„Sok időnek kell eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon” – jelentette ki Borbély László. A román környezetvédelmi miniszter azt valószínűsíti, hogy nulláról kell majd kezdeni a Rosia Montana Gold Corporation beruházásának környezeti hatásvizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy az új hatástanulmány alapján szintén nulláról kell indítani az engedélyeztetési procedúrát, beleértve a magyarországi közmeghallgatásokat is.
„Valószínűsíthető, hogy nulláról kell majd kezdeni a verespataki beruházás környezeti hatásvizsgálatát” – jelentette ki Borbély László környezetvédelmi miniszter a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) ciánalapú aranykitermelési terveiről.
A tárcavezető a Hotnews.ronak elmondta: ez azt jelenti, hogy új hatástanulmány alapján nulláról kell indítani az engedélyeztetési procedúrát, beleértve a magyarországiak bevonásával történő lakossági közmeghallgatásokat is. „Ezért úgy gondolom, ha az RMGC végül meg is kapja az engedélyt, sok időnek kell még eltelnie addig, amíg az első aranyrög a felszínre kerül Verespatakon” – magyarázta a miniszter.
Borbély László az interjúban arra utalt: az RMGC nemrégiben szerezte be a Fehér megyei tanácstól a Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter által felfüggesztett engedélyeztetési eljárás folytatásához szükséges új területrendezési engedélyt. Az új dokumentumra azért volt szükség, mert az előzőeket a hazai bíróságok sorra felfüggesztették vagy semmisnek nyilvánították.
Bökkenőt jelent azonban, hogy a törvény szerint az engedély nem támaszkodhat a már korábban elutasított iratban foglalt adatokra, így szükségképpen változtak a beruházás „paraméterei” is. „Ez azt jelenti, hogy az engedélyeztetési eljárást nulláról kell kezdeni, nem lehet ott folytatni, ahol az én mandátumom idején félbeszakadt” – magyarázta korábban Korodi Attila.
A bizottság még elemez
Az RMGC új területrendezési engedélyét és más, a beruházással kapcsolatos iratait jelenleg a környezetvédelmi minisztériumban létrehozott „Verespatak-bizottság” vizsgálja. Borbély a Hotnews.ronak elmondta: a kanadaiak még mindig adósak néhány dokumentummal, így például a művelődési minisztérium – régészeti feltárásokra vonatkozó – engedélyével.
A külföldön tartózkodó minisztertől tegnap nem sikerült elérnünk, hogy megtudjuk, mikor fejezi be munkáját a bizottság, s mikor derül ki, honnan kell folytatni a beruházás engedélyeztetési eljárását. Nem tudta ezt megmondani tegnapi érdeklődésünkre Szepessy Szabolcs, a testület tagja sem. „Még elemezzük az RMGC iratait, nem tudom, mikor fejezzük be a munkát” – mondta a miniszter tanácsosa.
Nem tudott tegnap részletesebb információkkal szolgálni a beruházás jelenlegi stádiumáról az RMGC szóvivője sem. Szentesy Cecília azt sem kívánta kommentálni, mihez kezd a cég abban az esetben, ha az engedélyeztetési eljárást újra kell kezdeni.
Indulatok Szegeden
Mint ismert, egy Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény értelmében azoknak az országoknak is joguk van részt venni a környezetet esetleg veszélyeztető nagyberuházások előkészítő vitáiban, amelyeket a káros hatások elérhetnek. A verespataki aranybányával kapcsolatos döntést ugyanakkor a román hatóságok hozzák majd meg, a környező országoknak nincs vétójoguk.
Korábban a Romániával szomszédos országok közül csak Magyarország jelezte, hogy részt venne a verespataki beruházás engedélyeztetési eljárásában. Ennek megfelelően 2006 folyamán Szegeden és Budapesten tartottak közmeghallgatást, amelyeken a cég képviselői bemutatták a befektetés környezeti hatástanulmányát a helyieknek. A szegedi – indulatos légkörben zajló – közmeghallgatáson több civil szervezet kifogásolta, hogy a beruházás kockázatait felmérő környezetvédelmi hatástanulmánynak – amely román és angol nyelven készült – csak a töredékét fordították le magyarra. A felszólalók ellentmondásokat véltek fölfedezni a tanulmányban közölt számokban, például az esetlegesen kiömlő cián koncentrációját és hígulását illetően.
Borbély László garanciát is kér
A környezetvédelmi minisztérium banki garanciát is kér a verespataki aranykitermelést tervező RMGC – től, ha a kanadai–román ve-gyesvállalat beszerzi az engedélyezési eljárás újraindításához szükséges dokumentumokat, és a hatóságok is engedélyezik a projektet – mondta Borbély László a hotnews.ro-nak. A környezetvédelmi miniszte becslése szerint az RMGC-nek 150–160 millió dollárt kellene letétbe helyeznie, amelyet a régió környezetének helyreállítására fordítanának, ha a verespataki arany- és ezüstlelőhely kiaknázása után ökológiai baleset következne be az ipari létesítménynél.
