A magyar tenger vízmércéje – noha a csapadékban bővelkedő tél némi optimizmusra adott okot – most is csak 70 centit mutat, akárcsak a múlt év hasonló időszakában. Félő, folytatódik a strandok és a hajókikötők eliszaposodása, s szinte reménytelenül nehéz érvényt szerezni a Balaton-törvény közterületi parti sétányok kialakítását előíró passzusának, kínkeserves munkának ígérkezik a tóból elrabolt és feltöltött területek visszaszerzése, szaknyelven a partrehabilitáció megvalósítása, nem kevésbé a „Balaton zöld koszorújaként” emlegetett nádasok védelme. Tetézi a tóvédő balatoniak bosszúságát az az elgondolás is, hogy – mint megírtuk – vannak, akik zöld utat engednének a tavon a motorcsónakoknak és jet-skiknek. Elsődlegesen ezek a dilemmák indokolták a Balatoni Civil Szervezetek füredi fórumának összehívását, továbbá Somogy, Veszprém és Zala megyei közgyűlési elnökeinek minap tartott zalacsányi tanácskozását.
– A hazai és a nemzetközi ökológiai grémiumok általában nem nézik jó szemmel, ha az egyik vízgyűjtőből a másikba vezetik át a vizet. Érvényes ez a Balaton vízpótlására is, ugyanakkor kétségtelen, nem nézhető tétlenül a már-már drámainak nevezhető vízhiány – mondta a füredi civil fórumon Szabó Mátyás, a tógazda Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője, a Balaton minap kinevezett miniszteri biztosa. A vízügyi vezető elmondta: a Balaton Fejlesztési Tanács becslések szerint 3-4 milliárdos rábai vízpótlási tervével szemben az ugyancsak alternatívaként felvetődött murai 20-25 milliárd forintba kerülne. Csakhogy a Rába-parti települések polgármesterei, a Győr-Moson-Sopron megyei zöldek határozottan tiltakoznak a Rába „megcsapolása” ellen, a minap pedig a Győr Megyei Közgyűlés is megfogalmazta tiltakozását. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium három hivatala, a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi egyébként a rábai és a murai vízpótlást egyaránt nem tartja helyénvalónak, ám mivel turisztikai – fürdőzési, horgászati és hajózási – érdekek egyaránt indokolják a Balaton vízszintjének emelését, az MTA megbízást ad a Budapesti Közgazdasági és Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszékének egy, a tó vízpótlására szóló javaslat kidolgozására. A kormány ennek alapján hozza majd meg a döntését – közölte a miniszteri biztos.
Minden bizonnyal vihart kavar majd a balatoni partrehabilitáció, merthogy a tó már olyannyira körbeépített, hogy sok helyütt nem lesz lehetőség az egyes települések partvonala 10-30 százalékának közterület (sétálópark) céljára történő „visszavételére”. Szabó Mátyás, a tógazda Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője lapunknak azt mondta: várhatóan hosszadalmas jogi vitáknak néznek elébe, mivel a tavat és a közvetlen partját illetően 7-8 hektárnyi vitatott szárazföldi, illetve vízterület sorsáról kell dönteni.
Füreden és a megyei közgyűlési elnökök zalacsányi tanácskozásán is szóba került a balatoni motorcsónak- és jet-ski használatának kezdeményezése. A tervet az illetékes megyei közgyűlési elnökök is ellenzik; mint fogalmaztak, kifejezetten hátrányosnak tartanák a zajos motorok tóra engedését, és egyetértettek a tanácskozásukra meghívott Kolber Istvánnal, a Balaton Fejlesztési Tanács elnökével abban is, hogy nem halogatható a tó vízpótlása. Úgy látják: a tó ökológiai és turisztikai értékeinek megóvása és az üdülőkörzet fejlesztési terveinek megvitatása – a megyei, a helyi önkormányzatok és kormányzati szervek térségi feladatainak összehangolása érdekében – indokolt volna, hogy a kormány kihelyezett ülést tartson a Balatonnál.
Magyar Nemzet 2003.03.26.
