A rendőrök indokolatlanul brutálisan bántak a Greenpeace-aktivistákkal a paksi demonstráció során, kényszerintézkedéseket alkalmaztak, sérüléseket okoztak és a megindult eljárások is kifogásolhatóak – hangoztatták a civil szervezet képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon Budapesten.
A Greenpeace június 12-én az atomerőmű bejáratánál engedély nélküli tüntetésen tiltakozott a létesítmény élettartamának tervezett meghosszabbítása ellen. Csáki Roland, a Greenpeace kampányszervezője a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy Kovács László külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, a rendőri intézkedés során sérülés nem történt, kényszerítő eszközt nem használtak. A kampányszervező szerint ugyanakkor tény az, hogy egy svájci aktivistának eltört, egy szlováknak megrándult az ujja és több demonstrálón is testszerte kék-zöld foltok, könnyebb zúzódások keletkeztek.
Csáki Roland elmondta: az aktivisták panaszolták például azt, hogy az eljárás kezdetén kirendelt tolmácsok legkevésbé sem voltak elfogulatlannak tekinthetők, hiszen a paksi atomerőmű alkalmazottai voltak, illetve szerződéses viszonyban álltak az rt.-vel. Kifogás merült fel amiatt is, hogy a kihallgatásokon a védők nem lehettek folyamatosan jelen, illetve az aktivisták a 30 fokos hőségben órákon át nem kaptak folyadékot, miközben az őket kihallgató rendőrök ettek-ittak. Az aktivisták nehezményezték azt is, hogy a bíróság épületében a karjuknál összebilincselve, hármasával őrizték őket órákon át.
Wolfgang Pekny, a Greenpeace kelet-európai régiójának képviselője hangsúlyozta: nem csupán Paks, Magyarország vagy a magyar kormány problémájáról van szó. Gyermekeim Pakstól alig 240 kilométerre élnek, tehát senki nem mondhatja nekem, hogy ez nem az én ügyem – mondta. Az aktivista rámutatott: a Greenpeace akciói mindig erőszakmentesek, Magyarországon azonban bűnözőként kezelték azokat, akik az egész társadalomért tevékenykednek és felelősen gondolkodnak.
Kalovits Judit, a Greenpaace magyarországi szóvivője újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a június 12-én Pakson tartott demonstrációjuk szervezésekor nem számítottak olyan brutális rendőri fellépésre, amely végül is bekövetkezett.
Tompos Judit ügyvéd, a Greenpeace Magyarország jogi képviselője elmondta: a büntetőeljárásban csoportosan elkövetett garázdaság és kisebb értékre elkövetett rongálás miatt kezdeményezte a bűnüldöző hatóság hat aktivista felelősségre vonását. A vádirati tényállás pusztán annyit tartalmazott, hogy a vádlottak a kapunál megkíséreltek átmászni a kerítésen és eközben 150 ezer forintos kárt okoztak azzal, hogy elszakítottak egy vezetéket – közölte az ügyvéd. Hozzátette: az aktivisták az eljárás során tagadták bűnösségüket, részletes vallomást nem kívántak tenni. Az ügyvéd rámutatott, hogy mindkét vádbeli cselekmény csak szándékosan követhető el, ugyanakkor a Greenpeace alapszabálya kizárja az erőszak alkalmazását, nagy hangsúlyt helyez az épített és a természeti környezet védelmére, és aki ezeket az elvárásokat megszegi, kizárják. A vádban szereplő cselekményeknél tehát az ügyvéd szerint hiányzik a társadalomra veszélyesség.
A Paksi Városi Bíróság a büntetőeljárásban első fokon, nem jogerősen hat aktivistát egy évi próbára bocsátott, és a külföldi vádlottakat egy évre kiutasította Magyarország területéről. A további 14 aktivista ellen indított szabálysértési eljárás kapcsán az ügyvéd elmondta: a rendzavarás a hatóság szerint abban nyilvánult meg, hogy az aktivisták némán álltak, illetve ültek az erőmű bejáratánál és passzív ellenállást tanúsítottak. Az ügyvéd kifogásolta, hogy csak a szabálysértési tárgyalás megkezdése után órákkal tudhatta meg, hogy egyáltalán milyen tartalmú gyanúsítás ellen kell védekezni. A szabálysértési eljárásban hétfőn a bíróság megállapította, hogy a rendőrség által kifogásolt cselekmények nem közterületen történtek, ezért a rendzavarás szabálysértése nem állapítható meg. A bíróság megszüntette az eljárást és tíz külföldi aktivista még hétfőn visszakapta útlevelét. Az ügyvédnő elmondta, hogy soron kívüli kérelmet terjesztett elő a bíróságon azért, hogy a büntetőeljárásban első fokon elítéltek
biztosíték adása ellenében visszakaphassák útlevelüket.
– Nehogy olyan látszat keletkezzék a nemzetközi közvéleményben, hogy Magyarországon a külföldi vádlott az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésével azt kockázatja, hogy nem kapja vissza útlevelét és nem tud visszatérni hazájába – magyarázta. Az ügyvédnő megjegyezte azt is, hogy az aktivisták gesztusként lemondtak 800 ezer forintos káruk érvényesítéséről.
2003. június 17.
