Holnap újraindult a Roşia Montană Gold Corporation (RMGC) projektjének a vizsgálata: ezúttal a környzetvédelmi hatástanulmányt fogja értékelni egy műszaki kivizsgáló bizottság. A testületet a Környezetvédelmi Minisztérium irányítja, tagjait több minisztérium delegálta.
Ezzel párhuzamosan egy archeológusokból álló bizottság is elkezdi a munkát. Az ő feladatuk megvizsgálni, hogy fel lehet-e oldani a római kori és középkori tárnákat tartalmazó Cârnic hegy védettségét. Ugyanis az RMGC tervei szerint a hegynek egy felén kitermelés folyna.
A verespataki kitermelést ellenző civilek reakciója nem maradt el: az Alburnus Maior egyesület elnöke, Eugen David nyílt levelet címzett az Országos Archeológiai Bizottságnak, felhívva a figyelmüket a hegy belsejében található tárnák felbecsülhetetlen értékére. David arra is emlékeztetett, hogy a kulturális tárca a közelmúltban kifejezte szándékát, hogy a verespataki ókori bányát felterjessze az UNESCO világörökségi listájára. A civilek vezetője éppen ezért arra kérte a bizottság tagjait: ne ismétlődjön meg az a 2004-es szavazás, amikor jóváhagyták a Cârnic hegy védettségének a feloldását. A nyílt levéllel párhuzamosan direktebb akciókra is sor került: a Re.Generation nevű civil szervezet aktivistái közzétették a bizottság tagjainak az e-mail címeit, arra buzdítva a tiltakozókat, küldjék el nekik Eugen David nyílt levelét.
Vasárnap az archeológiai bizottság egy tagjának, Sorin Cocinak a tiltakozó levelére bukkantunk postaládánkban: kiderült, ismeretlen tettesek rágalmazó plakátokat ragasztottak ki a fotójával. A plakáton “kulturális bűntettel vádolható” felirat szerepel, a kutató teljes nevével valamint munkahelyével.
Kedden pedig a Ion Creangă utcában, az Onkológiai Intézettel szemben egy hasonló, ezúttal Soros Györgyöt ábrázoló plakátot találtunk. A plakát készítői azzal vádolják a tőzsdegurut, hogy veszélyezteti egy közösség életét, továbbá hogy biztonsági kockázatot jelent.
Sorosnak a Verespatak-ügyben játszott szerepe egyébként meglehetősen érdekes: idén ugyanis Newmont Mining-részvényeket vásárolt. A cég 15 százalékot birtokol a Gabriel Resources részvényeiből. A Gabriel Resources viszont az RMGC részvényeinek 80 százalékos tulajdonosa.
A jótékonysági akcióiról is elhíresült mágnás ugyanakkor a “barikád” másik oldalán is érdekelt: a Soros Nyílt Társadalomért Alapítvány több ízben is állást foglalt a bányaprojekt ellen. Soros egy, a Newmont-részvényvásárlás előtt kelt levelében azt állítja, a verespataki bányakitermelésben anyagilag nem érdekelt, és nem is tervez érdekeltté válni.
Leírja, találkozott az RMGC képviselőjével, azt kérve tőle, találjanak egy olyan kompromisszumos megoldást, mely kielégíti a bánya ellen tiltakozókat. Soros hozzátette még, számára sem egyértelmű, mi a jó megoldás, és nem próbálja személyes meglátásait a Soros Nyílt Társadalomért Alapítványra kényszeríteni.
