Az Északi Sarkköri Nemzeti Vadrezervátum ökológiai jelentőségét nehéz felbecsülni. A csaknem 7,7 millió hektáros terület nyaranta vándormadarak költőhelye, de ez a szaporodási helye a csak Alaszkában őshonos Grant karibuknak is. Az 1980-ban védetté vált területen betiltották az olajtermelést, de most itt van Trump.
A vadrezervátum parti síksága egyre fontosabb szerepet játszik az alaszkai jegesmedve-populáció életében, mert a medvék a klímaváltozás miatt egyre inkább ezen a területen tudnak csak vadászni nyaranta. Jenny Keatinge, a Defenders of Wildlife szakértője szerint a parti síkság 77 százalékát a jegesmedvék fennmaradásához feltétlenül szükséges területként jelölték ki. A terület fontosságát a hetvenes években ismerték fel, 1980-ban minősítették nemzeti vadrezervátummá, ekkor tiltották be itt az olajtermelést, majd néhány év múlva az olajkészletek felmérését célzó szeizmikus kutatásokat is.
Trump belecsap a lecsóba
Donald Trump egyik fő választási ígérete volt, hogy megnyitja az olajipar előtt azokat a partközeli területeket, ahol Barack Obama idején a hatóságok nem engedélyeztek kutatófúrásokat. Ez helyben, Alaszkában igen népszerű üzenet volt, a helyi politikai és gazdasági elit évek óta lobbizott azért, hogy megkezdődhessen az olajtermelés a vadrezervátumban. Ezt még a helyi őslakosok is támogatják, befektetési alapjaik anyagilag is beszálltak a projektekbe, amiktől új munkahelyeket remélnek.
A 444.hu szerint a politikai vezetés elkötelezettségét jelzi, hogy Alaszka egyik szenátora, a republikánus Lisa Murkowski még a költségvetési törvényhez hozzá tudott csapni egy paragrafust, amely konkrétan kötelezi a belügyminisztériumot, hogy tíz éven belül a rezervátum területének mintegy öt százalékát adják bérbe olajtermelőknek. Az olajtermelésben érdekeltek izgalma érthető, az utolsó, a nyolcvanas évek elején végzett szeizmikus felmérések újramodellezésével 2016-ban az Amerikai Földtani Intézet 7,7 milliárd hordónyira becsülte az itt technológiailag kitermelhető olaj mennyiségét. Ez az amerikai olajtartalék negyede. Több, mint Norvégia teljes olajtartaléka.
A pakliban benne van az olajszennyezés esélye.
Így, miután az amerikai törvényhozás tavaly év végén feloldotta az olajkutatási tilalmat a vadrezervátumban, máris akad jelentkező, aki újrakezdené a szeizmikus kutatásokat. Az alaszkai bennszülöttek két cége, az Arctic Slope Regional Corp. és a Kaktovik Inupiat Corp. állt össze az SAExploration olajtermelő céggel, hogy engedélyeztesse kutatási terveit az amerikai belügyminisztériumnál.
A környezetvédők attól tartottak, hogy mivel ilyen hatalmas a felülről érkező politikai nyomás, a belügyminisztériumi – amely az Egyesült Államokban környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, a rendőrség nem tartozik az ellenőrzése alá – engedélyezési folyamat csupán formaság lesz. Ebben tévedtek, a kérelemre adott első válaszában a belügyminisztérium Hal- és Vadvédelmi Szolgálata komoly bírálatot fogalmazott meg a kérelmezőkkel szemben. "A terv nem kielégítő" – írták, hozzátéve, hogy a benyújtott tervből "hiányoznak az értékelhető részletek".
Ez nem Magyarország, itt még érdemben dolgozik a hatóság
A Washington Post birtokába került kérelemnek ez tán még csak nem is a legnagyobb hibája. A lap szerint ahol véletlenül részletekbe merülnek a kérelmezők, ott azok valóságtartalmával kapcsolatban merülhetnek fel aggályok. Például azt írják, hogy "elkötelezettek a műveletek környezeti hatásának minimalizálása iránt", ezért csak "szánkókat, kisebb járműveket és lebomló kenőanyagokat" használnának, állandó utak helyett pedig csak jégutakat építenének. Valójában százötven fős brigádokat küldenének a terepre óriásszánkókon, reptereket építenének, és hatalmas gépekkel keltenének rezgéseket a földben. Hogy ez utóbbinak milyen hatása lenne a környezetre, azt egyáltalán nem vizsgálták.
Olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy bár a SAExploration előterjesztése alapján a kutatómunkához szükséges gépeket tömörített hóra telepítenék, a kutatási terület jelentős részén még télen sincs, vagy csak nagyon kevés a hó.
Peter Nelson, a Defenders of Wildlife egyik vezetője szerint "figyelemreméltó, hogy mennyi pontatlanság és hiányosság van a kérelemben. Inkább arra szolgáltat bizonyítékot, hogy az olajipar és Trump kormánya milyen felelőtlenül jár el" – mondta a Postnak.
A Post szerint emellett pénzügyi problémák is felmerülnek. Bár a szakértők szerint a tervezett szeizmikus kutatómunkák teljes költsége akár negyedmilliárd dollár is lehet, az SAExpolorationnek erre nincs látható fedezete. A cég részvényeit öt éve még 1375 dollárnál is többért adták, most már csak 1,40 dollárt érnek. A cég 2017-es pénzügyi bevételei a 2014-es harmadát is alig érik el, négy éve csak veszteséget termel. Készpénzvagyona 3,6 millió dollár, de van 120,9 millió adóssága, így a cég saját tőkéje mínuszban van- írta a 444.hu.
