Veszélybe kerültek a Galápagos-szigetek partjainál élő iguánák egy olajtanker zátonyra futása miatt. Több millió liter olaj ömlött a Csendes-óceánba, amely miatt az állatpopuláció 60 százaléka elpusztult.
2001. január végén a Galápagos-szigeteki Santa Fe közelében egy ecuadori olajtanker zátonyra futott, és hárommillió literes rakománya az óceánba ömlött. Akkor megállapították, hogy a gazdag élővilágáról híressé vált Galápagos-szigeteket nem fenyegeti ökológiai katasztrófa, mivel a kiömlött olajat a mentőhajók nagyon hamar kiszivattyúzták, és csak kevés olaj maradt a tengerben. Ennek teljesen ellentmond a British Scientific című újságban most napvilágot látott tanulmány, amely megállapítja, bármennyire is csekély volt a szennyeződés, az ott élő fajok – leginkább az iguánák – súlyos károkat szenvedtek.
A kutatás vezetője, Martin Wielski a Princeton egyetem professzora azt állítja, hogy a tanker balesete óta eltelt 11 hónapban hozzávetőlegesen 15 ezer, a partok közelében élő iguána pusztult el Santa Fé szigetén. Egyelőre nem bizonyított, hogy miért pusztulnak a gyíkok, de tény, a kiömlött olaj megfertőzte, és megmérgezte az állatok táplálékául szolgáló algákat és kisebb hüllőket.
A Galápagosi Nemzeti Park Wikelski professzorral együtt kártérítési pert indított az olajtanker ecuadori tulajdonosai ellen. Az esetet a balesetet okozó vállalat, a Petroecuator elnöke nem kommentálta, a tanker kapitánya azonban bevallotta, hogy navigációs hibák miatt futott zátonyra a hajó. Büntetése csupán 90 nap fogda volt, és elvették a hajóvezetői engedélyét.
A Galápagos-szigetek a világörökség részét képezi, teljesen elkülönült a világ többi részétől, sokan biológiai időkapszulának nevezik. A galápagosi parti iguánák nagy kolóniákban élnek a szigetek déli partvidékén, számuk a partvonalon kilométerenként néha a két és fél ezret is elérte. Az is tény, hogy az 1997-98-as nagy El Nino idején a szokásos, tápanyagban gazdag hideg áramlatokat kiszorították a tápanyagszegény meleg áramlatok, ennek hatására az iguánák táplálékforrása igencsak megcsappant. Ekkor a kutatók megfigyelései szerint hosszméretük csökkent. Mikor visszaállt a táplálékbőség, az iguánák újra megnőttek, és reproduktivitásuk is helyreállt. A tudósok most azt vizsgálják, felhasználhatók-e valahogy az iguánáknál szerzett tapasztalatok az emberi csontritkulás kezelésében.
2002.06.11
KáB
