2005. január 1-jétől egységes Zöld Hatóság kezdi meg működését, és váltja fel a jelenleg területenként működő környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket. A Zöld Hatóság feladata lesz a környezetvédelmi, a természetvédelmi és a vízügyi hatósági jogkör gyakorlása.
Magyarország környezetvédelmi intézményrendszerének újragondolását, átszervezését egyebek mellett szükségessé teszi az Európai Uniós tagság is. EU-tagként ugyanis sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, és a feladatok megnövekedésével párhuzamosan várhatóan növekedni fognak az azok végrehajtásához szükséges pénzügyi források is. A KvVM 2002-es megalakulása óta készül arra, hogy az eddig külön-külön működő hatósági munkát egy fedél alá hozza. Erre a jogszabályi hátteret a kormány egy közelmúltban elfogadott határozata adta meg. A Zöld Hatóság így zöld utat kapott. Január elsejétől a jelenlegi 24 helyett, 12 intézmény látja majd el a környezetvédelemhez, a vízügyhöz és a természetvédelemhez tartozó hatósági munkát.
A tárca az intézkedéstől azt reméli, hogy korszerűbb lesz a hatósági szervezetrendszer, emelkedik a hatósági munka színvonala, gyorsul az ügyintézés, és nem utolsó sorban, hogy pénzt takaríthat meg.
A területi szervek átszervezése a dolgozók létszámának csökkentésével jár. A létszámcsökkentés azonban nem „fűnyíró elv” alapján történt, hanem a területi szervek feladatainak figyelembe vételével. Minden szervezetnél közös megegyezés született a létszámleépítésről.
Az előirányzott 13 százalékos (azaz 221 embert érintő) leépítés helyett 8,7 százalékos (azaz 147 dolgozó elbocsátásával járó) létszámcsökkentést kellett végrehajtani. Csoportos létszámleépítést két hatóságnál – az Alsó-Duna völgyi (Baja) és a Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnél (Debrecen) – kellett végrehajtani.
Az átszervezéssel létrejövő, egységes Zöld Hatóságként működő intézmények látják el az eddigi első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladatokat, jogköröket. Azaz a környezetvédelmi felügyelőségek és a vízügyi felügyeletek összevonása mellett az új intézményrendszerben működő felügyelőségekhez kerülnek át a nemzeti park igazgatóságoktól a természetvédelemmel, és tájvédelemmel kapcsolatos hatósági jogkörök.
Az egységes Zöld Hatóság felállításával teljesül a Kormány azon törekvése, miszerint el kell különülnie a közhatalmi (hatósági), illetve az egyéb állami közfeladatokat ellátó szervek rendszerének. A hatósági jogkörök egybeolvadásával megszűnik az a gyakorlat, hogy a felügyelőségek és a felügyeletek egymás eljárásaiban szakhatóságként közreműködtek, ezzel egyszerűsödik, hatékonyabbá és gyorsabbá válik a hatósági eljárás. A Zöld Hatóság létrehozásával úgynevezett egyablakos hatóság működhet, amely a korábbihoz képest jobban biztosítja az ügyfélbarát ügyintézést (pl. esetenként nem három csak egy helyre kell elmennie az ügyfélnek, és benyújtani a dokumentumokat).
Az egységes Zöld Hatóság létrehozásának adatrögzítési, adatkezelési vonzatai is vannak; az eddig különálló hatóságként működő intézmények összevonásával korszerűsíteni kell az informatikai rendszert is. Az informatikai feladatok ellátása 130 millió forintot igényel, amelynek egy része (33,1 millió forint) már a felügyelőségeknél van. Ez – a minisztérium által biztosított – összeg fedezi a helyi hálózatok kialakítását, az iktatórendszer átalakítást, és az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok elvégzését. A fennmaradó 100 millió forintos tételt – ami a zavartalan működéshez szükséges szerverek, számítógépek, nyomtatók és szoftver licencek beszerzését jelenti – a KvVM Informatikai Önálló Osztálya központilag szerzi be, és osztja szét a felügyelőségek között az év végéig.
A 2005. január 1-jével felálló új intézményrendszernél, az egységes Zöld Hatóságnál nem csorbul a különböző szakterületi szempontok érvényesítése. Az új intézmények szervezeti és működési szabályzata (szmsz-e) részletesen tartalmazni fogja azokat a garanciákat, amelyek megteremtik az egyes szakterületi érdekek érvényesítésének lehetőségét.
Kapcsolódó anyagok:
