Debreceni székhellyel Tiszakutató intézet létrehozását helyezte kilátásba Dudits Dénes akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) idei közgyűlésén. Az MTA alelnöke szerint “már körvonalazódik a javaslat” ebben a kérdésben.
A leendő debreceni Tiszakutató intézet a Balaton-kutató intézettel, illetve a szintén intézeti státust kapó Dunakutató állomással együtt alkotná a Hidrobiológiai Kutató Központot – tette hozzá az alelnök. Szerinte az MTA ezzel demonstrálni tudná, hogy nem évszázados struktúrát működtet, hanem olyan hálózatot, amely megújulásra képes.
Dudits Dénes szólt arról is, hogy az Országgyűlésben megkezdődött az akadémiai törvény módosításának általános vitája. Közlése szerint a pártok vezérszónokai “messzemenően támogatták” a tervezet jelenlegi verzióját, és úgy tűnik, politikai egyetértés van ebben a kérdésben. Bitskey István, a DAB elnöke hangsúlyozta: tavaly 150 új taggal összesen 1066-ra emelkedett a DAB köztestületi – tudományos minősítéssel rendelkező – tagjainak a száma.
A DAB-hoz tartozó három megyében – Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg – 28 akadémikus és 6 Eötvös-koszorús doktor tevékenykedik. A bizottságnak 12 szakosztálya és 75 munkabizottsága van. Utóbbiak tavaly a megújuló energia és a nukleáris medicina munkabizottságokkal bővültek, de már bejegyzés alatt van az új klinikai genetikai munkacsoport is.
A Debreceni Akadémiai Bizottság a hagyományaihoz híven tavaly is egyik kiemelt feladatának tekintette a határon túli magyar tudományossággal való együttműködést – hangsúlyozta Bitskey István. Az idei tervek közül kiemelte, hogy novemberben a DAB ad otthont a magyar tudománynapi központi rendezvényeknek. A Magyar Tudomány Napján témajavaslataink között az őssejtkutatás, és -terápia, az alternatív energiaellátás, a kultúrák találkozása és az anyanyelv a tudományban kérdéskör szerepel – jegyezte meg az akadémikus, a DAB elnöke.
Kapcsolódó anyagok:
