A Society for Conservation Biology Európai Szekciója levélben fordult az Európa Parlament tagjaihoz a biodiverzitás szempontjainak jobb érvényesítése érdekében.
Az Európai Parlament legutóbbi döntése elutasítja a Közös Agrárpolitika (KAP, Common Agricultural Policy /CAP/) radikális környezeti reformját. A döntés értelmében lecsökkentik a természetvédelem számára fenntartott ugaron hagyott területeket („Ökológiai fókusz területek”) az eredetileg javasolt 7%-ról 3%-ra. Emellett enyhítik a termesztett növények diverzifikációjának követelményeit, ezzel elősegítve a folyamatos intenzifikációt és a nagyléptékű egyfajú termesztést (pl. kukorica) egész Európában.
Az SCB-ES (Természetvédelmi Biológiai Társaság Európai Szekciója) a parlamenti képviselőknek és biztosoknak írt levelében aggályát fejezte ki a változtatásokkal kapcsolatban és figyelmeztet, hogy ezek ellentmondanak az EU Biodiverzitás Stratégia 2020 alapelveinek, valamint Uniós nemzetközi egyezményeknek is. Az SCB-ES szerint „még több KAP reform elutasítása a környezetvédelem jelentős visszaszorulásához és a biodiverzitás további csökkenéséhez fog vezetni, de a nemzetközi céloknak és a fenntartható fejlődésnek is útjába áll.”
„A Parlament döntése elkeserítő, nemcsak azért, mert hátráltatja a biodiverzitás csökkenésének megakadályozására tett erőfeszítéseket, hanem azért is, mert nem törődik a tudományos alapokon nyugvó gazdasági és környezeti igények összehangolásával.”– közölte Dr. Guy Peter, a Helmholtz-i Környezeti Kutatóközpont (Helmholtz Centre for Environmental Research) tagja és a SCB-ES Kommunikációs Bizottságának elnöke.
Az EU Biodiverzitás Stratégiája kijelenti, hogy „a biodiverzitás védelmének jelenlegi Európai Uniós jogi vonatkozásait nem szabad mérsékelni és ennek minden újonnan alkotott stratégiának meg kell felelnie”. Továbbá, hogy „a KAP elengedhetetlen feltétele a biológiai sokféleség megőrzésének, az éghajlatváltozás enyhítésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzésének.” A SCB-ES meg van győződve arról, hogy a mostani KAP módosítás ezekkel a követelményekkel szöges ellentétben van, és meg fogja gátolni Európát abban, hogy 2020-ra élőhelyeinek és fajainak 40%-a kedvező természetvédelmi státuszba kerüljön.
Mezei hörcsög: Nyugat-Európában jelentősen megfogyatkoztak állományai, és gyorsan csökkennek Közép- és Kelet-Európában is a mezőgazdaság intenzifikációjának következtében (fotó: Adam Wajrak)„Ne feledkezzünk meg arról, hogy az EU tagországok, főleg az újonnan csatlakozottak, mind biológiai, mind kulturális szempontból igen sokfélék, a mezőgazdasági intenzifikáció pedig éppen ezeket az értékeket rombolja le” – szögezi le Báldi András, a SCB-ES elnöke.
A közelgő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament képviselői között létrejövő hármas találkozóra való tekintettel az SCB-ES sietteti az Európai Parlamentet, hogy az ragadja meg az utolsó lehetőséget és módosítsa végső döntését a KAP reformmal kapcsolatban. Továbbá arra hívja fel a figyelmet, hogy kiemelten foglalkozzanak a környezetre fordított anyagiakkal, az ökológiai fókusz területekkel (arányuk legyen az eredeti 7%, vagy annál több), a füves területek védelmével és készítsenek egy átható felülvizsgálati módszert a költségvetés ésszerű felhasználásának ellenőrzésére. Az SCB-ES szerint az Európai Parlament úgy tudná megállítani az Európa-szerte egyre gyorsuló mezőgazdasági intenzifikációt és biztosítani a növényi diverzitást, hogy a biológiailag (és kulturálisan is) diverz európai tájképekre, de főleg az érzékeny természeti területekre koncentrál.
„Becslések szerint Európa élelmiszertermelésének 30-40%-a vész kárba.”– mondja Prof. Pierre Ibisch, a SCB-ES Közpolitikai Bizottságának elnöke. „Ugyanakkor a gazdálkodók több bioüzemanyagot termelnek, mint élelmiszert. A KAP-ban hozott új döntéssel nagyobb szabadságot kap a mezőgazdaság, a termelés maximalizálása pedig nem lesz biztosíték az élelmiszerhiány megoldására, hanem inkább rontani fogja az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, hosszabb távon pedig a termőképességet.”
