TÖBBSZÖRÖSÉBE KERÜLHET A MÁV-NÁL A KÖRNYEZETVÉDELEM
A MÁV Rt., az ország legnagyobb részvénytársasága mintegy 12 500 kilométer hosszúságú vágány és több mint 32 000 hektár kisajátítási terület felett rendelkezik. A társaság működése szempontjából alapvető fontosságú a vasúti pályák tisztán tartása, s egyre nagyobb jelentőséget kap a korszerű környezetvédelem. Tavaly ez utóbbira több mint 450 millió forintot fordított a MÁV Rt., ebből 109 milliót a Pályavasút Igazgatóság (PI) költhetett el.
MÁV Rt. mintegy félmilliárdos környezetvédelmi ráfordítása nem csak a talaj- és vízminőségvédelem, hanem a hulladékkezelés, a levegőtisztaságvédelem, a zaj- és rezgésvédelem, valamint az épített környezet védelmének költségeit is magában foglalja tudtuk meg a vasúttársaságnál. Az 1996 óta önálló Pályavasút Igazgatóság irányítása alá tartozik egyebek között a vasúti pályák felügyelete. A P1 évek óta növekvő környezetvédelmi ráfordítása 2000-ben a levegőtisztaság-védelem legégetőbb problémáira, elsősorban a még meglévő széntüzelésű kazánok cseréjére, a szennyvíz- és csatornarendszer szükséges korszerűsítésére, a veszélyes hulladék és a részben saját termésű kommunális hulladék kezelésére, a balesetek miatti pálya-helyreállításokra és egyes “zajszennyezési területek” megszüntetésére volt elegendő. Meglepő lehet, de a veszélyes hulladék kezelésére alig hárommillió, a hagyományos hulladék kezelésére 17 millió forintot irányzott elő a PI.
Mint Buskó Andrástól, a MÁV főmunkatársától megtudtuk, az idén bevezetett hulladékgazdálkodási törvény miatt azonban az összeg akár a többszörösére is emelkedhet. A környezetvédelmi szakember ugyanakkor azt is állította, hogy a személyszállítás során a vasúti pályára kerülő kommunális jellegű és egyéb szennyezés a MÁV felmérései szerint nem számottevő mértékű.
– Környezetvédelmi feladatunkat a MÁV környezetvédelmi utasítása alapján látjuk el, amelyre a Pályavasút Igazgatóság környezetvédelmi végrehajtási utasítása épül, felölelve valamennyi környezetvédelmi elemet és szakterületet – mondta el a szakember. Az irányelvek szerint a környezetvédelem valamennyi területén, kiemelten a talaj- és talajvízvédelemben meg kell felelnünk az egyre szigorúbb követelményeknek. – Segíti ezt az 1993-1995 között készített környezeti kárrendezési terv, amelynek célja, hogy egy dinamikus program keretében az államvasutak az általa okozott valamennyi környezetszennyezést tíz éven belül képes legyen felszámolni. A program részeként, a környezeti károk és veszélyek kezelésére négy évvel ezelőtt a MÁV kiépítette azt a pályakörnyezet-megfigyelő rendszerét, amellyel felmérte és folyamatosan figyeli valamennyi szennyezett és szennyeződő területet.
A vasúti pálya ágyazatának felmérése során kiderült, hogy mintegy 300 ezer négyzetméternyi területen 120 ezer köbmétert meghaladó szennyezést kell megnyugtatóan orvosolni, aminek 80 százaléka az olajra vezethető vissza – tájékoztatott Buskó András. Az olajsárnak nevezett talajszennyezés tipikusan a hosszú időn át egy helyben, járó motorral szabad jelzésre váró dízelmozdonyoktól származó szennyezés, de egyes sínkenő berendezésekből is származik környezetszennyezés. Ez utóbbit a nyertes pályázatoknak köszönhetően folyamatosan ki tudják vonni a használatból. A vasúti pálya talajvédelemére és az ágyazatvédelemre azért van szükség – magyarázta Buskó András -, mert a vasúti szállítás során, de a pálya igénybevételével, és a természetes szennyezések következtében is, az építmény paraméterei nagymértékben romolhatnak.
– Bizonyos értelemben elkerülhetetlen a vasúti környezetszennyezés, hiszen például a vasúti töltések kavicsaprózódása, illetve a porosodás is környezetszennyezésnek minősíthető. Ha az ágyazati szennyeződés mértéke eléri a 20-30 százalékot, ágyazatrostálással vagy teljes ágyazatcserével szennyezésmentesítjük a területet – mondta a vasúti szakember. A munkálatokat gyakorta pályarekonstrukcióval kötik össze, mert egy-egy szakasz ágyazatcseréjének költsége milliárdokban mérhető. Ágyazatcserét legutóbb a Rákospalota-Újpest és Veresegyház közötti pályaszakasz villamosításával egybekötött rekonstrukciós munkálatok során végeztek.
Az ágyazat rostálását követően visszamaradó, illetve az ágyazatcsere folytán kiváltott szennyezett kavicsokat és törmeléket a MÁV külsős környezetvédelmi szakcégekkel kezelteti és semlegesítteti a veszélyes hulladékokra vonatkozó kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően. Hazánkban ezek az anyagok speciális lerakóhelyekre kerülnek, ahol olajfaló baktériumokkal és enzimes lebontással kezelik és ártalmatlanítják. (Svájcban ezzel szemben ágyazatmosásos technikát alkalmaznak, és csak az így keletkező iszapot viszik lerakóba. Ez a technológia azonban lényegesen költségesebb a magyarországi megoldásnál.) A rostált, de a vasúti ágyazatba vissza nem építhető ágyazati anyagokat rekultivációs munkálatokhoz, illetve útalapok feltöltéséhez alkalmazhatják.
A pályafenntartási területen az olajsáros zúzott kő helyettesítését nagy mennyiségben 1999-től kezdték meg, ekkor 520 tonnányit cseréltek ki. Egy évvel később, amikor a vállalat nagyobb volumenű karbantartási munkálatokba kezdett, 1929 tonna cseréje történt meg. Buskó András szerint, ha az ehhez hasonló nagyságrendű ugrás nem is, a további jelentős emelkedésre a továbbiakban is számítani lehet, a tervezett munkamenetben évekre elégendő cserére váró terület szerepel. Az államvasutak a költséges környezetvédelmi munkálatok anyagi fedezetének jelentős részét nemzetközi pályázatokból szeretné megteremteni, melyre az ISPA és ESPA pályázatokhoz hasonlóan esélye is van.
– Növekvő problémát jelent viszont az egyes pályaszakaszok mellett lerakatok illegális törmelék és szemét – hangsúlyozza a szakember. A tavalyi évben tízezer köbméter ilyen jellegű szemetet szállíttatott el a vasúttársaság a sínek mellől. A vasúti figyelőrendszer a vágány tengelyétől számított 50 méternyi területet figyeli. Ez a MÁV kisajátítási területe, amelynek tisztaságáról és hulladékmentességéről a vasútnak kell gondoskodnia. A figyelmük kiterjed azokra a települési hulladéklerakókra is, amelyek a települések közelében, a vasúti pályák mellett jelennek meg. A probléma gyakrabban jelentkezik a keleti és délkeleti területeken, Hegyeshalom közelében mais 4,6 hektáron folyik a hulladékmentesítés és ugyanez történik Budaörs térségében is.
2001.08.02.
SZABÓ M. ISTVÁN
