Lezárult a környezetvédelmi, az egészségügyi és a foglalkoztatás politikai minisztérium közösen meghirdetett pályázata, amelyen a települési környezeti ártalmak felszámolására lehetett anyagi juttatást igényelni. A felhívásra 148 pályázat érkezett, amelyek közül 119 kapott összességében több mint 117 millió forintos támogatást település-szépítési, -tisztítási programjához.
Az eredményt Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi, és Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ismertette kedden, közös sajtótájékoztatón Csobánkán, a tender egyik nyertes projektjének helyszínén. A nemzeti népegészségügyi programról szóló tavalyi országgyűlési határozat szerint a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram, valamint az “Esélyegyenlőség az egészségért” alprogram stratégiai feladatként fogalmazta meg a telepeken, a kistelepüléseken és a romák által magas arányban lakott településrészeken a környezeti veszélyforrások megszüntetését. A határozat a 2003-2004-ben megvalósítandó akciók között közös pályázati rendszerek kidolgozását is előírta. Ennek jegyében született a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM), az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium idén májusban kiírt közös pályázata.
Az önkormányzatok, a települési cigány kisebbségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a civil szervezetek a telepeken vagy telepszerű lakókörnyezetben előforduló, a környezetet és az egészséget veszélyeztető tényezők visszaszorításához, illetőleg megszüntetéséhez kérhettek anyagi segítséget. Ilyen lehet a többi között a telepek, illetve telepszerű lakókörnyezet nagytakarítása, a rágcsálóirtás, a telepen illetve a környezetében található elhagyott hulladék összegyűjtése és elszállítása, a felszíni vízelvezető rendszerek, utak, járdák kialakítása, rendbetétele és az így felszabadult területek (közösségi célú) hasznosítása. A három minisztérium megállapodása alapján a zöldtárca 100 millió, a munkaügyi pedig 20 millió forintot adott a programok megvalósítására. (A KvVM a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból már 2003-ban is támogatta a cigánytelepeken előforduló környezeti ártalmak csökkentését.) Az egészségügyi tárca az illetékes ÁNTSZ-ek útján nyújtott szakmai segítséget, például ajánlást készít a pályázatokhoz, valamint környezet-egészségügyi szempontból közreműködik a végrehajtás ellenőrzésében. A pályázók legfeljebb 3 millió forint, vissza nem térítendő támogatást igényelhettek. Ennek 80 százaléka a tervezett program környezetvédelmi/természetvédelmi, 20 százaléka pedig a közmunka részének finanszírozására igényelhető. A pályázathoz saját forrás biztosítása (önrész) nem volt szükséges.
A pályázatokat az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatósághoz kellett benyújtani július 15-ig. A felhívásra határidőig 148 támogatásra váró programtervezet érkezett be. A bíráló bizottság végül 119 projektnek szavazott meg anyagi segítséget összességében több mint 117 millió forintot. A legtöbb pályázat (25) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett a felhívásra, de aktív volt Jász-Nagykun-Szolnok (16), Somogy (15) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (16), Baranya (14), Hajdú-Bihar (13), Tolna (12) és Bács-Kiskun megye (10) is.
