Nem valósítható meg a nyílt színi verespataki aranykitermelés az eredeti elképzelés szerint, különben ez az egész régióra veszélyes projekt a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának okozná – mondta Persányi Miklós Kolozsváron.
A magyar szaktárca vezetője Sulfina Barbu román környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterrel együtt vett részt az ENSZ és a román kormány által szervezett, a bányászati hulladékokról szóló konferencián. Az esemény és a két miniszter közötti találkozó után tartott sajtótájékoztatón Persányi elmondta: a hatástanulmány híján egyelőre csak a verespataki Rosia Montana Gold Corporation-tól származó részinformációkat ismeri, ennek alapján a magyar fél úgy ítéli meg, hogy a terv nem valósítható meg.
Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. A magyar miniszter elmondta: a pénteki kétoldalú találkozón Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor, amelyen jelenleg még dolgoznak a román szakemberek. Persányi hangsúlyozta: méltányolják, hogy a román kormány ebben a magyar felet partnernek elfogadta.
Sulfina BarbuSulfina Barbu közölte: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya, és nem kerülnek az összes ezzel kapcsolatos információ birtokába. Az ENSZ és a román kormány által szervezett konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet, ezek alapján megvizsgálják, melyek a térség potenciálisan környezetveszélyeztető bányatelepei.
A résztvevők elfogadták az ENSZ környezetvédelmi testületének erre vonatkozólag elkészített dokumentumát. Megállapították továbbá, hogy a régióban levő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megegyeztek, hogy öt mintaprojektet hajtanak végre, amelyek megvalósításával megpróbálják megszüntetni az ilyen telepek környezetre és társadalomra kifejtett káros hatását. Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese elmondta: az öt mintaprojekt elkészítése révén gyakorlatban is megvalósíthatóak azok az elvek, amelyekben megállapodtak. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a nagybányai Aurul (mai neve: Transgold) vállalat 2000. évi tiszai ciánszennyezéséhez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Ehhez azonban a Kárpát-medencében lévő országoknak együtt kell működniük. Toepfer szerint ez az együttműködés létezik, amit a közös nyilatkozat elfogadása is bizonyít.
Kapcsolódó anyagok:
