Se Zengő, se Tubes, sehol, ahol a nép nem akarja.” (Orbán Viktor 2010. február 8. Napkelte) A Civilek a Mecsekért Mozgalom reméli, hogy az új kormány “nem lép ugyanabba a folyóba,” s nem követi el ugyanazokat a hibákat, mint az előző a radar helykiválasztása ügyében.
A Hármashegy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet, a NATURA 2000 ökoháló része, amelyre vonatkozóan építkezés esetén a Legfelsőbb Bíróság Tubes ügyben hozott ítélete szerint környezeti hatástanulmányt kell készíteni, az Aarhusi Egyezmény szerint a lakosságot tájékoztatni kell, s véleményét figyelembe kell venni.
A Civilek a Mecsekért Mozgalom és a Civilek a Zengőért Mozgalom részéről komoly társadalmi ellenállás várható, emellett az országos környezetvédő szervezetek kérték 2008. március 30-án a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a lakosság és a természet szempontjait, ne építsék meg a tervezett radarállomást a Tubesen, sem a Zengőn és a Mecsek egyéb védett területein. A Láng bizottság Zengő jelentése szerint az érintett 18 km-es körzeten belül 70 település van, köztük Pécs.
Kérjük, a Honvédelmi Minisztérium szakembereit vizsgálják meg a síkvidéki radarelhelyezés lehetőségeit, nem természetvédelmi területen, s távolabb a lakott terültektől. Hiszen légtérvédelmi katonai szakember szerint van ilyen megoldás!!!
Hármashegyre is drága réskitöltő radarok kellenek.
Bízunk benne, hogy találnak szakmai megoldást az eddigi diktatórikus módszerekkel szemben.
Dr. Vicze Csilla szóvivő
Lásd még: Hende a NATO-radarról: A haza biztonsága mindenekfeletti
Környezetvédő szervezetek közös nyilatkozata a Tubes védelmében
“…alulírott szervezetek csatlakozunk a Civilek a Mecsekért Mozgalom célkitűzéseihez, és kérjük a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a lakosság és a természet szempontjait, ne építsék meg a tervezett radarállomást a Tubesen, sem a Zengőn és a Mecsek egyéb védett területein.”
NYILATKOZAT
2005 novemberében, amikor a miniszterelnök bejelentette, hogy a radarrendszer harmadik eleme a Tubesen épülne meg, a Zengő-koalíciót alkotó szervezetek közösen nyilatkozatot tettek közzé, amelyben az új helyszínt tudomásul vették. Ennek feltételéül azt jelölték meg, hogy a jelenlegi útfelület a természeti környezet rovására nem bővülhet, és kizárólag a honvédség által jelenleg kezelésben álló területet használhatják. A lokátor megépülését ezen felül abban az esetben tartották elfogadhatónak, ha az engedélyeztetési eljárást nyitottabban, demokratikusabb, átláthatóbb módon fogják végezni, mint ahogy azt a Zengő esetében és más katonai beruházás kivitelezésénél tették. E feltételek maradéktalanul nem teljesültek.
A Honvédelmi Minisztérium szakértői által készített hatástanulmány számos hibát, hiányosságot tartalmazott. Mind az építés, mind a radar üzemeltetése veszélyezteti a környező védett természeti területek ökoszisztémáját, valamint a pécsi ivóvízbázist, nem beszélve a nagyfrekvenciájú rádiósugárzások élettani hatásairól, amelyek még nem teljesen ismertek. A demokráciában méltányolandó szempontnak kell elfogadni egy közösség értékrendjét, vagy akár félelmét is.
A Civilek a Mecsekért Mozgalom vezetésével létrejött példátlan lakossági megmozdulások mindeddig sikeresen ráirányították a figyelmet a fenti ellentmondásokra, és megakadályozták a Tubesre tervezett radartelepítést. Azóta számos civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, és összefogásukkal létrejött a Mecsek Koalíció.
