Környezetvédők, egyházi méltóságok és az őslakos indiánok is tiltakoznak egy hatalmas brazíliai vízerőmű megépítése ellen, a kormány azonban sokévnyi huzavona után zöld utat engedett a beruházásnak.
Az erőművet az Amazonasba ömlő Xingú folyón építenék meg Észak-Brazíliában, a Pará állambeli Belo Monte közelében. A 11 ezer megawatt kapacitású komplexum megépülése esetén a világ harmadik legnagyobb vízierőműve lenne a Jangce folyón található kínai Három-Torok Gát és a Paraná folyó brazil-paraguayi határszakaszán épült Itaipu vízerőmű után.
A már közel 40 éve napirenden lévő beruházás ellenzői szerint elfogadhatatlan, hogy az erőmű megépítése következtében el kell árasztani egy 500 négyzetkilométeres területet, valamint ki kell telepíteni a Xingú folyó mintegy 100 kilométeres szakasza mentén élő több tízezer őslakost. A brazil környezetvédelmi hatóság ugyanakkor arra hivatkozik, hogy az április elejére tervezett tendert megnyerő építtetőnek számos feltételnek meg kell felelnie, s összességében 1,5 milliárd reált (156 milliárd forintot) kell környezetvédelmi és szociális projektekre fordítania.
Az erőmű ügye akkor került a szélesebb nyilvánosság homlokterébe, amikor egy tavalyi Sao Paulo-i koncertjén Sting is csatlakozott a tiltakozók táborához. A brit énekes felhívott a színpadra egy Raoni nevű, közismert brazil indiánt, és elítélte a beruházást. Antonia Melo, a 150 őslakos és civil szervezetet tömörítő Xingo Vivo Mozgalom vezetője az AFP francia hírügynökségnek úgy fogalmazott: “Ez a projekt csak a vállalatoknak kedvez. Bármit is mondjanak, ez nem “tiszta energia”: metángázt termel, ami gyorsítja a klímaváltozást, ezenkívül 30 ezer helyi lakos kitelepítésével is jár”.
A gyorsan növekedő brazil gazdaság energiaigényét kielégíteni hivatott, 11 milliárd dolláros (2132 milliárd forintos) beruházást az egyházmegye püspöke is hevesen ellenzi. Az osztrák származású Erwin Kräutler kijelentette: Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kormányának eljárása “diktatórikus és arrogáns”. Kräutler szerint “teljesen alulbecslik a projekt következményeit, amelyek visszafordíthatatlanok lesznek. (Lula brazil elnök) azt ígérte, beszélni fog az emberekkel, de a dialógus végül elmaradt.”
Az államügyészségnek is kételyei vannak az erőmű-projekttel kapcsolatban, amely becslések szerint mintegy 85 ezer álláskereső megjelenésével jár majd, emiatt várhatóan megduplázódik a helyi lakosság, és jelentősen hozzájárul a fakitermeléshez is. A kormány azonban kitart amellett, hogy az erőmű minden környezetvédelmi előírásnak megfelel. Carlos Minc környezetvédelmi miniszter szerint “a történelem legszigorúbb környezetvédelmi engedélyeztetési eljárását” bonyolítják le.
