A Greenpeace Magyarország üdvözli, hogy július 1-jével a kormány megkezdi a törvénytelen hulladéklerakók felszámolását, viszont a veszélyes anyagokkal-hulladékokkal dolgozó cégek pénzügyi biztosítékrendszerének bevezetését sürgeti a környezetvédő szervezet.
Remélik, hogy a kabinet sürgősen nekilát, mert az ügyek nem tűrnek halasztást. A tisztítása mellett olyan jogszabályi környezetet sürgetnek, amely megelőzi újabb törvénytelen lerakatok kialakulását és a szennyezőt teszi anyagilag felelőssé a kárért. Alapvetően a hulladék keletkezésének vennék elejét. Ehhez nem csak a szabálytalan erdőszéli lerakást kell büntetni. A “szennyező fizet”-elv jogszabályokon keresztüli érvényesítésével a cégeket is felelősségvállalásra bírnák.
Valós tilalmak és a „szennyező fizet”-elv érvényesítése kell a hulladékmentes Magyarországhoz
A területek megtisztítása mellett olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely megelőzi újabb illegális hulladéklerakatok és szennyezések kialakulását, illetve a szennyezőt teszi anyagilag felelőssé az okozott kárért. A hatóságok a mai napig nem kérnek pénzügyi biztosítékokat az – akár veszélyes – hulladékokkal, anyagokkal, eljárásokkal dolgozó vállalkozásoktól – figyelmeztet közleményében a civil szervezet. Pedig az ilyen letétek egy baleset vagy csőd esetén is fedeznék a károkat, a tisztítást, a hulladékok megsemmisítését. A jövő nemzedékek szószólója, Bándi Gyula a veszélyes szennyezések megelőzése, illetve gyors elhárítása érdekében jogalkotási és jogszabály-módosítási kezdeményezést mutatott be a környezeti felelősség hatékonyabb érvényesülése érdekében. Ezen csomag elfogadása gyors megoldást jelentene a kérdésben.
A pénzügyi felelősséget garantáló jogszabályi környezet mellett szükség van hatékonyan működő hatóságokra és más jogalkalmazó szervekre is, amelyek meg tudják akadályozni a szennyezéseket, és elébe tudnak menni annak, hogy a károkozók eltűnjenek és kibújjanak a felelősség alól.
Kevesebb szemét, kevesebb felszámolandó illegális hulladéklerakó
A Greenpeace Magyarország saját sikerének tartja, hogy a kormány végre elkötelezettnek mutatkozik az egyszer használatos műanyagok kivezetése mellett. A környezetet és az élővilágot szennyező „eldobható” zacskók betiltásáért indított petíciójukat márt több, mint kétszázezren írták alá. A Greenpeace azonban arra figyelmeztet: fontos, hogy a beígért egyszer használatos műanyagtilalom ne más egyszer használatos csomagolóanyagok, termékek elterjedését hozza magával.
Környezetvédelmi szempontból elfogadhatatlan, ha az egyszer használatos, eldobható műanyag zacskókat és termékeket (tányérok, poharak, szívószálak, evőeszközök, stb.) más eldobható, egyszer használatos – akár ún. lebomló – csomagolóanyagokkal helyettesítik. Ezek ugyanis továbbra is nyersanyag- és erőforráspazarló gyakorlatok, amelyekből még hulladék is keletkezik, és szennyező anyagok maradhatnak hátra. A valódi megoldást a sokszor használható csomagolóanyagok, termékek jelentik.
„Itt az ideje, hogy felismerjük: látszat- és félmegoldások helyett az „eldobható kultúrának” kell véget vetnünk. Bízunk benne, hogy a kormány most látható elköteleződése a tiszta Magyarország mellett a valódi megoldásra törekszik. Várjuk a kormányzat hulladékszabályozási jogszabálytervezetét, amelynek fő céljai a hulladék megelőzése, a kiskapuk nélküli tilalmak bevezetése, a „szennyező fizet” elvének érvényesítése, valamint a jogszabályok szigorú betartatására képes hatóságok biztosítása kell legyenek” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
Hatóságot, szigorítást ígérnek
A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervének központi kérdése a hulladékgazdálkodás, az olyan hulladékok keletkezésének megelőzése, amelyek környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a legkézenfekvőbb – idézi az Innovációs és Technológiai Minisztérium Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a Nő a Siker Alapítvány nőnap köré szerveződő, Nő a Partnerség elnevezésű miskolci konferenciáján elhangzott szavait. Az államtitkár fontosnak nevezte az ország megtisztítását az illegális hulladéktól és az egyes egyszer használatos műanyagok kivezetését. Határozott hatósági fellépést és a büntetések szigorítását helyezte kilátásba. Az ágazat egészének ellenőrzésére létrejön a Hulladékgazdálkodási Hatóság – emlékeztetett. Boros Anita szerint a jövő a körforgásos gazdaságban rejlik, szoros összefüggésben a fenntarthatósági célokkal.
Mérgezett örökségünk: Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon – néhány példa:
Almásfüzitő
Budapest, Cséry-telep
Budapest, Illatos út
Budapest, Óbudai Gázgyár
Kiskunhalas
Szentendre
