Háttéranyag a díjról és a díjazottakról
A Sasakawa Peace Foundation, Central Europe Fund -második alkalommal ad át dijakat magyarországi környezetvédelmi szervezeteknek. A Díjra környezetvédelmi NGO-k pályázhattak, ha tevékenységük a fenntartható fejlõdést szolgálja és újszerû gondolatot tartalmaz.
A 2001-ben kiírt pályázatra összesen 11 pályamû érkezett be, ebbõl választotta ki a magyar bíráló bizottság (Foltányi Zsuzsa, Nyvelt Erik,
Csonka András és Borsos Béla) azt az 5 szervezetet, akik közül végül az elsõ három szervezet került kiválasztásra. Az öt szervezet 1. EMLA,2. Föld Napja Alapítvány, 3.Ökológiai Központ- Gömörszöllõsi programja, 4.
Alapítvány a Vidrákért és a 5.Palocsa Szervezet volt. Ha kérdése lenne vagy bõvebb háttéranyagot igényelne, kérem, hogy hívjon a 06303822692-es számon. Pápai Judit
++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
A díjazottakról: III. díj EMLA
Environmental Management and Law Association
Környezeti Management és Jog Egyesület
A Környezeti Management és Jog Egyesület, mely 1992-ben alakult, több mint 110, a környezetvédelem területén kiemelkedő, többségében nemzetközileg is elismert közgazdász, jogász, mérnök és újságíró munkáját fogja össze.
A szervezeten belül tudományos és gyakorlati részleg működik. A tudományos részleg tevékenységének egyik célja, hogy a tagok szakértelmét és tudását a lehető legszélesebb körhöz juttassa el, ami gyakorlatilag a kormányzati és az üzleti szektort jelenti. Szakmai rendezvényeket, konferenciákat, továbbképzéseket szervez, tevékenykedik a felsőoktatásban, kiadványokat szerkeszt.
Az EMLA másik részlege ezzel szemben környezetvédelmet érintő ügyekben lát el jogi képviseletet, jogi tanácsadást nyújt – elsősorban civil szervezetek számára; másrészt a tudományos részleg által szervezett konferenciákon kap szerepet. Az egyesület munkatársai együttesen azt kívánják elérni, hogy a környezetvédelem a gazdasági fejlődés mértékének megfelelő teret kapjon. Az EMLA és az üzleti vállalkozások együttműködése jogi és egyéb területeken is elképzelhető. Segítségével lehetővé válhat a gazdasági szféra, a társadalom és a közigazgatás közötti jobb együttműködés kialakítása, az NGO-kal való jó kapcsolatok kiépítése. Az egyesület elismertsége és kormányzati szervekkel való elsőrangú kapcsolata a közös munka fontos biztosítéka. A szervezet rendszeresen részt vesz a környezetvédelmi jogalkotás munkálataiban, környezeti oktatási és tanácsadó jellegű programokat bonyolít le. Az együttműködés egyik lehetséges és gyakorlott módja a környezeti jogszabályok hatékony és gazdaságos alkalmazásáról szóló oktatási programok szervezése cégek számára.
Az EMLA hasznos segítséget nyújthat a Magyarországon már jelenlevő és azon cégek számára, amelyek a jövőben kezdik meg működésüket a térségben. A jövő üzleti gyakorlatát a környezetvédelem és az üzleti érdekek együttes jelenléte jellemzi figyelemmel a társadalom várhatóan erősödő környezeti érzékenységére. Az EMLA a három terület összehangolásában képes segítséget nyújtani.
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
II díj Alapítvány a Vidrákért
Az alapítványt 1995 januárjában hozta létre az Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület (ETK). Munkáját három tagú kuratórium fogja össze: Dr. Szili-Kovács Tibor biológus, Huszák Péter agrármérnök és Gera Pál vadgazdálkodási szaktechnikus, az alapítvány ügyvezető elnöke. Megalakulásunk óta a következő tevékenységet folytatuk:
1.Kezdeményeztük, illetve összefogtuk a hazai vidraállomány felmérését, amelyekről több alkalommal beszámoltunk, ajánlásokat megfogalmazva a jövőbeni védelem számára.
2.A 2000-es szamosi- és tiszai ciánmérgezés, valamint a tavalyi és idei árvizeket követően részt vettünk az élővilág mentésében, elsősorban a folyóknált élő vidrák kutatásában.
3.Kidolgoztuk a halastavaknál keletkező vidrakárok felmérésének módszertanát, ami azért fontos, mert egyre több konfliktus támad a már zömében magántulajdonba került tavaknál az ott élő védett állatok okozta károk miatt.
4.Kidolgoztuk egy közép- és hosszútávú vidravédelmi stratégia alapelveit, ami jelenleg vázát adja a hazai vidravédelmi programoknak.
5.Még megalakulásunk évében elindítottunk egy ismeretterjesztő-programot. Ennek keretében egy 40-45 perces dia- és videofilmes előadást tartunk a vidrák életéről. Az előadásokat úgy állítottuk össze, hogy külön-külön változat készült gyerekeknek, felnőtteknek és gazdáknak. Ez idáig már töb mint 150 alkalommal tarthattuk meg ezt a fajta előadásunkat.
