Tegnapelőtt este falugyűlést tartottak a pusztazámori általános iskolában. Az aula zsúfolásig megtelt aggódó helybéliekkel, kérdéseik nyomán kemény szócsatába torkollott az „ismertető“. A lakók felháborodását az váltotta ki, hogy a polgármester a képviselőtestület nevében támogatja, egyesek szerint egyenesen szorgalmazza, hogy a főváros szennyvíziszapját Pusztazámoron égessék el. A kérdésben, hogy épüljön-e hulladék égető, vasárnap tartanak népszavazást.
A falugyűlés kezdetére, este hat órára már teljesen megtelt a helyiség, sokan állva, vagy az ajtóban szorongva hallgatták végig, ahogy a beruházó Utilis Kft. vezetője taglalja a projekt érdemeit. Ezt követően a falubeliek sorra zúdították kérdéseiket a polgármesterre és az építtetőre.
Ilyen égető még nem volt
Az Utilis Kft. a már meglévő Hulladékkezelő Központ mellett kommunális szenyvíztisztítóból származó, víztelenített, nem rothadó szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására egy 20000-120000 tonna/év kapacitású égetőt építene. Hazánkban kifejezetten ilyen célú égetőmű még nem létesült. Az ismertető füzetből az is kiderül, a technológia alkalmas a ipari szennyvíziszap ártalmatlanításra is, így a civilek szerint semmi nem garantálhatja, hogyha megépülne, nem foglalkozna veszélyes vegyianyag megsemmisítéssel.
Önkormányzati IGEN az égetőre
Nyitray András, az Egészséges Zámorért Értékvédő Társaság szóvivője a falugyűlésen arról számolt be, hogy az önkormányzat eltökélten kiáll a beruházás mellett. Erre utal, hogy Pusztazámor polgármestere 2006. júniusában 2 oldalas előterjesztésével támogatta az égető tervét, majd született egy önkormányzati megállapodás (75/2006) is a beruházás elvi támogatásáról annak ellenére, hogy a mai napig nem készült megvalósíthatósági tanulmány. Ráadásul a gyűlésen az is kiderült, hogy a képviselő-testületen belül – a polgármester kommunikációjával ellentétben – sincsen egységes álláspont az égető támogathatóságáról.
Kaiser Antalné októbertől tagja a képviselő-testületnek. Szerinte nem volt olyan testületi ülés, ahol ő véleményt formálhatott volna, ha lett volna, biztosan nemmel szavazott volna. Így a helyi lapban, a Zámori Hírek különszámában tévesen jelent meg az a mondat, miszerint a terstület egyöntetűen támogatja az égető tervét. Kaiserné a falugyűlésen azt is elmondta, a zöldmezős beruházáshoz a területet részben az önkormányzat biztosítaná, az egybefüggő terület kialakításához földcseréket folytattak, ezek alkalmával lényegesen kisebb és rosszabb AK-értékű földet kapott az önkormányzat. Az pedig egyenesen érthetetlen, hogy a beruházó cég vezetőjétől, Bánó Lászlótól kapott, neki címzett arrogáns, pökhendi stílusú levelet három nappal később lefénymásolva minden postaládába bedobták propaganda anyagként.
Miért pont égető?
Dr. Andor Attila, a beruházó részéről meghívott talajtani szakértő ismertette az uniós és az országos szennyvízkezelési stratégia prioritásait, miszerint a reciklizáció, a mezőgazdasági hasznosítás – bár közösségi szinten ezt preferálják – háttérbe szorul az uniós tagállamokban. Szerinte a környezetvédelmi aggályok (tápanyagdúsulás) és egyéb szerves szennyezők (gyógyszermaradványok, toxikus anyagok) miatt egyre kevesebb szennyvíziszapot szórnak ki a földekre. Magyarországon is évente csupán 10 ezer hektáron hasznosítják, noha 3 millió hektár alkalmas lenne rá. A második helyen favorizált lerakás esetén a felszíni és felszín alatti vizeket veszélyeztető szivárgást, valamint a szén-dioxid és a metán kibocsátást említette. Szerinte egyedül – a hőenergiát is termelő – termikus út járható, környezetvédelmi szempontból „ez jelenti a legkisebb kockázatot“, „ez az ország érdeke“.
