Szűnni nem akaró harcban áll a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a sárkányrepülőkkel és paplanernyősökkel. Védett madarak százai ugrálnak le a fészkeikről, ha elhúz felettük egy sárkányrepülő vagy paplanernyő, ugyanis a hatalmas szerkentyűket ragadozó madárnak vélik – hangsúlyozta Kovács Béla, a nemzeti park igazgatója.
Hozzáfűzte: a féltett költőhelyeken – mivel azokat félelmükben a madarak elhagyják – felbecsülhetetlen károk keletkeznek. Ugyanakkor a paplanosok letapossák a hegyek védett növényritkaságait is. Az igazgató szerint különösen a Csobáncot s a távolabbi Somló hegyet kedvelik a paplanosok, mivel hegy teteje kopár, s így alkalmas az elrugaszkodáshoz. A ritka madárfajok viszont a hegytetőhöz közeli sziklaormok, bazaltorgonák környékén fészkelnek. A nemzeti park vezetése tavasz végétől augusztus elejéig megengedhetetlennek tartja a védett területek feletti zajos röpködést és ernyőzést. Kovács Béla elmondta: a győri paplanernyős klub képviselőivel a napokban tárgyaltak, s velük lényegében nincsenek is gondjaik – tudomásul veszik a nyári tiltást, s csak augusztustól “szállják meg” a hegytetőket. Annál több bajt és kárt okoznak viszont az úgymond “kóbor” paplanosok. A sárkányrepülők ugyanakkor a vízpart közelében, többnyire a védett gyepes területeken, réteken telepszenek meg előszeretettel, s elképesztő zajt csapnak a motorjaikkal – vélekedett az igazgató. A nemzeti parkban, a tájvédelmi körzetekben csak engedéllyel szabadna repülni, ilyen hozzájárulást azonban az igazgatóság – tekintettel a különleges természeti értékekre, az állatvilág védelmére – a nyári időszakra nem ad ki. Kovács igazgató végül megjegyezte: a tiltást sajnos sokan megszegik, ám ha egy-egy paplanost vagy sárkányrepülőt sikerül elkapniuk, akkor nem ússza meg bírság nélkül, ami pedig 50 ezer forinttól 100 ezerig terjedhet. Ezen felül a paplanernyőt is lefoglalhatják.
2002. május 22.
