A Magyar Nemzeti Bank februárban meghirdetett Zöld Programja révén – a rendelkezésre álló jegybanki eszközökkel – Magyarország ökológiai fejlődéséhez, a környezeti eredetű kockázatok csökkentéséhez is hozzá kíván járulni. Megalapították a Zöld Pénzügyek Díjat.
Az MNB napokban közzétett programja a környezeti problémák kockázatainak csökkentéséért egyebek közt ösztönzi a környezettudatos szempontokat figyelembe vevő pénzügyi termékek, szolgáltatások körének bővítését, és előmozdítaná a pénzügyi intézmények, illetve az MNB klímabarátabb operatív működését – nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke. A jegybank hamarosan díjat is alapít a zöld pénzügyeket tudatosan felvállaló piaci szereplőknek, és – Közép-Európából elsőként – belépett a környezet fenntarthatóságát zászlójára tűző jegybankok nemzetközi szervezetébe (NGFS) is. A bő egy éve létrehozott, a világ számos fejlett és feltörekvő országbeli jegybankját tömörítő szervezet célja többek közt mobilizálni a környezettudatos pénzügyi kockázatkezelést, és az ilyen célú beruházások finanszírozását.
A környezetbarát gazdasági infrastruktúrák kialakítása egy nemzetközi felmérés szerint a következő bő tíz évben 93 ezer milliárd dollár beruházást igényel világszerte, ennek kapcsán felértékelődik a pénzügyi intézmények és az azokat felügyelő jegybankok szerepe.
Az alelnök elmondta: itthon már – az MFB szerepvállalásának is köszönhetően – több bank kínál kifejezetten klímabarát fejlesztéseket, energiahatékonyságot célzó zöld hiteleket. Jelentős naperőmű-beruházási projektfinanszírozási ügyletek indultak el, több életbiztosító és befektetési alapkezelő ajánlatai közt pedig – még jobbára külföldi – "zöld alapokba" való befektetés is szerepel. Óriási jövő előtt áll a fenntarthatóságot finanszírozó zöld kötvények kibocsátása is. Ennek volumene 3 év alatt megötszöröződött, és tavaly globális szinten megközelítette a 250 milliárd dollárt.
A jegybank rövidesen megvizsgálja, hogy indokolt lenne-e a különböző piacokon tovább erősíteni a zöld termékeket, szolgáltatásokat, akár a hiteleknél, befektetéseknél vagy biztosításoknál. Utóbbiaknál egy elektromos autó cascója vagy éppen egy napelemes lakóház vagyonbiztosítása ma még általában drágább, mint egy "hagyományos" autóé vagy ingatlané – mutatott rá az alelnök. A hitelintézeteknél a Bázel III. tőkeszabályozási rendszer alapvetően már elvárja a környezeti kockázatok figyelembevételét a bankoktól, de ez a szempont a jövőben felértékelődhet. Windisch László hozzátette: egyes külföldi pénzügyi felügyeletek, jegybankok már jelenleg is megkövetelik, hogy a hitelintézetek a környezeti kockázatokat is hangsúlyosabban mérjék fel hiteldöntéseik vagy kockázatkezelési eljárásaik során.
A szén-dioxid-kibocsátást csökkentő vagy egyéb módon környezetbarát beruházások finanszírozása egyúttal hozzájárulhat a pénzügyi intézmények innovációjához, a termelő ágazatok újszerű zöld kiszolgálásához. Ez tehát nem gát, hanem lehetőség az ország versenyképessége, de akár a piaci jövedelmezőség javítása szempontjából is – összegezte az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.
Magyar Nemzeti Bank
Az MNB megalapítja a Zöld Pénzügyek Díjat
Az MNB hamarosan pályázatot hirdet az általa felügyelt pénzügyi intézményeknek az idei Zöld Pénzügyek Díj elnyerésére. A pályázó piaci szereplőknek be kell mutatniuk a környezeti szempontok érvényesítéséért tett eddigi és jövőbeni lépéseiket, ezek átláthatóságát, illetve a zöld célokat szolgáló pénzügyi termékeiket, szolgáltatásaikat vagy egyéb döntéseiket. A "Zöld Pénzügyek Díj 2019 nyertese" elismerésről szóló döntését az MNB első alkalommal idén szeptemberben hirdeti ki nyilvánosan.
A jegybank által meghirdetett Zöld Program a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákkal összefüggő kockázatok csökkentését, a magyarországi zöld pénzügyi szolgáltatások bővítését, illetve az ezzel kapcsolatos magyarországi és nemzetközi tudásbázis szélesítését szolgálja.
A program három pillérből áll:
— Az első lépésben az MNB felügyeleti hatóságként különböző forgatókönyvek szerint hatáselemzéseket készít a klímaváltozás és a gazdaság klímabarát üzemmódra való átállásának pénzügyi piacokra gyakorolt lehetséges hatásairól, amelyek nagyrészt még ismeretlenek. Az MNB az elemzések alapján szükség szerint ajánlásokkal ad iránymutatást a pénzügyi intézményeknek a kockázatok csökkentésére.
— A második pillér jegyében a jegybank szerepet vállal a klímabarát pénzügyek oktatásában. Ezen felül az MNB aktívan részt vesz a környezeti kockázatok pénzügyi eszközökkel történő mérsékléséért felelős magyarországi és nemzetközi fórumok munkájában is.
— A program harmadik pilléreként az MNB intézkedéseket hoz saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében és bővíti saját, a környezeti szempontokra vonatkozó átláthatóságát – olvasható a jegybank közleményében.
Arról természetesen nem esik szó az MTI által publikált közleményben, hogy mi lett a Matolcsy György unortodox bankjának átláthatatlan pénzmosoda alapítványaiban közpénz jellegét elvesztett százmilliárdokkal. Ezekből az összegekből valódi zöldítést lehetett volna finanszízoni – a családtagok helyett – az ország javára. Közben a kormányközeli /családi oligarchák is egyre jobban rákapnak a megújulós beruházásokra, melyekhez jelentős – és igen kedvezményes – banki hiteleket és uniós pályázatokat tudnak lemutyizni. (a szerk.)
Kapcsolódó anyagok:
