A Nimfea Természetvédelmi Egyesület – 52 civil szervezet által aláírt – nyílt levele Persányi Miklós és Magyar Bálint miniszter urakhoz a környezeti nevelés hazai megvalósításáról.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyarországi Ökoiskolák IV. országos találkozóján Budapesten megállapította: lassabb a környezettudatosság fejlődése az infrastruktúráénál. Persányi Miklós szerint az „iskoláknak kulcsszerepe van abban, hogy környezeti neveléssel az agyakban is gyökeres változás következzen be a környezettudatosság irányába”.
Magyar Bálint oktatási miniszter mindezt kiegészítette azzal, hogy „a környezeti neveléssel azt a paradigmaváltást kell érzékeltetni, amely a természetről való gondolkozás megváltozását jellemzi”. Utalt arra, hogy míg az elmúlt évszázadok a természet felfedezéséről és legyőzéséről szóltak, addig ma már az élővilággal való együttélés, a környezet tiszteletben tartása határozza meg az általános értékrendet.
A módosított Közoktatási Törvény 2003. évi 48. § (3.) bekezdésében szerepel a környezeti nevelési program kidolgozása, amely a mindenkori nevelési program része kell, hogy legyen, melyet minden intézménynek kötelező volt elkészítenie. Jelen programokat a fenntartók el is fogadták, így életbe lépett. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület mindezen nézeteket, ténymegállapításokat örömmel nyugtázta, örömmel vette tudomásul, hogy a két miniszter birtokában van annak a tudásnak, ami a környezeti nevelési célkitűzések alapjául szolgálnak.
Ugyanakkor jelen nyílt levelében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület azt kérdezi a két nyilatkozatot tévő minisztertől, hogy ezen tudás birtokosaként miként hagyhatják, hogy a környezeti nevelés finanszírozása megszűnjék hazánkban? A pedagógiai programban szereplő környezeti nevelési programok végrehajtásának sem fenntartói, sem központi költségvetési oldalról semmilyen fedezete nincs. Azok az intézmények, akik komolyan gondolták a környezeti programban vállalt feladatok megvalósítását, csak pályázati lehetőségek kihasználásával dolgozhattak eredményesen, tehettek eleget törvényes kötelezettségeiknek. A KAC, illetve később a Kövice források megszűnésével a környezeti nevelés olyan alapvető finanszírozási háttere szűnt meg, amely néhány 100 millió forintos forrásaival több száz iskolának, oktatóközpontnak, erdei iskolának, civil szervezetnek nyújtott segítséget több mint egy évtizeden keresztül.
A 2002-ben megújított együttműködési megállapodásban a Magyar Bálint miniszter fontosnak tartva a környezeti nevelési programot, 2002-2008 közötti időszakra támogatást és forrást ígért iskoláknak, szervezeteknek, melynek lebonyolítását a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodára (KöNKomP) bízta. Ezeknek a támogatási rendszereknek a felszámolásával olyan eredményeket tett tönkre a kormány, amelyeknek létrehozását a Horn-kormány idején Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter alapozott meg bölcs előrelátással, és az Orbán-kabinet ideje alatt valamennyi környezetvédelmi miniszter továbbfejlesztett, és ezekhez a kiadásokhoz évente bővebb forrást rendelt, és létrehozta az azóta tevékenységeit gyakorlatilag megszüntető és a ténylegesen is megszűnő Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát (KöNKomP).
A pályázati forrásokból volt lehetőség címzetten pályázni az alábbi környezetvédelmi szemléletformálási, ismeretterjesztési tevékenységekre:
§ /Természetvédelmi gyakorlati és ismeretterjesztési táborokra
§ /Neves természetvédelmi tanulmányi versenyeink támogatására
§ /Óvodai környezeti nevelésre
§ /Erdei iskolákra
§ /Ökoiskolák fenntartásához hozzájárulásra
§ /Jeles zöld napokról való megemlékezésekre
§ /Általános környezetvédelmi kommunikációra
§ /Oktatóközpontok szakmai tevékenységeinek fenntartására.