A zöldtárca számára a kormány az 1999-ben hozott határozatában, két pontban jelölte meg a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányprogram középtávú intézkedéscsomagját:
• érvényesüljön az alkotmányos jog az egészséges lakókörnyezethez, javuljanak a telepeken élők életkörülményei
• segítse az ideiglenes és tartós foglalkoztatottság bővülését.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kompetenciájába alapvetően a szegénység okozta rossz települési környezetminőség javításának támogatása tartozik. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium elsősorban közmunkaprogramokkal, közhasznú foglalkoztatással, valamint komplex munkaerő-piaci eszközökkel segíti az ideiglenes és tartós foglalkoztatás bővülését. Az iskolarendszeren kívüli képzés, amely jelen esetben a munkaerő-piaci képzéseket jelenti, nagy mértékben elősegíti a tartós foglalkoztatást. Ezt a munkát a regionális, illetve megyei munkaügyi központok végzik. A komplex munkaerő-piaci programokban országosan 5-6 ezer fő vesz részt, egyre több közülük a roma származású. Ugyanakkor tény, hogy a roma populáció számához képest még mindig nem elegen vesznek részt az említett projektekben. Ennek oka feltehetően az, hogy a munkaerőpiac még nem elég rugalmas, a romák foglalkoztatását illetően. A foglalkoztatáshoz természetesen, az esetek döntő többségében szükséges a képzés illetve átképzés is. A tapasztalat azt mutatja, hogy a romák, a 8 osztályos általános iskola elvégzése után szívesebben vesznek részt további oktatásban – így lesz belőlük például parkgondozó. De ma már egyre többen az ipari szakmák területén is jelentkeznek átképzésre – élve, e programok adta lehetőségekkel.
A KvVM roma stratégiájának főbb pontjai:
• „A magyarországi cigányság bevonása a hazai védett erdőállományok és más védett természeti területek környezet- és természetvédelmébe” című program, mely 2003-ban (jelentősen átalakítva) folytatódott. (A 2002-ben fel nem használt támogatási keretösszeg felhasználására – miniszteri döntést követően – 2003-ban került sor.)
• A KvVM Zöld forrás pályázatai között szerepeltette a „cigánytelepeken előforduló környezeti ártalmak csökkentése” című pályázatát. Ennek a célja a telepeken vagy telepszerű lakókörnyezetben előforduló, a környezetet és az egészséget veszélyeztető tényezők visszaszorítása, illetőleg megszüntetése. Ennek során 2003-ban 94 pályázatot támogattunk, összesen 87 M Ft összegben.
• 2003-ban a Kormány döntése alapján megkezdődött a Vásárhelyi Terv előkészítése. Az előkészítő munkák egy részét közmunka keretében szervezték. A szükséges forrásokat részben a Közmunka Tanács részben a KvVM költségvetésében tervezték. A program teljes költségvetése 500 millió Ft, amelyből a KvVM 20%-al (100 millió Ft-tal) részesedett. A munkálatok vezetőinek mértékadó becslése alapján kb. 30-35% közé tehető a roma munkavállalók aránya. Ez 330-385 főt jelent.
• Kidolgozták a környezetvédelmi és vízügyi ágazatban kapcsolódó feladatokról szóló középtávú intézkedési tervet.
A minisztérium felkérésére a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Iskolája 2001-től végez felmérést a telepeken és telepszerű lakóhelyen élők környezet-egészségügyi problémáiról. A kutatók eddig Magyarország 14 megyéjében végeztek a felméréssel, amelyek eredményeit egy hónappal ezelőtt ismertették a KvVM-ben tartott szakmai fórumon. A kutatás fő célkitűzés a telepek jellemző egészséget befolyásoló környezeti paraméterek feltárása, méghozzá oly módon, hogy a tapasztalt helyzet súlyossága alapján objektív rangsort lehessen felállítani. A felmérés még nem zárult le, azonban öt Észak-Dunántúli megye kivételével valamennyi település felmérése megtörtént, egységes elvek alapján. 2001. februárja és 2004. novembere közötti időszakban 14 megyéből összesen 667 telepet mértek föl az egyetem munkatársai. Vizsgálták többi között a kedvezőtlen adottságokat, és azok halmozódását (pl. a házak falazata nem épített; szemétlerakó, dögkút, vizenyős terület van; vezetékes gáz, vezetékes víz, csatornázás, áramellátás nincs; a lakosok száma az 50 főt meghaladja; szilárd burkolatú út több mint félóra távolságra van). Számlálták a telepeken élők lélekszámát, az összlakossághoz viszonyított arányokat, illetve felmérték hátrányos helyzetüket. Ez alapján készült egy maximum 10 pontos minősítő rendszer. A legrosszabb helyzetre utaló 10 vagy 9 pontos telepet nem találtak. A legmagasabb pontszám a 8 – as volt.
