A Kupi-erdőben élő állománya egyedülálló ritkaság a Dunántúlon, ezért virágzás idején a természetvédelmi őrök és erdészek, együttesen óvják e féltett kincsünket. A növény természetvédelmi eszmei értéke 10.000 Forint.
A virágzása sokszor már február végén megkezdődik, idén később köszöntött be a tavasz, így több mint egy héttel később nyíltak ki első példányai az erdő egy védett zugában. A sáfrányok kora tavasszal és ősszel nyíló apró termetű növények. A virágokat évezredeken át termesztették aranysárgaszínű bibéjéért, amely illatos, gyógyító hatású, és festésre alkalmas anyagokat egyaránt tartalmaz.
A sáfrány név az arab zafran szóból származik, ami sárgát jelent. A latin crocos fonalat jelent, ez a megszárított bibe fonal alakjára utal, a család neve innen ered. Nyugat-Európában a XII. század óta termesztették.
Hazánkban a sáfrányok ritkaságnak számítanak. Éppen ezért nagy feltűnést keltett, mikor egyik fajukra, nevezetesen a halvány sáfrányra (Crocus vittatus) az 1950-es években Tallós Pál erdőmérnök felfigyelt a pápai piacon.
A virágszedő asszonyok árulták a sáfrányokat, így vált ismerté Bakonyalján a Kupi-erdőben e növény előfordulása.
Halvány sáfrány (Crocus vittatus) kép: ifj. Vasuta Gábor
A közelmúltig kárpáti sáfránynak tartott növényt, -napjaink alaktani vizsgálatai alapján- külön fajnak halvány sáfránynak nevezik.
A Kupi-erdőben élő állománya egyedülálló ritkaság a Dunántúlon, ezért virágzás idején a természetvédelmi őrök és erdészek, együttesen óvják e féltett kincsünket. A növény természetvédelmi eszmei értéke 10.000 Forint.