A szakértő beismerte, hogy a szennyvíz tartalmazhat kórokózókat, de azt is hozzátette, az egykori járványok veszélye nem fenyeget, mert a többlépcsős szennyvíztisztítási technológia miatt csökken a kórokózok túlélése.
Civil félelmek
A helybéliek szerint Pusztazámor eddig is hatalmas dolgot tett azzal, hogy annyi szemetet befogad, amennyit a település több ezer év alatt sem termelne. Nem értik, miért kell a főváros szennyvízproblémáját is a nyakukba venni? Egy lakó azt kérdezte meg, ha a Zámori Hírekben a polgármester csak utalt az anyagi hasznokra és nem tudott még megközelítő összeget sem írni, hogyan állhat akkor a terv mellé? A településnek valószínűleg nem sok java származna a beruházásból, csak a szennyezett levegő – mondják a falubeliek. Két érdi ingatlanközvetítő például 10-15%-os értékcsökkenést jósolt arra az esetre, ha az égető megépülne.
A várható környezet-egészségügyi hatásokat – hatástanulmány hiányában – csak sejteni lehet, a hasonló létesítmények kibocsátása pedig nem fest bíztató képet: a klórtartalmú tisztítószerek miatt szinte biztos, hogy az égetés során keletkeznek rákkeltő dioxinok, furánok.
Több helyi képviselő és pusztazámori polgár utazott szervezett üzemlátogatásra az osztrák Bad Vöslau-ba, ahol hasonló technológiával, jóval kisebb kapacitású egység működik. A gyűlésen Dr. Lelkes Zoltán helyi lakó képekkel illusztrált beszámolójában reálisan mutatta be, milyen is a referencia égető: a kéményen a füstgázok kimosódásának nyoma, a gépi keverés, a szálló toxikus porral fedett munkaeszközök és falak látszódnak. A környezettudatos osztrákok is csupán 8 paramétert vizsgálnak az iszapban, a szerves anyagokat pedig helytelenül egy kalap alá veszik, noha más és más veszélyességűek a vegyi anyagok. Arról, hogy milyen összetételű anyagot (esetleg ipari szennyvíziszapot is) égetnének Pusztazámoron, csak a beruházót idézte: „Ha Önök engedélyezik az objektum megépítését, már csak iszapot kell hozzá szerezni.“ Ami még aggályosabbá teszi az égetést, hogy a folyamatos ellenőrző vizsgálatok sem lennének biztosítva. Egy minta analízise nettó 120 ezer forintba kerül, ami évente 20 ezer mintával (fuvaronként egy mintával) számolva hatalmas költség.
A kamionok nem csak szagot, de fertőző csírákat, baktériumokat, humán pathogéneket is hozhatnak – mondta a greenfonak Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője. Az utakat terheli a megnövekedett forgalom, a közúti szállítás pedig szennyezi a levegőt. A fővárosban a Pusztazámorhoz legközelebb eső csepeli szennyvíztisztítótól 25 kilométerre szállítanák a 25%-os szárazanyagtartalmú (azaz 75%-nyi vizet utaztatnának!) iszapot, amit utókezelésként az égetőben szárítanának tovább.
Tisztázatlan az égetés után visszamaradó hamu sorsa is, ami valószínűleg veszélyes anyagnak minősül majd és zárható, fedett lerakóban kell tárolni.
Lenkei szerint az is aggasztó, hogy sok fővárosi ipari cég inkább kifizeti a szennyvízbírságot, és a csatornába engedi szennyvizét, így a szennyvíziszapba rendkívül mérgező anyagok maradványai is kerülhetnek.
A szomszédos település is mondhat NEM-et
Bánó László, az Utilis Kft. ügyvezetője kifejtette: azért indítványozták a gyűlést, illetve támogatják a népszavazást, mert a „sikeres eljárás egyik alapfeltétele a lakosság hozzájárulása“. A 20-30 millió forintos a környezetvédelmi engedélyezési eljárást csak a lakosság belegyezését követően indítják el.
