Madagaszkár egykor érintetlen gyöngyszemnek számított, ahol 200 ezer állat és növényfaj élt, melyek háromnegyede csak itt őshonos. “Ha nem tudjuk kivágni a fákat, nem lesz mit ennünk. A kormányzat védeni akarja az erdőket, ránk viszont senki sem gondol”
Évmilliókkal ezelőtt Madagaszkár szigete leszakadt az afrikai kontinensről és erre a kis földdarabra nem jutottak el olyan ragadozók, amelyek a bolygó más részein kipusztították a gyengébb, védekezésre gyakorlatilag képtelen állatokat. A szigetet sokáig megkímélték a behurcolt vírusok, baktériumfertőzések is.
érintetlen esőerdőMadagaszkáron valamikor hatalmas zöld erdőségeken nyugodhatott meg a szem, az égen trópusi madarak szálldostak és trilláztak különleges hangjukkal. Ez ma már a múlté, az egyre jobban érződő talajerózió miatt csökkennek a füves puszták, a mélygyökerű ősi fajok fokozatosan pusztulnak ki a térségből. Most már egyre kevesebb a vadon élő állat is.
Madagaszkár szigetén a farmerek nem kímélnek semmit, erdőégetéssel teremtik meg a művelésre szánt földterületeket. Először kipusztítják az erdőt, majd a maradék törzscsonkokat és a bokorszintet egyszerűen meggyújtják. Persze mondani sem kell, hogy ezzel súlyos csapást mérnek a világ egyik talán leggazdagabb esőerdejére és a benne élő veszélyeztetett élővilágra. A szigeten él például a lemur, de itt láthatók utoljára egyes őshonos madárfajok, valamint színekben gazdag, ám rendkívül ritka kaméleonok.
Lemur catta
Két évvel ezelőtt egy Dél-Afrikában rendezett konferencián Madagaszkár elnöke, Marc Ravalomanana kijelentette, hogy 2008-ra megháromszorozza a természetvédelmi oltalom alatt álló területeket, 1,7 millió hektár helyett 6 millió hektárt védenek majd a jogszabályok és a hatóságok. „Ez egy komoly feladatnak tűnik, mind a kormány, mind az államfő részéről, aki folyamatosan tesz is ennek megvalósításáért” – vélekedett Helen Crowley, a Madagaszkáron is működő, New Yorkból irányított Élővilág Védelmi Társaság területi igazgatója.
A madagaszkári helyzetet azonban súlyosbítja, hogy a sziget lakóinak nagy része él a mezőgazdaságból, ezért rendkívül nehéz lesz a megszorításokat életbe léptetni. Annak érdekében, hogy a lehetőségekhez mérten zökkenőmentesen menjen végbe a változás, a kormányzat párbeszédre hívta a falvak lakóit, akik sokszor értetlenkedve fogadták a tervezett lépéseket. “A mi falunk évtizedek óta égeti fel az erdőket, hogy a helyén rizst termesszen a megélhetéshez. Aztán egyszer csak hirtelen megjelentek a hatóság emberei és közölték, hogy ez nem mehet így tovább, nincs jogunk folytatni a gazdálkodást” – panaszkodott Dimanche Dimasy, Mahatsara falu vezetője. A falu mélyen fekszik a védett Mantadia erdőrezervátumban. „Ez az életünk. Ha nem tudjuk kivágni a fákat, nem lesz mit ennünk. A kormányzat védeni akarja az erdőket, ránk viszont senki sem gondol” – mondja Dimasy.
A természetvédők szerint most a legfontosabb, hogy a falvak lakóinak az erdőégetés helyett más megélhetési alternatívákat nyújtsanak. Bebizonyítsák, hogy nemcsak az erdők pusztításából, de azok védelméből is profitálhatnak, méghozzá hosszútávon. Azokon a területeken, ahol kivágják a fákat, majd felégetik, a talaj komolyan sérül. Ezért vándorolnak a madagaszkáriak évről-évre más vetőterületekre. A kormányzat most az egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a mezőgazdaságból élőket képezze, hogy miért fontos a természet védelme és miért elengedhetetlen néhány, ősi szokás elhagyása. A madagaszkári hatóságok tervei szerint olyan új rizstermesztési technológiákat vezetnének be, amelyekkel kevesebb földet kellene bevetni, viszont a termésátlag nem csökkenne.
