A világtalálkozó kapcsán néhány vállalatvezetőt is megkérdeztünk arról, hogy cégük életében milyen szerepet játszik a környezetvédelem, illetve hogy személyes életükben miként kap helyet ez a terület.
Kováts Balázs,a Paksi Atomerőmű Rt. kommunikációs vezetője: – Meggyőződésem, hogy a reális környezetvédelemben van elrejtve az emberiség jövője. Ezért otthon kicsiben is próbálok valamit tenni: szelektíven gyűjtöm a szemetet, s amit lehet, komposztálok. A munkám révén persze többet tudok tenni, hiszen a légkör szennyezésének egyik legfőbb okozója az energiatermelés. S bár sokan támadják az atomerőműveket, új energiaforrások megjelenéséig az atomenergia nem nélkülözhető. A hagyományos ásványi tüzelőanyaggal működő erőművek ugyanis elképesztő mennyiségű oxigént fogyasztanak el, illetve nagy menynyiségű szén-dioxidot és kén-dioxidot bocsátanak ki. Paks széntüzelő erőművel való helyettesítése esetén ez a berendezés évente 7,5 millió tonna oxigént fogyasztana el a légkörből, és 10 millió tonna szén-dioxidot bocsátana ki. Ez majdnem annyi oxigén, amennyit az öszszes hazai erdő egy év alatt „termel”.
Erdős Péterné, a Mol Rt. környezetvédelemért is felelős igazgatója: – A környezetvédelem valóban globális ügy, amelyből egyetlen ember, vállalat vagy ország sem vonhatja ki magát. Az elmúlt években a hazai nagyvállalatok között a legtöbb pénzt éppen a Mol Rt. áldozta a környezetvédelemre. A folyamat nem állt meg, a cégen belül, ahol erre mód van, technológiaváltoztatással csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Bánhidy János, a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű főmérnöke: – Bolygónk környezetvédelmét fontosnak tartom, de kétlem, hogy az ilyen találkozók érdemi eredményt hozhatnak. Olyan világot képzelek el, ahol tiszta levegőt szívhatok, tiszta vizet ihatok, és nyugodt környezetben élhetek. Az égetőművet ebből a szempontból is fontosnak tartom, hiszen az üvegházhatású gázok egyik legfőbb kibocsátói éppen a korszerűtlen hulladéklerakók. Rengeteg metán kerül ezekből a levegőbe, ami az égetéskor felszabaduló szén-dioxidnál is sokkal károsabb.
Rábai Attila, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője: – Nemcsak hivatalból vagyok környezetvédő, mindennapjaimat is ez határozza meg. Tömegközlekedési eszközökön utazom és vegetáriánus vagyok. Sokat remélek az autóroncs-feldolgozást szabályozó törvény év végi megjelenésétől. Az évente keletkező 150 ezer tonnányi roncs ugyanis jelentős mennyiségű veszélyes hulladékot tartalmaz, amelytől mindenképpen mentesíteni kell a környezetet.
2002. szeptember 2.
Népszabadság
