A volt Kertészeti Egyetem, jelenleg a gödöllői központú Szent István Egyetem (SZIE) kertészeti kara területén lévő 6-7 hektáros botanikuskert országos jelentőségű védett területté való átminősítésén dolgoznak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán. Ha ez megtörténik, a SZIE nem adhatná el az ingatlant egy esetleges befektetőnek, bár ez – a korábbi híresztelésekkel ellentétben – nem is áll szándékában.
Korábban felvetődött, hogy a SZIE a gödöllői egyetemváros fejlesztése érdekében megválna az egyetembe integrálódott korábbi Állatorvosi Egyetem és Kertészéti Egyetem ingatlanaitól. Ebből ugyanis megoldható lenne a jelenleg állatorvosi és kertészeti karokként működő telkeken dolgozók és diákok Gödöllőre költöztetése. Különösen a Villányi úti kertészeti kar eladása hozhatott volna nagyobb, több milliárd forintos bevételt az egyetemnek.
Látszólag ezt a szándékot hiúsítaná meg a hajdani Kertészeti Egyetem arborétumának országos védettségű területté nyilvánítása. Információnk szerint ezen dolgoznak már a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságán. Vas János, a nemzeti park igazgatója lapunknak elmondta: a 150 éve meglévő arborétumban – a Szüret utca-Ménesi út, illetve a Szüret utcaMénesi út-Villányi út által határolt két, összesen 6-7 hektáros területen – 1500-féle növény és értékes fajtagyűjtemény található. Ezt nem lenne szabad felszámolni. Hozzátette: az eljárás lefolytatása után javaslatukat eljuttatják a Természetvédelmi Hivatalnak, amely szakvéleményével együtt a környezetvédelmi miniszter elé terjeszti az ügyet. Jelenleg a Fővárosi Önkormányzattal egyeztetnének, mivel eddig az önkormányzat is részt vett a botanikuskert fenntartásában, aminek – Vas János szerint – a helyhatóság jó gazdája volt”.
A botanikuskért kiemelkedő természeti és oktatási értéke tekintetében ugyanezen az állásponton van Szendrő Péter, a SZIE rektora is. Ő arról tájékoztatott, hogy az integráció időszakában felröppent hírekkel ellentétben nem szándékoznak megválni a kerttől, miként például még távlatilag sem az állatorvosi kar István utcai kisállatklinikájától. Más kérdés a Máramaros úti és a törökbálinti kollégiumok, a szolgálati lakások és a Kamaraerdőnél lévő területek ügye, ezeket a gazdasági racionalitás jegyében vélhetően értékesíteni kell majd. A 30 ezres lélekszámú Gödöllőn az évtized végére egyetemi városrészt, egyetemvárost terveznek felépíteni. Itt a hallgatói létszám a jelenlegi 4 ezerről 15 ezerre nőhet a következő tíz évben, ehhez pedig meg kell teremteni a feltételeket – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az ügy, illetve a források előteremtése nemcsak egyetemi, hanem kormányzati, illetve városfejlesztési kérdés is.
LÁSZLÓ LEVENTE
