Egy kiló hagyományos (fehér) papír készre gyártásához 2,2 kg fa szükséges. De kell még hozzá körülbelül 35 l víz és 8 kWóra energia is. Egy felső tagozatos diák egy tanév folyamán átlagosan 12 kilogrammnyi taneszközt “fogyaszt”. Magyarországon az egy főre jutó papírfogyasztás kb. 81 kg/év.
A teljes “problémafa” felrajzolásával érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Például az egészségesebb életmóddal kevesebb papírzsebkendőt használunk. Persze ez csak egy kiragadott példa, (és önmagában nem is biztos, hogy megállja a helyét), csak azt érdemes észrevenni, hogy milyen széles is a megelőzés tárháza. Persze azt is érdemes megvizsgálni, hogy egy elemnek adott körülmények között mennyire van létjogosultsága. Például (adott víz-, munka-, hulladék-kezelési “díj” esetén) a vászonzsebkendő mennyire lehet helyettesítő termék. De a többi papírszemét típusnál is érdemes végiggondolni, miért is van szükség a rengeteg reklámújságra, szórólapra. Vagy miért van a bürokratikus rendszereknek hatalmas papírkibocsátása?
Kétségtelen, hogy a megoldási javaslatoknak csak egy része valósítható meg ezen társadalmi berendezkedésben (pl. a postaládán a stop-reklám, vagy a spórolás és a tudatos vásárlás különböző formái), jó részük azonban csak a meglévő rendszer (a gazdaság, társadalom, egyén!) alapos változ(tat)ásával volna elérhető.
Néhány egyetemen halódóban van a papírgyűjtés, másutt meg most próbálkoznak bevezetni hasonlót. Az újra(fénymásoló)papír elterjesztésével is egyre több helyen próbálkoznak, máshol meg nem is tudnak a lehetőségről. Vannak persze próbálkozások (pl. HuMuSz is) újrapapír füzet gyártásra, de a viszonylag alacsony példányszám miatt árban nem tudják felvenni a versenyt a tömeggyártású füzetekkel. Ezzel szemben a fénymásoló típusú újrapapír mintha egyre olcsóbb lenne. Az egyre jobban fellendülő szemétpostázás is ebbe a témakörbe tartozna, meg a rengeteg irodai papírhulladék és papírcsomagolás (karton).