6.Ismertetőfüzeteket, vitaanyagokat, tanulmányokat és könyveket is kiadtunk. Készült egy kimondottan gyerekeknek szánt ismertető (eddig már több mint ötezer fogyott el belőle), de a felnőtteknek és szakembereknek, gazdáknak is számos dokumentum, amelyekben a vidravédelem helyzetét, nehézségeit és ezek lehetséges megoldását tárgyaltuk meg (pl. hogyan lehet védekezni halastavaknál a vidra okozta károk ellen; milyen hatályos törvények és rendeletek szabályozzák ma hazánkban a természetvédelmi programokat, stb.).
7.Szakmai fórumsorozatot kezdeményeztünk, amelyek során szakemberekkel a gazdálkodók és a természetvédelem közötti konfliktusokra kerestünk megoldást.
8.Részt vettünk a Parlament környezetvédelmi bizottságának ülésein, amikor a természetvédelmi-, halászati-, vadászati- és állatvédelmi jogszabály-tervezetek társadalmi vitája zajlott, s írásos módosító javaslatokat is benyújtottunk, melyek közül többet elfogadtak és beépítettek a törvénytervezetek végleges szövegébe.
9.Folyamatosan részt veszünk a sebzetten, betegen talált vidrák mentésében; megalakulásunk óta 20 vidra életét sikerült megmenteni a Fővárosi Állatkerttel közösen.
Bp., 2001. szeptember 07. Gera Pál
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
I díj
A Palocsa Egyesületet Palocsa Természetvédő és Hagyományőrző Egyesület néven 1996-ban alapította Zalkodon mintegy huszonöt részben helybéli, részben pedig a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetemen tanuló fiatal. Az Egyesület célja egyfelől a természetvédelem, másfelől a hagyományok kutatása ápolása volt. Tevékenysége azonban hamarosan a természetvédelem új, a természetes rendszerek önszerveződésének és öngyógyításának elősegítésén alapuló módszerének kutatására, kidolgozására és gyakorlati megvalósítására, ill. az ember és a természet együttműködésének vizsgálatára, együttműködő rendszerek kidolgozására összpontosult. A tevékenység megváltozás a szervezet építő munkára is kihatott. A jórészt Zalkodon működő egyesülethez egyre több, az ország különböző pontjain tevékenykedő csoport csatlakozott, miért is 2000. februárjában Egyesületünk immár Palocsa Egyesület néven az alábbi két alapelv mentén országos hálózattá szerveződött:
·a természet nem forrás, hanem társ
·az ember csak a természetet gazdagítva gazdagodhat.
Aktív tagjaink az ország különböző pontjain részben saját, részben bérelt vagy más jogcímen használt területen kutatják a természetes rendszerek öngyógyító folyamatait. A mintaterületeken folytatott kutatások alapja és lényege, hogy a két említett alapelv szerint az adott területeken az emberi beavatkozásokat igyekszünk a természetes rendszerek tanulmányozására, ill. öngyógyító, önszabályzó folyamataik segítésére korlátozni.
Jelenleg az alábbi mintaterületeken foloytatunk tájrehabilitációs tevékenységet:
1.Alcsútdoboz és Tabajd község határában rontott akácosban, felhagyott szántón.
2.Nemesvita határában szurdokerdőben
3.Felsőszölnökön felhagyott gyümölcsösben
4.Bodrog község mellett rontott akácosban, őshonos telepítésű ültetvényben
5.Egercsehi község körezetében felhagyott legelőn, legelő erdőn, természetes újulatban
6.Sárospatak mellett felhagyott kaszálón
7.Gávavencsellő község mellett hullámtéri gyalogakácsövényben
8.Olaszliszka Zalkod között nyíltártéri rekettyésben ill. gyalogakácsövényben
Mintaterületeink száma és kiterjedése folyamatosan nő. A kezdeti 15 ha-os mintaterület kiterjedése 2000 tavaszán elérte sőt meg is haladta a 100 ha-t. Ma pedig egyes tagjaink megközelítőleg 1000 ha-nyi mintaterületen tevékenykednek. Az itt folytatott alaptevékenységen túlmenően Egyesületünk több természetvédelmi kutatási programba is bekapcsolódott, ill. több helyen kezdeményezte a természettel való együttműködésen alapuló, fenntartható gazdálkodási formák kutatását, tett kísérletet ilyen jellegű gazdasági programok előkészítésére.
Természetvédelmi jellegű programjaink:
1.A szukcesszió vizsgálata: – részben a felsorolt mintaterületeken, részben Sopron mellett. A program vezetői: Agócs József, és dr. Halász Ferenc
2.Természeti értékek rendszerszemléletű feltárása a Tisza mentén: Tokaj-Bodrogzugban és a kapcsolódó hullámtereken. A program vezetői: Agócs József és dr. Milnár Géza.
A fenntartható fejlődés, a természettel való együttműködés vizsgálatát célzó programjaink:
1.Az ártéri gazdálkodás alapját képező vízrendszer felvázolása Tímár-Zalkod községek határában (Szent István Egyetemmel együttműködve) Porgramvezető: dr. Molnár Géza
2.A Remetezug és a benne található holtág fokgazdálkodásszerű hasznosításának vizsgálata. Programvezető: dr. Molnár Géza
3.Komplex ártéri gazdálkodás tervezése, ill. a tervezés előkészítése a Bodrogközben. (A MAKK – Magyar Környezetgazdaságtani Központ és az E-misszió egyesülettel, továbbá az érintett önkormányzatokkal együttműködve.) Porgramvezető: dr Molnár Géza.
