Aki a napokban Kiskörén járt a Vízlépcsőnél, az láthatta azt a rengeteg szemetet, ami fennakadt a duzzasztógátnál. A nagyobb árhullámok során rengeteg szemét akad meg a Kiskörei Vízlépcsőnél, ahogy az idén tavasszal is történt. Fejes Lőrinc, a KÖTIVIZIG kiskörei szakaszmérnöke számolt be az okokról.
Aki tavasszal vagy a nyár első heteiben Kiskörén jár, az bizonyára elborzad a vízen felgyülemlett szemét láttán. Viszont a hulladék nagy része nem hazai eredetű, hanem a határainkról túlról érkezik. A szakaszmérnökségen dolgozó munkatársaknak is sokszor leesik az álla, hogy miket dobnak be a vízbe az emberek, illetve milyen tárgyakat sodor el.
– A vízlépcsőnek van egy olyan jó tulajdonsága, mégpedig az, hogy a kis és közepes árhullámokkal érkező uszadékokat meg tudjuk itt fogni, ezáltal a Tiszán nem engedjük továbbindulni. Emellett a téli, alacsony vízszintnél a munkatársak gyalogosan is össze tudják szedni a szemetet, amit utána is folyamatosan gyűjtenek – kezdte Fejes Lőrinc.
A Tisza folyó természetes vízjárásához tartozik, hogy kis- és nagyvizek váltakoznak. Amikor nagyobb vízmennyiség folyik le egy-egy másodperc alatt – a nyári kisvizes időszakhoz képest -, akkor áradáskor nemcsak „kiszőkül” a folyó a finom, lebegtetett hordaléktartalom miatt, hanem uszadékot is szállít. Alapvetően fát, ágakat, gyékényt, nádat hoz magával a víz, de a műanyag és a nem lebomló termékek megjelenésével nagy mennyiségben a kommunális hulladék is feltűnik. Sajnos, a Kárpátalján nincs olyan komoly hulladékügyi szabályozás, mint itthon, így sokszor megesik, hogy csak bedöntik a folyóba azt, amire már nincs szükség.
– Sajnálatosan a magyar oldalon is történik szemetelés, úgyhogy azt kell mondanunk, hogy ez egy nemzetközi kérdés. A szelektálás során, az üvegeken és a flakonokon egyértelműen látszódik, hogy honnan származnak. Amikor elindul az áradás, akkor a kisebb folyók, patakok mentén lerakott hulladékot a fával együtt elsodorja a víz. Amint megszűnik a duzzasztás a Tiszalöki Vízlépcsőnél, úgy ez a mennyiség szabadon áramlik egészen idáig. Hazánkban egyedül Kiskörénél van olyan lehetőség, hogy a kis és közepes árhullámmal érkező uszadékot nem engedjük tovább, hanem itt tartjuk. Nem szüntetjük meg a duzzasztást, csak részlegesen nyitjuk ki az elzárótáblákat, így a tiszta víz szabadon áramolhat tovább a tábla alatt és a szemét fennmarad a víz felszínén. Az árhullám levonulása után ezeket a táblákat lezárjuk, és amikor megnyugszik a víz, megkezdődhet onnan a szemét eltávolítása – magyarázta a szakaszmérnök.
Június 16-tól 28-ig tart az első Tisza-tavi PET Kupa, amelynek a célja, hogy a résztvevő csapatok Tiszafüredről indulva a lehető legtöbb szemetet szedjék össze a Tisza-tavon. Az a csapat nyer, amelyik a legnagyobb mennyiségű szemetet szedi össze a Kisköréig tartó versenyen.
Úszó munkagépekkel kezdődik meg a szemét kiszedése és elszállítása. Az ideérkező uszályt megpakolják vegyesen fával és a kommunális hulladékkal, majd a kirakodó helyen, a parton szelektíven szétválogatják. A tűzre való fákat egyméteres darabokra felvágják és besarangolják, az apróbb törmelék: a nád és a gyékény komposztálóba kerül, a hulladékot pedig szelektíven szétválogatják, elkülönítve a gumit, fémet, üveget, műanyagot, tehát az utóbbiakat szállítják a hulladéklerakóhelyre.
-Nagyon vegyes hulladék érkezik Kiskörére. A kollégáim találtak már autógumin, PET palackon, flakonokon, strandpapucsokon, gazdátlan csónakokon, stégeken és hordókon kívül többször palackpostát is (olvashatatlan üzenettel), valamint hűtők dobozait is. Nem egyszer fordult már elő az is, hogy ember nagyságú vagy annál is nagyobb tárgyak voltak a szeméthegyben, például: régi, mini lakókocsi is került már elő – mesélte.
Az, hogy mennyi szemét érkezik, az az aktuálisan levonuló árhullámtól függ. Volt már olyan év, hogy nem kellett szedni és volt olyan is, amikor két alkalommal is szükséges volt. Május közepéig, a fotón látható mennyiség közepesnek mondható, de volt már olyan is, hogy futballpályányi területet is beterített. 2007-től vezetik az erről szóló a statisztikát. 2018-ban minimális szemét érkezett, de 2017-ben – a több, kisebb árhullám miatt – 28 tonnát gyűjtöttek össze. A legtöbb 2010-ben, a nagy árvíz idején érkezett: 675 m3-t, azaz nagyjából 62 tonnát fogott meg a vízlépcső.
– A tapasztalatok szerint a turisták is dobálnak el szemetet. Nemcsak nekem, de szerintem nagyon sok ember számára felháborító, amikor egyesek kiviszik magukkal az ételt-italt egy horgászathoz, csónakázáshoz, kiránduláshoz és a csomagolóanyagot nem a kukába dobják, hanem a természetben hajítják el azokat. Minden kikötőben található szemetes, ezért arra kérek mindenkit, hogy a nyári kirándulása során tegye meg azt a szívességet a Tisza-tónak, hogy vigyáz a tisztaságára! – hívta fel a figyelmet Fejes Lőrinc.
Brutális szemét a Tiszán – ez a te műved ember! címmel jelentette meg legújabb videóját Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó csodáit megörökítő egykori lakos.