Az önkormányzati és a helyi népszavazásról szóló jogszabályok szerint ha érvénytelen a szavazás, egy éven belül nem írható ki újabb ugyanebben a témában. Így vasárnap az 1000 lelkes település 450 szavazópolgára kell, hogy az urnákhoz járuljon, és 225 NEM szavazatot kell leadniuk, hogy ne a képviselő-testület döntsön a kérdésben.
A gyűlés után Radics Ernő, a szomszédos Tárnok alpolgármestere a greenfonak úgy nyilatkozott: ha érvénytelen lenne a szavazás, sincs veszve minden. Tárnok 2007. február 26-án önkormányzati állásfoglalást adott ki arról, hogy NEM támogatja az égető megépítésének tervét és folyamatos tájékoztatást kér a fejleményekről, mert vízlefolyást tekintve közvetlenül érintett.
A HULLADÉK MUNKASZÖVETSÉG ÁLLÁSPONTJA A PUSZTAZÁMORRA TERVEZETT SZENNYVÍZISZAP ÉGETŐRŐL
Március 4-én Pusztazámoron népszavazást tartanak abban a kérdésben, hogy egyetért-e a lakosság a „környezetkímélő szennyvíziszapkezelő” telepítésével. Szövetségünk elhibázottnak tartja a népszavazást ebben a korai időpontban, hiszen megítélésünk szerint a lakosság nem rendelkezik kellő információval, hogy megítélje a tervezett beruházás hatásait.
A településen az UTILIS Kft. kezdeményezésére épülne egy kezdetben 20.000 ezer, majd igény szerint 120.000 t/év kapacitású szennyvíziszap szárító és égető berendezés. Az Önkormányzat és az UTILIS KFT. által kiadott tájékoztató ugyan bemutat egy referencia üzemet, és a tervezett létesítmény alapparamétereit is ismerteti, azonban azt is kijelenti, hogy „a bemutatott technológia nem az egyetlen, és nem is biztos, hogy a leggazdaságosabb”, és hogy attól eltérő változat is megépülhet, majd kijelenti, hogy ezek részletkérdések, és nem változtatnak azon a tényen, hogy alakosság elfogadja-e a beruházást vagy sem.
Ezt a hozzáállást nem tartjuk elfogadhatónak, hiszen a lakosság akkor tudna objektíven dönteni egy üzem létesítéséről, ha pontos információkkal rendelkezne. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy az érdeklődők elolvashassák a tervezett üzem környezeti hatástanulmányát. Jelenleg azonban az sem világos, hogy a cég milyen technológiát fog telepíteni, és milyen kibocsátások várhatóak.
A tervezett égetőműben a cég állítása szerint elsősorban kommunális szennyvíziszapok kerülnének elégetésre. Az elsősorban Budapesten keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése valóban megoldásra vár, azonban az égetés nem a legkedvezőbb megoldás. Komoly összehasonlító vizsgálatok elkészítése szükséges, ahhoz hogy megállapítható legyen, hogy az egyes alternatívák közül melyik a legmegfelelőbb (égetés, mezőgazdasági hasznosítás, rekultivációnál történő hasznosítás, komposztálás stb.). Az égetés elsősorban az olyan kis területű, nagy népsűrűségű országokban elfogadható (pl. Japán), ahol a szennyvíziszap hasznosítása a mezőgazdaságban nem megoldható. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az égetés nem jelent végső megoldást, hiszen a hátramaradó salak toxicitása igen magas is lehet, és megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. Az égetés csupán térfogatcsökkentésre szolgál.
A szennyvíziszap égetése során, mint minden égetőműnél a környezetre és az emberi egészségre veszélyes vegyületek jutnak a környezetbe. Ennek mértéke és a kibocsátott szennyezőanyagok behatárolása, csak környezeti hatástanulmányok elkészítése után lehetséges. Megítélésünk szerint a népszavazás megtartása ezért is elhibázott döntés, hiszen a lakosságnak kellő információk hiányában kell döntenie.
Bővebb információ: Szuhi Attila, Hulladék Munkaszövetség, 30/563-7749, szuhia@t-online.hu