Ezek a források mára gyakorlatilag utódforrás nélkül megszűntek. Valamint a minisztériumok azt sem biztosították, hogy az EU támogatások rendszerében legalább ugyanakkora súlyt kapjanak a fenntarthatóság pedagógiájával, illetve a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok, mint az EU források megnyílása előtt a nemzeti támogatási rendszerekben.
Mint az a közoktatási törvény 2003-as módosításából kiderül, nem lehet pénzt kérni a szülőktől az erdei iskolákért, az osztálykirándulásokért, a színház- vagy múzeumlátogatásért, ha azok a pedagógiai programban szerepelnek. Ugyanakkor a módosított közoktatási törvény alapján valamennyi közoktatási intézményben kötelezővé vált a helyi környezeti nevelési program elkészítése és megvalósítása. Innentől a fenntartóknak, az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak, egyházaknak kellene kifizetnie ezen programok költségeit. Az erdei iskola és az ehhez hasonló szakmai programok pedig komoly pénzbe kerülnek. Mindezen jelenségek annak ellenére történtek, hogy mind a hazai stratégiák, mind a jogszabályok alapvető fontosságú feladatként kezelik a környezeti nevelést:
§ /A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”
§ /Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.
§ /A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
§ /A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, vagy Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007-2013) is többször említi (a környezetpolitika, a fogyasztóvédelem és az oktatáspolitika kapcsán is: „Az egész életen át tartó tanulás: az ‘okos társadalom’ jövőképe”.
§ /Az Oktatási Minisztérium közoktatási stratégiája (2003) pedig a következőket írja: Hosszú távú stratégiai célok: „hatékonyan szolgáljon olyan alapvető társadalmi célokat, mint a demokratikus jogállam működése, a környezet védelme, a polgárok egészségi állapotának és életminőségének javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az ország nemzetközi integrációjának és felelősségvállalásának erősítése;”
§ /A Közoktatási Törvény 2003. évi módosítása 48.§ (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját”/ § /2005. évtől a Fenntartható fejlődés oktatásának ENSZ évtizede kezdődött. (United Nations Decade of Education for Sustainable Development)
Ezúton kérjük a Miniszter Urakat, hogy a hangoztatott szemléletüknek megfelelően a 2006-os költségvetési törvényben juttassák érvényre ezen feladatok fenntartásához szükséges szakmai források igényét, úgy, hogy az valósan megjelenjen, és ne más környezet- és természetvédelmi forrástól kerüljön elvonásra, illetve a hozott törvényeket az oktatási intézmények, szervezetek önhibájukon kívül ne sértsék meg!
A fenti véleménnyel egyetért:
Általános Iskola, Fülöpszállás Általános Kodály Zoltán Ének és Zenetagozatú Iskola, Dunapataj Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport Bem József Általános Iskola Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület Bodrog Egyesület CSEMETE Csermely Környezetvédelmi Egyesület Deák Ferenc Általános Iskola, Veszprém Dr. Vásárhelyi Tamás, Magyar Természettudományi Múzeum Dunaszigeti Erdei Iskola E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület Erdei Iskola Egyesület Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Fauna Egyesület Földvári Gábor Általános Iskola, Tass Független Ökológiai Központ Galga Környezetvédelmi Egyesület Göncöl Szövetség Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont Holocén Természetvédelmi Egyesület II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Solt, Illyés Eszter, MTA ÖBKI Kerekerdő Alapítvány Keresztúri Társas Kör Kossuth Lajos Művészeti és Alapiskola, Soltvadkert Kovács Enikő, KöNKomP Környezet és természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ) Középkertért Egyesület Levegő Munkacsoport Magyar Természetvédők Szövetségégének Környezeti Nevelési Munkacsoportja Miskolci Öko-Kör Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület Pisztráng Kör Egyesület Ráday Pál Általános Iskola, Harta Rügyecskék Alapítvány Somosi Környezetnevelési Központ Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület, Debrecen Szövetség az Erdei Iskolákért Közhasznú Szervezet Teleki Sándor Oktatóközpont Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete Tisza Klub Tóth Menyhért Általános Iskola, Miske Tölgy Természetvédelmi Egyesület Vécsey Károly Általános Iskola, Solt Védegylet Zöld Akció Egyesület Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc Zöldszem Környezetvédelmi Egyesület
Kapcsolódó anyagok:
Megszűnik a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda
