A hazai erőműpark villamos teljesítménye a selejtezések következtében a 2002 és 2020 közötti időszakban mintegy 4500 megawattal gyakorlatilag a felére csökken. A szakmai felmérések szerint ebben az időszakban mintegy 6000 megawatt új kapacitást kell kiépíteni,amelynek háromnegyede a leállítások pótlására kell.
A szakmai tanácsadók erre az igénynövekedésre, valamint az Európai Unió új energiapolitikájának beruházásösztönző elemeire hivatkozva befektetési hullámot prognosztizálnak az ágazatban, amit a hazai energiapiac szereplői a jelenlegi árak mellett egyelőre kétkedve fogadnak. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. húsz évre szóló kapacitásmérleget készített, amelyben azzal számol, hogy a fogyasztói villamosenergia-igény évente 1,9 százalékkal nő. A jelenlegi országos, mintegy 40 terawattórás fogyasztás 2020-ra megközelíti az 54 terawattórát. Már 2004-ben nagyarányú selejtezés kezdődik meg az ágazatban, leállítják azokat az erőműveket, amelyek nem teljesítik az EU károsanyag-kibocsátásra vonatkozó normáit. Ez a középtávon mintegy 700 megawattos forráscsökkenés még nem okoz problémát, ha a Paksi Atomerőmű megbízhatóan működik. Folyamatban van a Kispesti Erőmű bővítése, épülnek kisebb erőművi kapacitások és nő az import is. Az évtized végéig mintegy 300 megawatt új nagyerőmű építésével biztosítható az ellátás. Fokozott erőműépítés szükséges viszont a következő évtizedben. A szakértők úgy számolnak, hogy a hazai erőművek beépített teljesítménye 8.500 megawattról 10.000 megawattra nő. Ezen belül a kiserőművek részaránya a két évtized alatt megduplázódik, 8-ról 16 százalékra emelkedik. A megújuló energiára alapozott termelés 400-700 megawattra nőhet, 2020-ra elérheti az összes termelés 3,6 százalékát.
A Mavir elemzése importnövekedéssel is számol. Az import alakulásában nagy szerepe van a 2003 januárban megnyílt piacnak, de még jelentősebb változás várható 2004-ben, Magyarország EU- taggá válásával. Már a tavaly januári 6 százalékról szeptemberre 22 százalékra nőtt az import részaránya a hazai fogyasztásban. Középtávon is hasonlóan magas arányra lehetet számítani, mivel a régióban van kínálat és az északi és keleti import ára kedvezőbb, mint a hazai piacon elérhető termelés. A villamosenergia-rendszer üzembiztonsága és szabályozhatósága szempontjából ugyanakkor a Mavir nem tartja megengedhetőnek az importhányad 20 százalék fölé növelését. A tendenciák arra utalnak, hogy ha 2010-ig épülnek nagyerőművek, azok valószínűleg csak földgáz-alapúak lesznek. Később elképzelhető új, lignitre vagy importszénre épített alaperőmű. A szakértők szerint 2010 körül feltétlenül szükség van nagyobb erőművek üzembe helyezésére, mivel addigra a régióban elfogy az importlehetőség. A prognózis azzal számol, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát meghosszabbítják és 2020-ig még évi 14 terawattóra áramot termel. Az atomerőművet 4, egyenként 500 megawattos új erőművel lehetne helyettesíteni, egy ilyen beruházás azonban legalább 2 milliárd euróba, több mint 500 milliárd forintba kerülne. Egyelőre nincs jele annak, hogy a befektetők a közeli jövőben vállalnák az erőműépítés anyagi kockázatát. Ezt befolyásolhatják az olaszországi üzemzavarhoz hasonló esetek, amikor a rendszerösszeomlások következtében felértékelődik az üzembiztonság és olyan piaci folyamatok indulnak be, amelyekben a drágább, hazai energia is eladható. Az UCTE felmérése szerint Európában globális méretekben 2010-re elfogy a szabad kapacitás.
Az uniós csatlakozás a KPMG szakértői szerint viszont lökést adhat az energiaipari beruházásoknak. Előrejelzéseik szerint a keletközép-európai térségben befektetési hullám indulhat el, Magyarországra akár több 10 milliárd forintnyi tőke érkezhet. Ezt arra alapozzák, hogy az egységessé váló szabályozórendszerrel csökken a befektetési kockázat. Előrejelzéseik szerint Magyarországon főként a megújuló energiára alapozott beruházások iránt nőhet a beruházási kedv, elsősorban a szél- és a biomassza-alapú energiatermelők létesítésére vállalkozhatnak. Hazai szakértők a biomasszát tartják perspektivikusnak, a szélerőművek mellett ugyanis nagy tartalék-kapacitásokat kell működtetni. A KPMG szakértői a térségen belüli tranzakciók értékének növekedését is jelzik. Ezt lehetővé teszi, hogy a jövő év második felében Románia és több balkán ország csatlakozik a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez, az UCTE-hez. Azonban az együttműködés fő célja nem a nagy importok bonyolítása az országok között, hanem egymás kisegítése, ami a tartalékok csökkentését teszi lehetővé egy-egy ország rendszerén belül.
2004. január 04.
