatás érdekében a madárvédő egyesület leszögezte, hogy a leginkább sújtott térségben, Kínában és Dél-kelet Ázsiában az udvarokon tartott háziszárnyasokról terjedt át a vírus a velük kapcsolatba került vándormadarakra, amelyek aztán tovább repülve elvitték azt Mongóliába, Oroszországba és Kazahsztánba. A vadréce és vadlúdfajok, a bíbic, illetve egyes sirályfajok bizonyultak a legérzékenyebbnek a madárinfluenzára – sokuk vándorlási útvonala Románián át vezet.
Az Országos Madártani Egyesület felhívja a figyelmet: annak ellenére, hogy jelen pillanatig Európa területén nem jeleztek madárinfluenza-esetet, a lakosságot tájékoztatni kell a megelőzés teendőiről. Figyelmeztetnek: ne érintsünk meg csupasz kézzel beteg madarat vagy madártetemet, mivel a vírus közvetlenül, ürüléken keresztül is terjed. A fertőzött állatokat kizárólag védőkesztyű és maszk használatával szabad megérinteni, amennyiben ilyesmi nem áll rendelkezésünkre, műanyag zacskó, papírzsebkendő segítségével improvizálhatunk védő felszerelést, de mihamarabb értesítsük az állategészségügyet. Különösen fontos a gyerekeknek elmagyarázni ezt, hiszen ők azok, akik nagyobb valószínűséggel megfogják a beteg, repülni képtelen madarakat, hozzáérnek a tetemekhez. Thaiföldön a megbetegedések több mint fele gyerekek között fordult elő. A vidéki gazdáknak gondoskodniuk kell arról, hogy háziszárnyasok ne hagyják el az udvart, mert abban az esetben egy esetleges járvány kirobbanásakor azokat fel kell áldozni.
Különösen a Duna-deltában, illetve mocsárvidékeken nagy annak veszélye, hogy a haszonállatok kapcsolatba kerülnek a költöző madarakkal. Érdekes, hogy a sertések is elkaphatják a betegséget, ezért csak az ólban szabad tartani az állatokat, mivel különösen a disznóra jellemző, hogy el is fogyaszthatják a beteg, vagy akár kimúlt szárnyast. A madáregyesület szerint az oroszországi példát követve ajánlatos volna a vízimadarak vadászatának betiltása, ezáltal is csökkenne a potenciálisan vírushordozó állatok és az emberek közötti kontaktus. Az egyesület munkatársa, Mátis Attila biológus lapunknak elmondta: Kolozs megye és környéke nem tartozik a közvetlenül veszélyeztetett térségek közé, hiszen valószínűleg – de nem bizonyítottan – elsősorban a vízimadarak a potenciális vírushordozók. Ezért azok pihenőhelyein, a Duna-delta és mocsárvidékeken kell feltétlenül betartani az óvintézkedéseket, de környékünkön sem árt az elővigyázatosság. vissza az elejére