Fentiek alapján alulírott szervezetek csatlakozunk a Civilek a Mecsekért Mozgalom célkitűzéseihez, és kérjük a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe a lakosság és a természet szempontjait, ne építsék meg a tervezett radarállomást a Tubesen, sem a Zengőn és a Mecsek egyéb védett területein.
Kelt: Pécs-Tubes, 2008. március 30.
Abay Nemes László, Pécsi Könnyűbúvár és Természetvédelmi Klub
Csonta László, Zöld Székelyföld Egyesület
Balogh Judit Anikó, FAUNA Alapítvány
Filó Andrea, Fehérvári Bence Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Friedrich István, Zöld Völgyért Egyesület
Galambos Attila, ZÖFI
Hajósi Adrienn, Zöld Nők
Háncs Péter, Túravezető Oktatók Sportegyesülete
Herbert Tamás, Civilek a Zengőért Mozgalom
dr. Ilosvay György, Bojtos Ferenc Csemete
Kalas György, Ökológiai Studio Alapítvány
Karay Zsófia, Szemléletváltás az Életért Ember- és Környezetvédő
Közhasznú Egyesület
Kathi Zsigmond, Ózonpajzs Kör
Kiss Edgár, PROUT, Rügyecskék Alapítvány
Kovács Bence, Független Ökológia Központ
Kovácsné Farkas Judit, Káli-medence Környezetvédelmi Társaság, Salföld
Kővári János, Összefogás Pécsért Egyesület
Lajtmann József, Reflex Környezetvédelmi Egyesület
Lenkei Péter, Levegő Munkacsoport
Martinszky Ákos, GATE Zöld Klub Egyesület
Mezei Csaba, Greenpeace Magyarország
Mező János, Lehet Más A Világ Aktivista Klub – Pécs
Molnár Antal, Zöld Kör Föld Barátai Magyarországi Tagja, Középkertért
Egyesület, Pipacs Egyesület
Nagy Péter, Pannon Természetvédő Szövetség
Obermayer András, Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület
Pánovics Attila, Pécsi Zöld Kör
Peták Péter, Istenkúti Közösségért Egyesület
Priksz Gábor, E-Misszió Egyesület
Püspök Judit, Tiszta Élelmiszerért Mozgalom
Sallai R. Benedek, Nimfea Természetvédelni Egyesület
Sárszegi Attila, Kritikus Tömeg Pécs
Schmuck Erzsébet, Magyar Természetvédők Szövetsége
Tatár Antal, Bodrog Egyesület
Trombitás Gábor, Környezeti Tanácsadók Egyesülete
Szilágyi László, Humusz
Vay Márton, Védegylet
Vicze Csilla, Civilek a Mecsekért Mozgalom
Zentai Tamás, ARTÉRA Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület
A mecseki NATO-radarnak a Hármashegy már a harmadik kijelölt helyszíne. A legelső elképzelések szerint a Mecsekben 2004-2005-ben készült volna el a háromdimenziós radar, az akkori tervek szerint még a Zengőn. A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, az építési engedélyeket az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki. A Zengő-beruházás ellen azonban 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, egyrészt az ott található különleges természeti értékek (például a veszélyeztetett bánáti bazsarózsa) miatt, másrészt pedig mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok szervezeteinek érdemi véleménynyilvánításra nem volt lehetőségük.
A környezetvédelem iránt elkötelezett Sólyom László államfő is személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. Végül 2005. november 23-án a Tubes mellett döntöttek.
A NATO 2006 májusában katonai-szakmai szempontból fogadta el a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. A Honvédelmi Minisztérium által kiadott építési engedélyt Pécs városa azonban megfellebbezte. Tiltó módosító rendeleteket hoztak az építkezés megakadályozására, amelyeket az Alkotmánybíróság utólag alkotmányellenesnek ítélt.
Tavaly év végén a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat, Páva Zsolt polgármester pedig bejelentette: megakadályozzák a hegyre tervezett katonai radarállomás építését. Végül 2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium építési hatósági osztályát.
Kapcsolódó anyagok:
