A szakminisztérium szerint szükséges volt a Sió csatorna megnyitása, a Fidesz szerint hiba a tó leeresztése.
Vízügyi szempontból feltétlenül szükséges a Balatonnál a Sió-csatorna nyitva tartása, ellenkező esetben a télen még kevés csapadék esetén is kritikusan magas vízszint alakulhat ki a tavon – mondta Varga Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) helyettes államtitkára mai sajtótájékoztatóján. A helyettes államtitkár jelezte, hogy az elmúlt 80 évben legcsapadékosabbnak számító idei augusztus és az egyébként is esős elmúlt hónapok miatt a Balaton vízállása jelentősen meghaladja az ősszel szokásosat. Beavatkozás nélkül a következő hónapokban várható további természetes vízszint-emelkedés a déli-partszakaszon az alacsonyabban fekvő települések elöntéséhez vezethetne – közölte Varga Miklós. Főleg a tó befagyása esetén lenne veszélyes a tó magas vízállása, mert a jég az elöntéseknél is nagyobb károkat képes okozni a parton.
A helyettes államtitkár kifejtette, hogy az öt év óta először a múlt héten megnyitott Sió-csatorna miatt eddig még nem csökkent a vízszint a tavon. A jövő héten születik döntés arról, hogy az akár decemberig is nyitva tartandó csatornán fokozzák-e a jelenleg alacsony vízkivételt. Varga Miklós beszámolt arról, hogy a Balaton vízállása a siófoki nullponthoz képest most 108 centimétert ér el, pedig a szezonnak megfelelően 95 centiméternek kellene lennie. Ha nem avatkozna be a vízügy, akkor átlagos őszi és téli csapadék mellett 145 centiméterre emelkedne a vízszint, ami már önmagában is veszélyes lehet az alacsonyabban fekvő partszakaszok számára. Mivel szeles időben a felkorbácsoló hatás miatt a tó vízszintje akár 30-40 centiméterrel is megnőhet, ezért feltétlenül 110 centiméter alá kell csökkenteni a siófoki vízállást.
Varga Miklós ár- és belvízi kérdések kapcsán elmondta: a csapadék szempontjából rendkívüli idei év, különösen a múlt hónap is bebizonyította azt, hogy Magyarország van a leginkább kitéve ezeknek a veszélyeknek Európában. Az országban területi átlagban 185 milliméterrel több, 558 milliméter csapadék hullott az első nyolc hónapban, ebből 164 milliméter az év legszárazabbjának számító augusztusban. A szélsőséges időjárás miatt a 2005-ös vízkár-eseményeket nem lehetett volna megelőzni, még a károk jelentősebb mérséklésére sem lehetett volna mód – jelentette ki a helyettes államtitkár, utalva a felhőszakadások miatt több települést is ért vízkárokra. Szólt arról, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) indított fejlesztés eredményeként készül egy olyan előrejelző rendszer, amely nagyobb esőzések előtt 2-3 órás időelőnyt biztosíthat a katasztrófavédelem és az érintett önkormányzatok számára a védekezés megszervezésére.
Fidesz: hiba a Balaton vizének leeresztése
A Fidesz változatlanul elhibázottnak tartja a kormány magatartását a Balaton vízszint-szabályozásával kapcsolatosan. Továbbra is úgy véljük, hogy a természetvédelem és a turizmus szempontjából a mostani magas vízállás egyfajta “kegyelmi állapot”, és egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy jövőre vagy akár az elkövetkező években nem lesz aszályos az időjárás. Akkor viszont újra csökken majd a vízszint, ami magával hozza a vízminőség romlását, a víz gyorsabb melegedését, aminek következménye a tó növény- és állatvilágának pusztulása. Alacsonyabb vízállás esetén magasabb a foszfát és a nitrát koncentrációja, ez pedig algásodást okoz. A Balaton vizének, tisztaságának, szépségének megőrzése nem politikai kérdés! Ezt bizonyítja, hogy több, a szocialisták alkalmazásában álló szakértő is elmondta véleményét – persze csak informálisan -, mely szerint hiba a tó leeresztése, a mostani vízállás ezt még messze nem indokolja.
Úgyszintén nem szabad gazdasági érdekeket sem belekeverni a zsilip megnyitásának ügyébe. Maga a Balatoni Hajózási Rt. egyik igazgatója ismerte el: alig várják, hogy felúsztathassák a Balaton nevű hajójukat a Sió csatornán, a vízállás növekedése esetén. Meghazudtolva ezzel a szakminiszter és a kormányszóvivő szavait is, akik szerint szó sincs semmiféle hajóról, a Sió ugyanis “nem alkalmas” azok közlekedésére. Véleményünk szerint a tóparti települések érdeke egybeesik az idegenforgalom és a környezetvédelem érdekeivel: meg kell őrizni a Balatont olyannak, amilyenné a természet tette! Szükség esetén inkább a parti védműveket kell magasítani, erősíteni, nem pedig felelőtlenül megcsapolni a tó pótolhatatlan vízkészletét!
Illés Zoltán országgyűlési képviselő
Budapest, 2005. szeptember 7., szerda Országos Sajtószolgálat
