Bécsben ma adta át Őri István, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) 2005. évi elnöke a szervezet elnöki tisztét Constantin Mihailescu moldáv környezetvédelmi miniszternek, aki 2006-ban felel az ICPDR tevékenységéért.
Az ICPDR tagja a Duna-medence 13 országa és az Európai Unió. Állandó szervezetté alakulása (1998) óta Európa egyik legnagyobb és legaktívabb nemzetközi vízgyűjtő-gazdálkodási szervezetévé vált. Az IPCDR célja a Duna Védelmi Egyezmény és az Európai Unió Víz Keretirányelv Duna medence szintű végrehajtása. Az ICPDR koordinálja az ésszerű vízhasználatra, a vizek védelmére, árvízvédelemre szolgáló Duna-medence szintű intézkedéseket és biztosítja, hogy mindezek érvényesüljenek a részes felek nemzeti jogalkotásában és szakmapolitikájának kialakításában. A fő cél – az európai vízpolitikával összhangban – a vizek jó állapotának elérése 2015-ig a teljes Duna vízgyűjtőn.
A magyar elnökség egy éve alatt a 2004. decemberi Duna miniszteri nyilatkozatban megjelölt prioritásoknak megfelelően az EU Víz Keretirányelvének időszerű feladatai, és az ICPDR árvízvédelmi programjának végrehajtása képezte a tevékenység súlypontját. Határidőre elkészült az EU-nak szóló elemző jelentés a Dunáról, ami a vízgyűjtő jellemzőit, a vízgyűjtőt érő terheléseket és azok hatásait, valamint gazdasági elemzéseket és a védett területek listáját is tartalmazza. Fontos lépések történtek a Víz Keretirányelv végrehajtás következő fázisának előkészítése érdekében, beleértve a monitoring-fejlesztést és az ahhoz kapcsolódó jelentés elkészítését 2006 végéig, valamint a társadalom bevonásának előkészítését a 2009-ig elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv kidolgozási folyamatába, melynek célja a vizek jó állapotának elérése 2015-ig. Ezen egyeztetett programok végrehajtásán túlmenően a 2005. év a kapcsolatépítés és önfejlesztés időszaka is volt. Az ICPDR elérte teljes tagságát (13 ország és az EU), és nőtt együttműködő partnereinek száma is. Jelenleg 12 „megfigyelő” státusú partnerrel rendelkezik.
Az elmúlt időszakban növekedett az érdeklődés az ICPDR tevékenysége iránt a Duna térségen kívülről is. A második nemzetközi Duna nap rendezvényeihez kapcsolódóan ún. „stakeholder” konferenciát rendezett a szervezet 2005. júniusban Budapesten. Októberben háromnapos program keretében Magyarország vendégül látta a „Duna Művész mestere” gyermek alkotói pályázat nyerteseit is. Előrelépés történt a budapesti székhelyű Duna Bizottsággal és az isztambuli székhelyű Fekete-tenger Bizottsággal való együttműködés terén is. Előbbit különösen a hajózási eredetű szennyezések csökkentése és az európai víziút-fejlesztési projektek, utóbbit a Fekete-tenger védelmének közös érdeke indokolja. Magyar szempontból fontos eredmény, hogy a 2004. decemberében aláírt tiszai együttműködés fejlesztéséről szóló Egyetértési Nyilatkozat alapján előrelépés történt a Tisza vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésben és az árvízvédelmi program megvalósításában.
A mellék-vízgyűjtőkön való együttműködés ösztönzése eredményeként hasonló programokat készítenek elő a Prut folyó vízgyűjtőire és a Duna deltára is. A Duna delta egészének vízgazdálkodási és védelmi kérdéseiről konferenciát tartottak 2006. február végén. A magyar elnökség kiemelt figyelmet szentelt az utóbbi időben ICPDR taggá vált nem-EU országok felzárkóztatására, részvételük elősegítésére a szervezet munkájában. Ennek érdekében Őri István elnöki látogatást tett Ukrajnába, Bosznia-Hercegovinába és Moldáviába is. Külön figyelmet fordított a magyar elnökség Moldova felkészítésre a 2006. évi elnökségre.
A moldáviai elnökség alatt a korábbi prioritások mellett várhatóan fokozott hangsúlyt kapnak majd a Duna delta térség és az al-dunai országok speciális problémái. A magyar elnökség alatt az ICPDR kismértékű szervezeti korszerűsítésére is sor került. Magyarország a Trojka tagjaként 2006-ban is részt vesz a szervezet irányításában Moldávia és a 2007. évi elnök Románia társaságában.
