Az ausztrál kontinens legnagyobb részén megnövekedett a talajban a sótartalom. Ez pedig a mezőgazdaságot, az ivóvízellátást és a folyók élővilágát is veszélyezteti.
A baj ott kezdődött, amikor az ausztrál mezőgazdasági területeken európai növényeket kezdtek elvetni, amelyeknek a gyökérzete nem tudta elérni a talaj mélyen fekvő vízben gazdag rétegeit. Ennek az lett az eredménye, hogy a talajvíz megemelkedett és hozta magával az alsó rétegekben már lerakódott sót. Ez pedig a tudósok szerint elkezdte mérgezni a termőföldeket.
Az ausztrál földek védelme érdekében a szakembereken egyre nagyobb a nyomás, hogy valamilyen megnyugtató megoldást találjanak ki a só megfékezésére. Ötletként szóba került, hogy megpróbálják a „fertőzött” folyókból egyszerűen kimosni a sót és azt a tengerbe szórni, mert sokak szerint az első és legfontosabb feladat, hogy a folyók sótartalmának növekedését kell mielőbb megállítani, megfékezni a már sós területeken a felszíni vizek elfolyásait.
A só azonban a BBC riportja szerint nemcsak a természetet teszi tönkre, a vasúti síneken, az utakon és a gázszállító csöveken is láthatóak már a felmaródások. A becslések szerint a helyzet annyira súlyos, hogy 2050-re Ausztrália legnagyobb városában, Adelaide-ben nem lesz majd iható a víz.
A városokon kívül a farmokon is komoly gondokkal küszködnek a só miatt. Körülbelül 13,7 millió hektárt kellene megtisztítani a felesleges sótól, különben ötven év múlva ezeket a területeket nem lesz érdemes bevetni, mert a só kiírtja majd a legtöbb gabonát.
A só probléma a kontinens őslakosait is érinti, ugyanis szabadon tenyésztett birkáikat is tizedeli a só. Az egyik leghíresebb bortermő vidéken a Barossa Völgyben is számolni kell a só okozta pusztítással.
A szakemberek szerint az a legfontosabb feladatuk, hogy mielőbb megállítsák a folyóba kerülő só-szennyezést. A Murray folyó vizéből öntözik ugyanis Ausztrália mezőgazdasági területeinek csaknem 40 százalékát, de ez az ivóvizük az ország déli részén élő embereknek. A folyó egyre sósabb, és ha ezt folyamatot nem állítják meg, akkor tovább haldoklik a folyó és lehetetlen lesz a víz hasznosítása is.
A megoldás a gondokra egyelőre az, hogy az ausztál farmerek őshonos, mélygyökérzetű fákat és bokrokat ültetnek, amelyek fokozott nedvszívó képességükkel ralán helyreállítják a talajban az egyensúlyt. A Murrayban lévő só kimosására pedig azt találták ki, hogy ha mesterségesen megnövelik a folyó vízhozamát, akkor az nagy valószínűség szerint „átöblíti” a folyót és megszűnik az ártalmas sótartalom.
