Az első, autonóm öko- ház készül el hamarosan – szalmabálából
Átható bodzaillat és harsogó nyugalmat árasztó madárcsicsergés fogad a tanyán. Már kilométernyi távolságból látszik: az itt épülő ház fala valamilyen különleges anyagból van: szalmabálából.
Vendéglátóm, Kristóf a kőfal mellett állva mondja el, mi épül itt, lassan már egy éve. Szalmaház. Mielőtt valaki szalmakunyhóra gondol, ez egy száz négyzetméteres családi ház lesz, a régi tanya helyén. Minek ide a kőfal? – kérdezem. Ez tartja majd a mestergerendákat, és meg is mutatja azok feliratát: “Bor, búza bála, békesség, a másikon: “Anno MMI Isten segedelmével, az ő dicsőségére. A szalmabálából is lehet tartó falat építeni- feleli Kristóf, de ez itt egy másik technológia. Itt a falak csak határoló szerepe van, a majdani kontyolt cseréptető súlyát a két közbülső kőfal tartja majd, melynek köveit nagyrészt magam faragtam be, a boltívet is én készítettem rajta. A te foglalkozásod ezek szerint kőműves… Nem, én végzettségemet tekintve testnevelő tanár vagyok, de most ezt nem gyakorlom, hanem gólyalábas vásári komédiásként tartom el a családomat. Nem mondom, hogy ebből urasan meg lehet élni: ha az ember építkezik, erőst meg kell húzni a nadrágszíjat. Ha jól gondolom, akkor nem vagytok gazdagok – vetem közbe. Jól gondolod, de mi ezt a természethez közeli építési módot is azért választottuk, -folytatja Kristóf- mert így is a környezetünkre szeretnénk vigyázni. Az is fontos szempont, hogy az épületbe berakott 320 szalmabála darabonként 50 Forintért a legolcsóbb építőanyag, és a legjobb hőszigetelő. A hőátbocsátása harmada a legjobb építőanyagénak. Ezért lehet ez a ház majd öko-ház: napkollektor melegíti a vizet a fűtéshez, napelemmel termeljük az elektromos energiát, amiből kevés kell, hiszen majd gyertyát mártunk magunknak, öt forintos önköltségi áron. Szennyvizünk nem lesz mert gyökérzónás tisztító teszi majd újra hasznosíthatóvá a vizet – például öntözéshez. Komposztáló WC gondoskodik majd arról, hogy azzal sem terheljük a környezetet. Mi szem előtt tarjuk a régi indián mondást: a Föld nem a miénk, csak az unokáinktól kölcsön kaptuk pár évre…
VT szalmaház1.jpg
Közben odajön hozzánk a családanya: Ildikó, és átveszi a szót. mosogatni azzal fogunk, mint ma: környezetkímélő foszfátmentes mosogatószerrel, amit vagy a fővárosból, vagy Németországból hoznak a barátaink. A gyerekeinket is arra neveljük, hogy ők is így éljenek majd. De nekik külön mondani nem kell, mert naponta látják a mintát, és már sok mindent tudnak azokról a környezetet kímélő módszerekről, amelyekkel meg lehetne állítani a további terheléseket, mellyel a Földet sújtjuk, azért, hogy a mi életünk kényelmesebb legyen. Elég a legegyszerűbb példára gondolni: este a szobában felkapcsolom a villanyt, és óriási fényárban nézem a videót… Nálunk ilyen nincs, és nem is lesz. Mi esténként gyertya fényénél felolvasunk a gyerekeinknek, beszélgetünk velük, és a határozóból kikeressük, hogy milyen madarakkal találkoztunk aznap. A nagyobbik fiunk már a latin nevét is tudja sok madárnak. Mi ezt az életformát már kipróbáltuk: fél évig éltünk egy tanyán, és nagyon szép emlékeink vannak. Mi a te foglakozásod? – kérdezem Ildikót. Római katolikusként hitoktató vagyok, de szociális munkás képesítésem is van, emellett a munkám a kézművesség, amit most nem nagyon tudok gyakorolni az anyaság mellett. De ez így a legjobb, mert a gyerekeinknek ilyen pici korban elsősorban anyára van szüksége: a nagyobbik fiunk a legidősebb, ő még óvodás. Ők most mindhárman nagyon élvezik ezt, hogy itt lakunk a hegyen. Sátorban alszunk, és a konyhánk, valamint össznépi raktárunk ez az egykori istálló, ami egy gazdasági épület része. Egyszer ez is a miénk lesz, ezért újítottuk fel. De lakni csak a szalmabála-házunkban lakunk majd. Ha elkészül és beköltözünk, a fiam szavaival élve: nem leszünk már csupasz csigák, mert lesz saját otthonunk. – zárja beszélgetésünket Ildikó.
VT szalmaház2.jpg
A riportban szereplők kérték: nevük, címük ne legyen az írásban, mert szeretnének nyugodtan élni, és nem afféle csodabogárként, akiknek csodájára jár az ország. Annyit elmondtak: a szalmaház internet-címen pontos információhoz juthat az, aki szeretne többet megtudni erről az építési módról.
Szöveg és fotó: Vincze Tamás
