A globális felmelegedésnek tulajdonított párolgás lehet az oka annak, hogy a világ legmagasabban lévő hajózható tava, a bolíviai Titikaka-tó, 1949 óta mért legalacsonyabb vízszintjét regisztrálták most.
A csökkenő esőzések, valamint az erősebb napsütés vezettek az elmúlt 4 évben kritikus vízszintcsökkenéshez, ami most már fenyegeti a halállományt és a növényvilágot is – állítja közleményében a Titikaka-tó Hatóság. A Bolívia és Peru között 8400 négyzetkilométeren terpeszkedő tó 3800 méter magasan fekszik, egy órányi autóútra La Paztól, Bolívia fővárosától. Nyugati része Peru Puno nevű régiójához tartozik, a keleti pedig Bolívia La Paz megyéjéhez.
Az április óta 81 centiméterrel csökkenő vízszint miatt a helyi állat- és növényvilág várhatóan komoly károkat fog elszenvedni, ha további 30 centiméteres csökkenés következik be. A haditengerészet kapitánya, Jorge Ernesto Espinoza állítása szerint Dél-Amerika legnagyobb tava 2-3 centiméternyi vízmennyiséget veszít hetente. A tavat az esőzések és a tudósok szerint vészesen fogyatkozó gleccserek olvadéka táplálja, utóbbiak azonban a globális felmelegedés következtében a század közepére várhatóan eltűnnek majd. A vízutánpótlás megszűnése drámai következményekkel járhat, hiszen a tó 2,6 millió ember megélhetéséhez elengedhetetlen. A beáramló vízutánpótlás 95%-a azonban eltűnőben van.
„A közvetlen ok az, hogy az esős periódus az elmúlt években hatról három hónapra zsugorodott” – magyarázza Félix Trujillo, a Bolíviai Nemzeti Meteorológiai és Vízügyi Szolgálat vezetője. A szakember elmondta, hogy az idén az esős időszak várhatóan csupán november közepén indul. Az aszály hatékonysági intézkedéseket követelt több bolíviai városban is. A környezetvédelmi miniszter szerint az országnak 1 milliárd dolláros támogatásra van szüksége az elkövetkezendő hét évben víztározók megépítéséhez, mert csak így garantálhatják a kellő vízmennyiséget.
A Balatonnál tizenháromszor nagyobb tó vízminőségének romlása már a 2000-es évek elején elkezdődött, a tó partjára épült perui városban, Punóban történt népességrobbanás következtében. Ugyanis a kereskedelmi és turisztikai központ lakossága húsz év alatt 40 ezerről 100 ezerre nőtt, s a Punoi-öbölbe ömlött nagy mennyiségű szennyvizet a tó már nem bírta el, kipusztultak őshonos halfajok, s a víz felszínén burjánzó békalencse fulladással fenyegette a tó természetes élővilágát. Az egészséges állapot visszaállításában az ENSZ Környezetvédelmi Programja segíti a perui és a bolíviai kormányt.
A tóba több mint 25 folyó ömlik, és 41 sziget teszi változatossá. A szigetek közül némelyik sűrűn lakott, és az egyik legnagyobb, a Titikaka az inkák népének szent szigete volt; ma is megtalálhatók rajta egy palota és egy naptemplom romjai.
