A nyugat-európai Euronext tőzsdeszövetség piacot nyit a széndioxid-kibocsátási jogok számára, együttműködve a francia Powernext áramtőzsdével és a francia Caisse des Depots et Consignations állami elszámoló intézettel.
A partnerek márciusra tervezik a tőzsde megnyitását az EU-n belüli kibocsátásijog-kereskedelem számára, már aláírt szándéklevelük szerint – közölték a Euronextnél csütörtökön.
Más európai tőzsdék is terveznek kibocsátási piacot, köztük a londoni Nemzetközi Olajtőzsde (IPE) és a német European Energy Exchange.
Az Európai Unió január 1-jén elindította a széndioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerét. A kibocsátási jogokkal jelenleg 8,50 euró/kibocsátási egység áron kereskednek. Egy kibocsátási egység egy tonna széndioxidnak felel meg. A rendszerbe a legjelentősebb légszennyező iparágak vállalatait vonják be, a részt vevő cégek kormányszinten rögzített kiosztási terv szerint évente kibocsátási kvótákat kapnak, amelyekkel kereskedhetnek is. A 25 tagországban összesen mintegy 12 ezer céget érint az intézkedés, Magyarországon 260-at – ezek felelősek a magyar kibocsátás közel 40 százalékáért. Az EU eddig 21 nemzeti kibocsátási tervet hagyott jóvá 1,5 milliárd kibocsátási jog erejéig, hátravan még Csehország, Olaszország, Lengyelország és Görögország, összesen 700 millió joggal. Az unió három évvel megelőzi a kvótacsere egész világra kiterjedő bevezetését, amelyet 2008-ra terveznek.
A kereskedés közvetlen célja, hogy az EU-tagállamokat költséghatékony módon hozzásegítse az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez fűzött kiotói jegyzőkönyvben foglalt kibocsátás-csökkentési vállalásaik teljesítéséhez. A kiotói jegyzőkönyvben a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8-8 százalékos, az Egyesült Államok 7 százalékos, Kanada és Japán 6-6 százalékos csökkentést vállalt. A világ összkibocsátásának mintegy 35 százalékáért felelős Egyesült Államok 2001-ben közölte, hogy nem kívánja ratifikálni a szerződést, amely az amerikai részvétel nélkül csak a globális kibocsátás 17 százalékát adó Oroszország ratifikálásával léphetett életbe.
A kibocsátásra vonatkozó uniós irányelv értelmében a 20 megawattnál nagyobb hő-, illetve villamosenergia-termelő tüzelőberendezések, olajfinomítók, a vaskohászat- és az acéltermelés, a cement-, az üveg- és építőanyag-gyártás, valamint a papíripar nagyobb üzemei ezentúl csak engedély birtokában bocsáthatnak ki széndioxidot (2008-tól várhatóan újabb ágazatokat, köztük a közlekedést is bevonják a rendszerbe). Minden tagállam a kereskedelmi rendszer elindítása előtt az érintett létesítmények között évente kibocsátási egységeket oszt szét. Ha az érintett cég széndioxid-kibocsátása kevesebb a számára kiosztott mennyiségnél, akkor a különbözetet értékesítheti az uniós országok kvótapiacán. Ha túllépi a rendelkezésre álló keretet a vállalat, kibocsátási egység, azaz jog vásárlására kényszerül, ha működését fenn kívánja tartani.
Magyarország várhatóan eladó lesz a szennyezési kvóták piacán. Hasonló helyzetben vannak a balti államok, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Svédország és Nagy-Britannia.
A 2005-2007-es időszakra vonatkozó magyar terv összesen 89,71 millió tonna széndioxidnak megfelelő kvóta kiosztásának részleteit tartalmazza. Az évente kiosztandó kibocsátási egységek várható piaci értéke Magyarországon 4 eurós egységárfolyamon számolva mintegy 30 milliárd forint, 10 eurós árfolyamon pedig több mint 70 milliárd forintot tesz ki. Az unió számos cége nem várta meg a kvótacserével a bevezetést, az előzetesen kötött üzletek nyomán alakult ki a jogok jelenlegi 8,5 eurós ára.
A magyar terv szerint a kvóták 97,5 százalékát az állam ingyenesen osztja szét az üvegházhatásért leginkább felelős 170 magyarországi cég között, 2,5 százalékot pedig aukción értékesít.
A kibocsátási jogok kereskedelme 2007-ig kísérleti szakaszban van, ennek végén várhatóan igazítanak a rendszeren, amelyet az érintett iparágak képviselői máris több szempontból kifogásoltak.
Alkuszcégek szerint az EU-rendszerben 2-3 százalékos hiány mutatkozik a kibocsátási jogokban a várható kibocsátáshoz képest. Egészen pontosan: az előzetes számítások szerint az Európai Bizottság a várható kibocsátásoknál 2-3 százalékkal kevesebb jogot osztott szét a 2005-2007-es időszakra, ez az árak növekedését valószínűsíti.
