A rádiós vízállásjelentésben azt halljuk: a Duna Budapestnél 102 centiméter, hét százalék. Mit jelent ez? A vízállást két adattal jellemzik, az egyiket centiméterben, a másikat százalékban adják meg. A centiméterben mért értéknek önmagában nincs információtartalma, a leggyakrabban mégis ezzel, a vízmércéről leolvasott számmal találkozunk.
A mércét mindig úgy helyezik el, hogy kis- és nagyvíznél is a vízbe lógjon, a közölt szám tehát csak annyit jelez: a mederbe leszúrt mércén éppen a 102-es számig ér a víz. Mihez képest 102? Hát a nullához. Nem arról van szó, hogy 102 centiméter volna a Duna mélysége a fővárosban. Nagymarosnál tegnap mínusz 12 centimétert mértek, ami nem lehet vízmélység.
A százalékos értéket úgy mérik, hogy az adott mederszakaszon valaha előfordult legnagyobb és legkisebb víz különbségét tekintik száz százaléknak, és ehhez viszonyítják az aktuális mennyiséget. A hét százalék tehát annyit tesz, hogy a Duna-mederben elvileg elférő víztömegnek csak a hét százaléka van ott valójában. Ősszel néha még ennyi sincs, nyáron, nem sokkal a zöldár után viszont legalább félvíznek illene lennie. Tavaly – akkor is kevés eső esett! – Budapestnél a vízszint évi átlaga 333 centiméter, a legalacsonyabb érték 143 centiméter volt. Az idén július közepéig csupán 257 centiméteres átlagot mértek, a már említett, 102 centis mélyponttal.
Folyóinkon a vízszint igen tág határok közti ingadozása természetes jelenség: a Dunán és a Tiszán is 10-12 méter lehet az eltérés a legkisebb és a legnagyobb vízmagasság között. Hétszázalékos vízben azonban igen nehéz hajózni, különösen a gázlóknál. Nagyjából harminc ilyen természetes akadály jut a magyarországi Dunára, ebből a gönyűi, a nyergesújfalui, a dömösi, a váci és a dunaföldvári gázlónál jelenleg mindössze 1,6-1,9 méter mély a víz (a valóságban, nem a vízmércén), tehát a hajók merülése legfeljebb másfél méteres lehet.
Vagyis csak csökkentett rakománnyal közlekedhetnek. A hajózási hatóság is elrendel korlátozásokat: szűkíti a hajóutat, nehogy a hajók zátonyra fussanak. Majd, ha kell, megtiltja az egy motorosból és több uszályból álló “hajóvonták” találkozását, nehogy a szembejövő szerelvények egymás mellé szoruljanak.
Nem jobb a helyzet a többi folyón sem: a Tiszán a duzzasztott szakaszok kivételével 10-20 százalékos, a Hernádon, a Maroson és a Rábán egy-hat százalékos a meder telítettsége. A Velencei-tóban – 27 százalék -, illetve a Balatonban – 21 százalék – nem is olyan alacsony a vízszint!
2003.07.18.
