A helyzetet bonyolítja majd, hogy az orosz hitelt 2025-ig lehet csak lehívni, vagyis eljöhet az a pillanat, amikor nem lesz sok idő vitatkozni. A kifizetések szakaszokra bontottak, vagyis a Roszatom csak akkor kap pénzt, ha végzett egy adott ütemmel, és ez garancia lehet arra, hogy az oroszok készek legyenek a megegyezésre. Mások szerint azonban a hitel határidejéből és a politikai erőfölényből adódó magyar kiszolgáltatottság inkább nekik kedvezhet a vitás helyzetekben.
Miközben a világ az amerikai elnökválasztásra figyelt, múlt héten kedd éjszaka alig néhány képviselő részvételével vitatták meg a magyar parlamentben a fejlesztési tárca energetikai törvénycsomagját. Salátatörvényről van szó, vagyis rengeteg kisebb – nagyobb módosításról, amelyekről egyszerre szavaznak majd. A javaslat 14. paragrafusa többek között erről szól:
„Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a nukleáris létesítmények tekintetében a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris létesítményben.”
A létesítés alatti létesítmény minden bizonnyal a két új paksi blokk, amelyek megépítésére a magyar kormány szerződést kötött az orosz állami Roszatommal, és amelynek finanszírozására hitelt vett fel az orosz államtól. Nukleáris létesítmények esetében pedig a legfontosabb engedélyezési hatóság az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), amelynek határozatait a javaslat szerint a politika felülírhatja – szúrta ki a 444.hu. A törvény parlamenti vitájában egyedül Szél Bernadett (LMP) foglalkozott ezzel a paragrafussal. A szocialisták és a Jobbik inkább üdvözölték a törvénycsomagot. Előbbiek külön dicsérték azt a pragrafust, ami alapján az OAH igazgatója ezentúl rugalmasabban jutalmazhatja a hivatal dolgozóit.
Szél többek között ezt mondta: „Itt azért azt látjuk, hogy a meglévő engedélyek esetében is lehetőség lesz arra, hogy az engedélyekben meghatározottaktól eltérjenek rendeletileg. (…) Én azt gondolom, hogy a nukleáris biztonság egy olyan alap, ami nem megkérdőjelezhető, és nem értem, hogy mire való ez a változtatás, amit önök itt előirányoztak.” Aradszki András államtitkár erre azt mondta, hogy bizonyos épületek engedélyezése esetében még erősödnek is az OAH jogkörei, szóval nem érti, hogy mi Szélnek a baja. A képviselő konkrét problémájára érdemben nem reagált.
A rendeleti szabályozással két nagy gond lehet:
A miniszteri rendeletek ellen nincs fellebbezési lehetőség, míg a hatósági engedélyek ellen van.
Az OAH egy szakmai testület, a minisztérium politikai. Kizárt, hogy a kormány olyan szakértelemmel tudjon eljárni, mint az atomenergiai hivatal, és így politikai szempontok érvényteleníthetik a szakmaiakat, ami a biztonság szempontjából nem túl jó üzenet.
Szél Bernadett benyújtott két módosító indítványt, hogy ezeket szedjék ki a csomagból, de a gazdasági bizottság kedden leszavazta.
Nem bírják kivárni a teljes engedélyeket
Több atomenergiával foglalkozó szakemberrel is beszéltünk a módosításról, és a paksi bővítés részleteit ismerők szerint azért kellett ez a felhatalmazás a kormánynak, mert különben soha nem lenne kész az új erőmű. A szakértők azt mondták, hogy a magyar adminisztráció nincs felkészülve egy ilyen bonyolult létesítményre, az sem világos, hogy melyik szakhatóságnak melyikre kell várnia egy-egy engedély kiadásakor. Több ezer oldalas dokumentációkat kell átvizsgálni, és egy csomó mindent még el se készítettek az oroszok.
Most megy a telephely engedélyeztetése, és hogy időben el lehessen kezdeni a földmunkákat, fel kell pörgetni az engedélyek kiadását, át kell vágni végtelen bürokratikus köröket. Állítólag ezért találták ki a minisztériumban, hogy akkor rendeleti úton egyenként feloldják majd a beragadt helyzeteket. Az OAH elégedett a változtatással, kérdésünkre azt írták, hogy jogkörük továbbra sem változik, mert minden olyan hatósági döntés náluk marad, ami a nukleáris biztonságot érinti. A változtatást szakmailag alátámasztottnak tartják.
Az OAH szerint erre lesz jó a törvény: „A létesítés alatt álló, még nem üzemelő létesítményeknél felmerülhetnek a létesítés alatt kisebb módosítási igények. Ilyen módosítás lehet például a terv valamilyen elírásának a javítása, vagy egy berendezés áttervezése. Ezeknek csekély biztonsági hatásuk van. A törvénymódosítás célja, hogy ezeket a módosításokat biztonsági hatásuknak megfelelő súllyal vegye figyelembe eljárásaiban a hatóság. A módosítások biztonsági súlya határozza meg, hogy milyen hatósági eljárásra, felügyeletre van szükség. Hasonló elven működik az üzemelő nukleáris létesítmények átalakításainak hatósági felügyelete is.”
FOLYTATÁS: Lehet még baj belőle
Itt láthatja videón Paks II. orosz referenciáját
Az Atomenergiainfo.hu közzétett egy látványos videót arról a novovoronyezsi orosz atomerőműről, amely technikailag Paks II. referenciájának (is) számít.