Mi – a Palocsa Egyesület – a Dráva Szövetséggel, a Somogy Természeti Öröksége Közalapítvánnyal s a Jövő Nemzedékek Képviseletével egyetértésben a „vízpótlás” ötlete helyett a Balaton és folyóink vízkészleteinek megőrzését támogatjuk. Úgy véljük, a Balaton időnkénti vízhiányát elsősorban a tavat övező vizes területek lefűzése, a tó természetes partjának és vízgyűjtőjének lecsupaszítása és beépítése, a csapadékban bővebb időszak vizének levezetése okozza. A tó egészséges, természetes állapotában ez a vízmennyiség magában a tóban és környezete élőrendszerében tárolódna, így nagy része később, száraz időben is rendelkezésre állna. Helyre kell állítani a befolyó vizek, a tópart és az egykor a tavat övező vizes területek – legalább egy részének – természetes vagy ahhoz közeli állapotát, és meg kell szüntetni a Sió-csatornán a rendszeres, nagymértékű vízleeresztést. Olyan megoldást kell találni, ami az alacsonyabban fekvő, beépített területek lokális védelme mellett elegendő teret biztosít a tó nagyvizeinek tárolásához. Vizsgálni kell azt is, mennyiben felelős a tó vízhiányáért az a szennyvízcsatorna-hálózat, amely eredetileg a tó környezetéből kiemelt vizet elvezeti.
Élővizeink problémái csak saját vízgyűjtőjükön belül oldhatók meg. A Rába vagy a Dráva természeti állapotát veszélyeztető minden beavatkozás a probléma kiterjesztése, a folyóvölgyben élők és az utánunk következő nemzedékek élethez és egészséges környezethez való jogának súlyos csorbítása lenne. A rövid távú műszaki szempontok alapján kigondolt vízátvezetés nem felelne meg az EU vízgazdálkodási irányelveinek sem, amelyek folyóink jó ökológiai állapotának megőrzését, sőt helyreállítását írják elő.
Egyesületünk decemberben javaslatot tett a Rába teljes hazai szakaszának védetté nyilvánítására. Erre régóta szükség volna, hiszen csak a véletlennek köszönhető, hogy a folyó túlélte az elmúlt évszázadok durva tájátalakítását. A Rába a mai napig megőrizte gyönyörű, változatos arculatát, kanyargó, szigeteket építő jellegét, így nemcsak számos védett élőlénynek szolgál élőhelyéül, hanem pótolhatatlan ökológiai folyosót képez kiszárítást elszenvedett környezetében, teret biztosítva a természet regenerációs folyamatainak. Éltető vízzel látja el a folyó menti tájat, a folyóvölgyben élők számára pótolhatatlan gazdasági erőforrást jelent. Vizének részleges elvezetése is nagy valószínűséggel ökológiai katasztrófához vezetne, hiszen az utóbbi években nyaranta vészesen alacsony a Rába vízszintje. Olyan folyógazdálkodást tartunk kívánatosnak, amely nem teszi lehetővé a természetromboló beruházásokat, de elősegíti a helyi közösségek természetközeli gazdálkodásának felelevenítését, a turizmus szelíd formáinak tovább élését.
A Balatont úgy menthetjük meg, ha élő tóként bánunk vele, és a Rába-völgy ökológiai katasztrófáját is úgy kerülhetjük el, ha sikerül megőriznünk a Rába vízkészletét, és újból életre keltenünk egykori ártéri erdeit, vízfolyásait.
Karakai Tamás
Palocsa Egyesület
Élő Környezetünk Helyreállításáért
2003. március 28.
Forrás:Népszabadság
